Az év elején életbe lépett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által aláírt kollektív szerződés, amelynek értelmében a kötött munkaidőn felüli munkáért díjazásban részesül a mintegy 123 ezer pedagógus és más foglalkoztatott (beleértve a helyettesítést). Az intézményvezetőknek így nem lesz érdekük, hogy a pedagógusokat a kötelező 32 órán túl bent tartsák az iskolában, mert azt túlórában ki kellene fizetni. Az új kollektív szerződés kiterjed a jóléti juttatásokra és rendezték a szakszervezeti vezetők munkaidejét is. A cafeteriajuttatásokról a Klik költségvetésének elfogadása után kezdődnek meg a tárgyalások. Január 1-jétől elvileg minden, a Klikhez tartozó iskolának a Magiszter nevű iskolaadminisztrációs rendszert kell használnia − ehhez 6600 intézményben kellett betanítani, illetve megtanulni az összes szoftver használatát.
Ez évtől az állam feladata az iskolák tankönyvellátása is, a piaci elvű helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni, az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként két ebben szereplő könyvből választhatnak, amit az állami illetékesnek is jóvá kell hagynia. A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) feladata. Minderre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy a piaci szereplők nagyobb profitra tegyenek szert. A tankönyvpiac központosítására az állam 53 milliárd forintot fordíthat.
A 2014-es év a felsőoktatásban is nagy változásokat hoz, kezdve az intézményi besorolás kategóriáinál: lesz nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola, közösségi főiskola. Minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek, tizenhat szakon − köztük a jogászképzésben, illetve a kommunikáció és gazdasági szakokon − központi ponthatárt határoztak meg. Az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimum ponthatár − aki a 2014-es felvételin ennél kevesebb pontot szerez, az nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyre, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük.
Szerző: Tóth Kata
