Napi Gazdaság

Spanyolország búcsút int a bankmentő programnak

A terveknek megfelelően 2013. december 31-én lezárták az eurózóna által a spanyol bankok megmentésére kidolgozott 41,3 milliárd eurós programot. A bő egy évvel ezelőtt folyósított pénz a bajba jutott spanyol pénzintézetek feltőkésítését és szerkezetátalakítását segítette. A nemzetközi pénzügyi válság nyomán felállított Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezérigazgatója, Klaus Regling "meggyőző sikertörténetnek" nevezte, hogy Madrid egy év után búcsút inthet a programnak. "A kihívások ellenére biztos vagyok abban, hogy az ESM támogatása − ötvözve a szerkezeti reformokkal − hozzájárul a spanyol gazdaság stabilitásához és jelentős növekedéséhez" − fűzte hozzá keddi nyilatkozatában.

Görögország 2014-ben visszatérne a piaci finanszírozáshoz

A görög válságkezelő makrogazdasági program kezd eredményeket felmutatni, ami lehetővé teheti Athénnak, hogy a piacokról finanszírozza államadósságát. Ha lassan is, a nemzetközi befektetők bizalma is visszatérőben Görögország iránt.

Róma a második legnagyobb román város

Megsokszorozódott a tartósan Olaszországban élő külföldiek száma a legutóbbi két népszámlálás között − derül ki az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) által karácsony előtt közzétett adatokból. Csaknem 1,83 millió olyan család élt a 2011-es felmérés szerint az országban, amelynek legalább egy tagja külföldi − 172 százalékkal több, mint 2001-ben −, ezen belül 1,36 millió az olyan, amelyik kizárólag külföldiekből áll (40 százalékuk egyfős háztartás). Az összes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi mintegy ötöde, több mint 820 ezer fő, Romániából érkezett − ez több mint tízszerese az egy évtizeddel korábbinak. Ez ráadásul csak a népszámlálási adat: tavaly hivatalosan már mintegy egymillió romániai származású rezidenst tartottak nyilván − közülük mintegy 400 ezren az olasz fővárosban élnek, ezzel Róma a második legnagyobb román város Bukarest után. A nem hivatalos becslések szerint legalább még egyszer ennyien lehetnek azok, akik a szezonális munkák szerint ingáznak a két ország között. A románok beáramlását megkönnyíti a viszonylagos közelség mellett a két nyelv hasonlósága is, de a számos lap mellett román nyelvű tévécsatorna is van Olaszországban, a beágyazódást pedig az is mutatja, hogy 2010-ben megalakult az Olaszországi Románok Pártja is (a rezidensek a helyhatósági választásokon szavazhatnak).

Több iráni olajat venne Kína

Olajipari források szerint Kína olyan kereskedelmi megállapodást tervez aláírni az iráni állami olajvállalattal, amelynek alapján idén jelentősen megemelnék az Iránból származó olajimportot. Nem tudni pontosan, hogy a kínai állami olajkereskedelmi vállalat és a teheráni fél közötti megállapodás mennyivel növelné az exportot Kínába, szakértők szerint azonban a mostani mennyiség emelésével mindkét fél azt kockáztatja, hogy megszegi az USA és Európa által az iráni atomprogram miatt kiszabott szankciókat. Az üzlet így veszélyeztetheti az Irán és a Nyugat közötti novemberi megállapodást, amelyben enyhítették a perzsa országra vonatkozó szankciókat, az olajexportra vonatkozó megkötések viszont érvényben maradtak. Kína, Irán legjelentősebb olajkereskedelmi partnere jelenleg napi 505 ezer hordó olajat vásárol, ez a szám a 2012-es szankciók előtt napi 530 ezer hordó felett volt. A kínai állami kereskedelmi vállalatot, a Csönrong Csuhait korábban már megbüntették szankciószegő kereskedésért, ám egy volt munkatárs szerint a cég nem aggódik a büntetések miatt, ezért a kínai felet ez a fenyegetés nem tántoríthatja el az üzlettől.

Kényszeredett kapunyitás az új munkavállalók előtt

Nincs, aki biztosan meg merné mondani, elindulnak-e Nyugat-Európa felé a román és a bolgár vendégmunkások tömegei a munkavállalási moratórium lejárta után. Sokak szerint aki el akart menni, az már elment, most inkább a szürke-fekete státusú munkavállalók legalizálása következhet.

Németország egyelőre nem tervez új szabályozást

A német kormány kivár az újabb uniós munkaerő-piaci nyitás után, bár készül pártjavaslat bizonyos juttatások korlátozására. Ausztriában az egészségügyi és a szociális ellátásban kifejezetten várják az új erőket.

Nem áll le a lengyelek áradata

A lengyelek nem tartanak attól, hogy a határok megnyílása a román, illetve a bolgár munkavállalók előtt az Európai Unióban rontaná az ő esélyeiket a külföldi munkára, határozottan elítélték viszont David Cameron brit miniszterelnök bevándorlóellenes megnyilatkozásait. A lengyel média mindenesetre figyelmeztette a potenciális nagy-britanniai munkavállalókat az ottani szociális juttatásaik megnyirbálására.

Oroszországnak legális bevándorlókra van szüksége

Hatszor annyi embernek tiltották meg a belépést Oroszországba 2013-ban, mint egy évvel korábban − tájékoztatta Konsztantyin Romodanovszkij, a szövetségi migrációs szolgálat vezetője a parlament felsőházát. Ez azt jelenti, hogy 427 ezer embert fordítottak vissza a határról, ezek több mint fele 17−25 év közötti fiatal volt, gyenge nyelvtudással és kevés eséllyel arra, hogy integrálódhassanak az orosz társadalomba. Emellett 3,6 millió külföldi él az országban, akiknek lejárt a vízumuk és nyilvánvalóan illegálisan tartózkodnak és dolgoznak orosz földön. Egyes statisztikák szerint a világon a legtöbb ember Oroszországba vándorol be, általában a volt szovjet köztársaságokból, a jobb élet reményében.

Egy év után nyílik meg a kínai tőzsde

Kínában öt cégnek engedélyezték papírjuk bevezetését a tőzsdére (IPO), ezzel véget ér az egy éve tartó befagyasztás időszaka. A hatóságok abban bíznak, hogy a lépés növeli a kínai részvénypiac népszerűségét a befektetők körében. A mostani engedélyekkel együtt mintegy 750 társaság vár arra, hogy bevezethesse részvényeit a piacra, vagyis a következő hónapokban komoly fellendülésre lehet számítani.