Telt házat hozott a szilveszter a budapesti hotelekben − ez aligha meglepő annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban igen jó marketinget kapott Magyarország a külföldi médiában, csak a CNN is többször foglalkozott vele pozitívan. Növeli az ilyen kedvező hírek értékét, hogy ezek "független" minősítések, ám ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a főváros turisztikai értékének népszerűsítésére sokkal több pénzt kellene fordítani. Ezt sürgette a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) októberi trendriportja is, amely szerint Budapest a maga 68 százalékos átlagos foglaltságával a 20. helyen áll a minősített 31 európai város foglaltsági versenyében, a nettó szobaárak tekintetében pedig még rosszabb a helyzet. Mindez az MSZÉSZ szerint annyit tesz, hogy 2013-ban a növekvő foglaltságnak köszönhetően a fővárosi szállodák végre elérhették ugyan a 2007-es szintet, ám jövedelmezőségük messze elmarad a válság előtti szinttől az időközbeni költségemelkedések, magasabb helyi adók, magasabb áfa következtében.
A szűk év végi csúcsidőszakon kívül a túlélésért küzdő budapesti házak kénytelenek visszatérni a sokak szerint piacromboló árazási gyakorlathoz. Ennek csalhatatlan jele, hogy az előttünk álló hétvégére december közepén már 50 euróért lehetett ötcsillagos szállodában szobát kapni reggelivel, noha az ortodox karácsony miatt az orosz vendégkör ezekben a napokban is hoz foglaltságot.
Az is igaz, hogy Budapest jelenleg az egyik legfelkapottabb európai bulihelyszín, a fentiek okán pedig a foglaltság tekintetében a háromcsillagos házak, illetve a hostelek sem panaszkodhattak az év végére. Ezek forgalma év közben is folyamatosan növekszik, nagy kérdés viszont, hogy a romkocsmák kedvéért érkező fiatalok vajon a későbbiekben visszatérnek-e Budapest egyéb nevezetességeit is megnézni. Szolid reményre adhat okot, hogy karácsony és szilveszter között kígyózó sorok vártak például a Széchenyi fürdő előtt, a medencékben több volt a külföldi, mint a hazai vendég.
Általában véve a szállodák foglaltságában a szilveszter a hazai vendégek felfutását hozza − értelemszerűen persze nem Budapesten. A wellnesshotelek vendégeinek 70 százaléka magyar − mondta Kovács István, a MSZÉSZ főtitkára. Az eredményhez egyre komolyabb mértékben járult hozzá a Széchenyi pihenőkártya: mint a két ünnep között tartott sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei beszámoltak, a cafeteriaelem bevezetése óta több mint 106 milliárd forint került a turisztikai és vendéglátó cégekhez.
Budapesten döntően a szállodai évzáró vacsorák, szilveszteri bulik vonzották a belföldi vendégeket, több szálloda egyértelműen ennek megfelelően alakította ki az év végi programot. A Danubius Hotel Gellértben például szilveszteri táncdalfesztivált tartottak a hetvenes-nyolcvanas évek számos előadójának részvételével.
Szerző: Nagy László Nándor
