Napi Gazdaság

A harmadik negyedévben is csökkent az államadósság

A tavalyi harmadik negyedévben is mérséklődött az államadósság, amely az MNB adatai szerint ennek ellenére továbbra is 80 százalék felett állt október végén. Elemzők úgy látják, az éves ráta 79 százalék közelébe süllyedhet, ami némileg alacsonyabb a kormányzati 79,8 százalékos várakozásnál.

Életbe léptek a jegybanki könnyítések

A vállalkozók szélesebb rétegeit célozta meg az MNB, miután tavaly decemberben bővítette azok körét, akik igénybe vehetik a növekedési hitelprogramot (nhp), továbbá növelte a felvehető hitelek összegét, a könnyítések január elsején léptek éltbe. A módosítások értelmében a mezőgazdaságban tevékenykedők nagyobb köre juthat forráshoz. Emelkedett az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg is, a program első és második szakaszában a forintügyletekre (új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások, beleértve a forint-pénzügyilízinget is), valamint a devizahitelek kiváltására (beleértve a devizaalapú pénzügyi lízinget is) külön-külön a korábban érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra nőtt a középvállalatok beruházásainak dinamizálása érdekében. Az MNB-vel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézetek és a végső adós kis- és középvállalkozások közé mostantól bármilyen típusú pénzügyi vállalkozás beékelődhet, a kkv-k számára így nem csupán a pénzügyi lízing válik elérhetővé.

Később indul a leértékelési szezon a kereskedelemben

A fogyasztás megélénkülése mellett idén az enyhe tél is nagyban befolyásolhatja a téli árleszállítások alakulását. Az újra előtérbe kerülő iparcikkekből komoly készletek is maradhattak a kampányidőszak után.

Szépségtapasz a budapesti hoteleknek

Telt házat hozott a szilveszter a budapesti hotelekben − ez aligha meglepő annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban igen jó marketinget kapott Magyarország a külföldi médiában, csak a CNN is többször foglalkozott vele pozitívan. Növeli az ilyen kedvező hírek értékét, hogy ezek "független" minősítések, ám ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a főváros turisztikai értékének népszerűsítésére sokkal több pénzt kellene fordítani. Ezt sürgette a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) októberi trendriportja is, amely szerint Budapest a maga 68 százalékos átlagos foglaltságával a 20. helyen áll a minősített 31 európai város foglaltsági versenyében, a nettó szobaárak tekintetében pedig még rosszabb a helyzet. Mindez az MSZÉSZ szerint annyit tesz, hogy 2013-ban a növekvő foglaltságnak köszönhetően a fővárosi szállodák végre elérhették ugyan a 2007-es szintet, ám jövedelmezőségük messze elmarad a válság előtti szinttől az időközbeni költségemelkedések, magasabb helyi adók, magasabb áfa következtében.

Általában a régi kasszákkal kezdődött az év

A következő negyedévben felgyorsul az átállás az online pénztárgépekre, ám márciusig várhatóan csak az üzletek jelentős része lesz bekötve a NAV-hoz. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint alapvetően a gyártóktól függ az átállás, jelen állás szerint nagyjából 10 ezer online kassza működik az országban. Ettől függetlenül nem volt olyan bolt, amelyik emiatt ne nyitott volna ki január másodikán, hiszen a NAV december végén hatpontos állásfoglalásban közölte, minek kell megfelelnie a kereskedőnek a januári működéshez, ha nincs még online pénztárgéprendszere.

Dalszövegeken is múlhat egy brand sikere

A Versace volt a legkeresettebb divatmárka 2013-ban − már ami a Google-on való keresést illeti. A Google által az év végén közzétett szokásos Zeitgeist-lista a legkülönfélébb kategóriákra mondja meg, hogy mit kerestek a legtöbbször a felhasználók az év során, így pusztán a kattintásokat nézve az olasz divatház lett az év nyertese. Ebben a kommentárok szerint közrejátszhatott a Versace című szám is − a Migos rappercsoport, illetve a vendégsztár Drake több tucatszor is kiejti száján a divatház nevét −, illetve a Donatella Versace életéről szóló, House of Versace című tévéfilm, amelyet tavaly ősszel mutattak be az USA-ban. (Az alapító Gianni Versace 1997-ben gyilkosság áldozata lett, utána testvére, Donatella lett a divatház vezető tervezője.)

Otthonok kincsei a budai Várban

Mintha nemzetközi régiségvásáron járnánk, olyan mennyiségben és minőségben zúdul közel ezer műtárgy a látogatóra a Budapest Történeti Múzeum március 2-ig látható kiállításán. Hazai magángyűjteményekben levő iparművészeti remekeket tárnak a közönség elé, szándékosan nem a múzeumokban megszokott áttekinthető módon, hanem a privát szféra zsúfoltságát, intimitását idéző tálalásban. A kurátorok laza vezérfonala a kronológia, a rendeltetés, az alapanyag volt, ezen belül pedig a stílusok változása a középkortól szinte napjainkig. Az egyik sztár a XIII. század második feléből való aranyozott réz körmeneti kereszt, limoges-i zománccal, rózsakvarc, hegyikristály és cabochonberakásokkal díszítve. A sort román kori, gótikus, reneszánsz és manierista szobrok folytatják, délnémet műhelyektől a felvidékiekig, a bútorválasztékban ugyancsak Európa számos vidéke képviselteti magát Itáliától Erdélyig. Kiemelkedő darabok szerepelnek a tárlaton az ezüstművesség XVI. és XVII. központjaiból − Nürnbergből és Augsburgból −, de akadnak művészi óntárgyak is az erdélyi szászoktól, a mázas kerámiák sorában pedig éppúgy vannak habán céhkorsók, mint Zsolnay-edények. A meisseni, a bécsi vagy a herendi porcelánok mellett az üveghuták termékei is megtalálhatók, de a fegyverművesség vagy az órakészítés iránt érdeklődők is találnak ritka csemegéket. A kiállításon külön részlegeket kaptak a keleti műtárgyak az iszlám kultúrkörtől a buddhistáig, csakúgy, mint az ortodox bizánci szláv szakrális tárgyak csoportja.

Új rendszerben indulnak az iskolák

Az év elején életbe lépett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által aláírt kollektív szerződés, amelynek értelmében a kötött munkaidőn felüli munkáért díjazásban részesül a mintegy 123 ezer pedagógus és más foglalkoztatott (beleértve a helyettesítést). Az intézményvezetőknek így nem lesz érdekük, hogy a pedagógusokat a kötelező 32 órán túl bent tartsák az iskolában, mert azt túlórában ki kellene fizetni. Az új kollektív szerződés kiterjed a jóléti juttatásokra és rendezték a szakszervezeti vezetők munkaidejét is. A cafeteriajuttatásokról a Klik költségvetésének elfogadása után kezdődnek meg a tárgyalások. Január 1-jétől elvileg minden, a Klikhez tartozó iskolának a Magiszter nevű iskolaadminisztrációs rendszert kell használnia − ehhez 6600 intézményben kellett betanítani, illetve megtanulni az összes szoftver használatát.

Elromlott a hangulat az év elején a piacokon

Gyengüléssel zárták az új év első napját a vezető nyugat-európai részvényindexek, és a Wall Streeten is mínuszban indult a kereskedés. A frankfurti tőzsde DAX indexe 9400 pontig esett vissza, ez 1,6 százalékkal volt alacsonyabb 2013 utolsó értékénél. A nap vesztese az RWE lett, az energiacég esetében lehetséges tőkeemelésről pletykálnak, ennek hatására 3,8 százalékot bukott a papír. Nem sokkal lett jobb a K+S napja sem, a részvény 3,5 százalékkal gyengült. A ThyssenKrupp közben három százalékkal lett olcsóbb, míg az E.On 2,5 százalékos mínuszban zárt.