A sors különös fintora vagy az élet kegyetlen játéka.
Miközben Magyar Péter és Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban a V4-ek megerősítéséről és esetleges kibővítéséről tárgyalt, Strasbourgban Ursula von der Leyen egy egészen más utat jelölt ki az európai – és így a hazai – munkaerőpiac számára.
Az Európai Bizottság elnöke az uniós versenyképesség javítása érdekében keményen beleállt a tagállami szuverenitás kérdésébe, ami a közép-kelet-európai régiónak komoly fejfájást okozhat.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének nyitóbeszédében ismét az úgynevezett egységes piac határozottabb támogatására kérte fel a képviselőket. A német politikus szerint az Európai Uniónak nem elég megőriznie az egységes piacot jelenlegi formájában: modernizálnia, kiteljesítenie, valamint a technológiai, klímaügyi és geopolitikai kihívásokhoz kell igazítania azt. Kiemelte: az egységes piac nem pusztán egy kontinentális piactér, hanem az európai identitás egyik sarokköve, amely összeköti a polgárokat, a vállalkozásokat és az uniós értékeket.
A Bizottság elnöke hat pontban vázolta fel a továbbfejlesztés irányait.
- Elsőként a még meglévő belső akadályok lebontását sürgette, ideértve az uniós szabályok nemzeti túlteljesítésének (az úgynevezett gold-plating gyakorlatának) visszaszorítását. Von der Leyen szerint az egységes piac alapígérete, hogy a vállalkozások európai szinten könnyebben tudjanak növekedni, ehhez pedig egységesebb szabályokra, kevesebb adminisztratív teherre és kiszámíthatóbb környezetre van szükség.
- A második pillér a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. A politikus hangsúlyozta, hogy az egységes piacnak már a tervezés szintjén digitálisnak kell lennie. Emlékeztetett arra, hogy a három éve elindított európai csiprendelet több mint 32 milliárd eurónyi félvezető-beruházást mozgósított, erre építve pedig bejelentette a Chips Act 2.0 és a Cloud and AI Development Act előterjesztését. Emellett idén nyáron megnyílik az első MI-gigagyárakra vonatkozó pályázati felhívás is. A beszéd harmadik és negyedik elemeként a fenntarthatóságot és az európai függetlenséget jelölte meg. Az Industrial Accelerator Act az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek számára teremtene vezető piacokat, míg a függetlenség kapcsán az ellátási láncok ellenálló képességét, a kritikus nyersanyagok biztosítását és az energiahálózatok fejlesztését emelte ki (példaként Mexikót és a Mercosur államokat említve).
- A hazai munkaerőpiac szempontjából azonban az ötödik és hatodik pont a legkritikusabb, amelyekben az egységes piac társadalmi oldalát hangsúlyozta a Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint a szakképzett munkavállalóknak sokkal könnyebben kell mozogniuk az Unión belül, ezért már készül a méltányos munkaerő-mobilitási csomag (Fair Labour Mobility Package), az európai társadalombiztosítási igazolvány és a szakmai képesítések elismerésének teljes digitalizálása. A politikus szó szerint úgy fogalmazott: a szakképzett munkavállalóknak képesnek kell lenniük oda menni, ahol szükség van a tehetségükre, még akkor is, ha ez a „nem létező” belső határok másik oldalán van. Bár az intézkedések mellett a szegénységellenes stratégiát és a gyermekgondozási férőhelyek bővítését is megemlítette, a mobilitás felpörgetése egyértelmű átrendeződést hozhat.
Fontos mérföldkő tehát a mai: Ursula von der Leyen egészen pontosan úgy fogalmazott Fair Labour Mobility Package-ről, hogy "a szakképzett munkavállalóknak képesnek kell lenniük oda menni, ahol szükség van a tehetségükre, még akkor is, ha ez a „nem létező” belső határok másik oldalán van."
A méltányos munkaerő-mobilitási csomag az Európai Bizottság 2026-os munkaprogramjának egyik zászlóshajója. Bár a végleges dokumentum technikai részletei és a tagállami tb-rendszerek összehangolásának pontos mechanizmusa egyelőre bizonytalanok, a csomag közvetlen válasz a belső piac hiányosságait feltáró Letta- és Draghi-jelentésekre. Ezek ugyanis világosan rávilágítottak, hogy a szakképzett munkaerő szabad áramlását az elavult, papíralapú adminisztráció és a nemzeti rendszerek közötti koordináció hiánya hátráltatja.
Bár a beszéd az inklúziót (befogadást) említi elsőként, a gazdasági logika és a rejtett érdekellentét egyértelműen a centrumországoknak (Németország, Franciaország, Benelux államok) kedvez. Ha a szakképzett munkaerő elvándorlása a bürokrácia lefaragásával felgyorsul, azzal a Bizottság gyakorlatilag belenyúl a tagállami szuverenitásba. A kevésbé fejlett, kibocsátó régiók adóalapja és innovációs képessége csökkenhet, miközben a magasabb bérű, fejlettebb ipari régiók könnyebben szívják el a képzett munkaerőt a perifériáról. Ez a klasszikus belső piaci logika: a munkaerő oda áramlik, ahol nagyobb a bér és a kereslet, ami hatékonyságot teremt ugyan az Unió egészének, de súlyos területi feszültséget okoz a tagállamok között.
Európában a munkaerőhiány általános probléma. A Bizottság már 2024-ben is arról írt, hogy a kkv-k 63 százaléka nem találja a szükséges tehetséget, és 42 hiányszakmát azonosítottak. Jelenleg az EU népességének közel 30 százalékát érinti az úgynevezett „tehetségfejlődési csapda”: csökken a munkaképes korú lakosság, alacsony a diplomások aránya, a fiatalok pedig elvándorolnak. Amit tehát Brüsszel a versenyképesség jegyében „tehetségáramlásnak” és „méltányos mobilitásnak” nevez, azt a kibocsátó országok – köztük Magyarország és a teljes közép-kelet-európai régió – jó eséllyel puszta munkaerő-vesztésként, demográfiai gyengülésként és behozhatatlan fejlődési hátrányként fogják megélni.