Kényszeredett kapunyitás az új munkavállalók előtt

Túlzás volna azt állítani, hogy a románok és a bolgárok már becsomagolva várták az új évet, de az uniós csatlakozás utáni hét év elteltével bekövetkezett január elsejei munkaerő-piaci nyitás sokukat csábíthatja Nyugat-Európába. Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban megjelent riogatások azonban − miszerint a két országból százezrek kelnének útra − alighanem alaptalanok, mert aki igazán menni akart, az már korábban megtette.

A nagy többség integrálódik

A 2007-es uniós csatlakozás után a 23 millióból több mint 3 millió román állampolgár ment külföldre dolgozni  − derül ki az OECD adataiból −, Bulgária pedig közel 8 milliós lakosságának 15-20 százalékát veszítette el ez idő alatt. A szófiai és a bukaresti hatóságok szerint a kivándoroltak 70 százaléka integrálódott a fogadó országban, adót fizetnek, gyermekeik iskolába járnak. Néhány hajléktalan, kéregető vagy segélyből élő miatt nem lehet a románokat másodrendű uniós állampolgárokként kezelni − jelentette ki nemrég Victor Ponta román miniszterelnök. Nagy-Britanniának úttörő szerepet kellene vállalnia az integrációban, nem engedni a nacionalista politika térhódításának − bírálta tavaly év végén David Cameron brit kormányfő korlátozásokat ígérő politikáját Roszen Plevneliev bolgár elnök, hozzátéve: honfitársai nem koldusok Londonban. London azonban attól tart, hogy Párizs sorsára jut. A franciáknak nagy gondokat okoz az a legkevesebb 15 ezer, túlnyomó többségben Bulgáriából és Romániából kivándorolt roma, akik engedély nélkül telepedtek le a francia nagyvárosok, főleg a főváros peremkerületeiben levő barakkokban, és többnyire koldulásból vagy bűncselekményekből élnek.

Nem sokat mondanak a statisztikák

Németországban a munkaügyi hivatal adatai szerint 2013-ban 38,8 ezer román és bolgár állampolgár részesült szociális támogatásban, számuk két év alatt megkétszereződött. (A vendégmunkások teljes létszámához viszonyítva arányuk mindössze 9 százalék, ellentétben a más nemzetiségű bevándorlók átlag 15 százalékos részesedésével.) A kivándoroltak nyilvántartása azonban hiányos, sok román és bolgár ugyanis feketén vagy alkalmi megbízással, a turisztikai vagy a mezőgazdasági szezonban vállal munkát (legfeljebb három hónapig eddig is szabadon tartózkodhattak bármelyik uniós országban). Szakértők szerint nagyrészt ők srófolják majd fel a statisztikákat, miután a munkavállalás egyszerűsítésével sokuk legalizálni kívánja helyzetét. A vendégmunkások nem indulnak vaktában a nagyvilágba, tanácsadók és állásközvetítők hada, valamint a helyi közösségek is segítik a beilleszkedést, sokukat a fogadó országban működő román vagy bolgár cégek alkalmazzák. Miután januártól nem kell a nehézkes engedélyeztetési procedúrát végigcsinálni, a kétkezi munkások után előreláthatóan az értelmiség indul majd útnak − vélik a szakértők. A motiváció érthető: Romániában 180 euró, Bulgáriában 158 euró a havi minimálbér, ezzel az uniós országok rangsorának két utolsó helyét foglalják el.

A fiatalok közel fele elmenne

A románok és a bolgárok helyére most a horvátok kerültek a várólistán, nekik a 2013. júliusi csatlakozás után 2020 májusáig kell várniuk, hogy teljesen szabadon kereshessenek munkát az unióban. A románok és a bolgárok esetében a legtöbb nyugat-európai ország nem várta ki a lehetséges hét évet, a válság előtt ugyanis jól jött az olcsó munkaerő az építőiparnak és a mezőgazdaságnak, de tárt karokkal fogadták az egészségügyi dolgozókat és a mérnököket is. Spanyolország a válság kirobbanása után, a magas munkanélküliség miatt hirdetett moratóriumot, ennek ellenére ma ott vannak a legnagyobb román és bolgár kolóniák.
A moratórium megszűnését követően éves szinten legfeljebb nyolcezer bolgár munkavállalóra számíthat London, ami messze elmarad a brit kormányfő 25 ezres becslésétől − jelentette ki korábban Konsztantin Dimitrov, Bulgária londoni nagykövete.  A külföldön munkát keresők elsődleges célpontja egyébként nem Nagy-Britannia, hanem Németország, Spanyolország és Olaszország. Az elvándorlási hajlandóságot vizsgáló felmérések szerint a románok és a bolgárok a szerbek után a legaktívabbak a régióban − ahol az átlag közel 30 százalék −, a 25 és 34 év közöttiek 48 százaléka más országban képzeli el jövőjét.

Szerző: Túrós-Bense Levente