"Görögország 2014-ben újra kimerészkedik a tőkepiacokra és igyekszik normális országgá válni" − ígérte meg Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök újévi beszédében. A kormányfő szerint országa adósságát hivatalosan is életképesnek minősítik majd, ami azt jelenti, hogy már nem szorul új kölcsönökre, és nincs szüksége további nemzetközi mentőprogramokra sem. Szamarasz gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését vetítette előre, vagyis szerinte fordulóponthoz érkezett hazája.
Athén idén 0,6 százalékos GDP-növekedést tervez, és a költségvetés elsődleges egyenlege (törlesztések nélkül) 1,6 százalékos többletet mutathat, míg a munkanélküliség továbbra is nagyon magas, 24,5 százalékon áll, ami alig félszázalékos javulás a jelenlegi rekordszinthez képest.
Görögország hat egymást követő évben volt recesszióban és az államcsődöt csak a trojka − azaz az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap − mentő csomagjával tudta elkerülni. A kölcsönök összege 240 milliárd euróra rúg, a GDP-arányos államadósság mértéke 170 százalékos. A munkanélküliség soha nem látott magasságban, a fiatalok körében több mint 50 százalékos az állástalanok aránya. Mindazonáltal kétségtelenül vannak jelek a kilábalásra. Ha szerény mértékben is, de 2013-ban már kezdtek megjelenni a nemzetközi befektetők, 2013 első tíz hónapjában a nettó külföldi tőkeforgalom csaknem kétmilliárd euró volt, az októberi tőzsdei forgalom több mint 70 százalékát külföldi ügyletek tették ki. Mindez annak a jele, hogy lassan visszatér a bizalom, bár ennek kétségkívül az lesz a próbája, ha a törlesztéshez szükséges pénzt valóban méltányos felárral sikerül a tőkepiacokról előteremteni. Tény, hogy a tízéves lejáratú görög állampapírok hozama a másfél évvel ezelőtti 25-ről mára nyolc százalékra csökkent, ami persze még mindig kigazdálkodhatatlannak tűnik a trojka nagyjából 2,5 százalékon nyújtott kölcsönéhez képest.
Mindenesetre elemzők általában egyetértenek abban, hogy lekerült a napirendről annak a veszélye, hogy Görögországnak el kell hagyni az eurózónát. A Deutsche Bank egy elemzője azt írta a közelmúltban, a fiskális kiigazítások hatására elképzelhető, hogy már 2013-at is elsődleges költségvetési többlettel zárják. Szamarasz is ebben reménykedik, mint a közelmúltban Berlinben jelezte, ha a nemzetközi hitelezők látják, hogy a reformok kezdenek beérni, akkor talán hajlandóak lesznek az adósságtörlesztés újratárgyalására, ami alacsonyabb kamatokat vagy hosszabb lejáratot jelenthet.
Athénban azt várják, hogy az EU január elsejével kezdődött soros görög elnöksége nem a "görög válságról" szól majd, Szamarasz szerint éppen a válság alatt nyert tapasztalatok avatják Athént kiváló elnökké, mert országa bebizonyította, hogy "minden nehézség ellenére, Európa működik".
Szerző: Fóti Tamás
