A következő negyedévben felgyorsul az átállás az online pénztárgépekre, ám márciusig várhatóan csak az üzletek jelentős része lesz bekötve a NAV-hoz. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint alapvetően a gyártóktól függ az átállás, jelen állás szerint nagyjából 10 ezer online kassza működik az országban. Ettől függetlenül nem volt olyan bolt, amelyik emiatt ne nyitott volna ki január másodikán, hiszen a NAV december végén hatpontos állásfoglalásban közölte, minek kell megfelelnie a kereskedőnek a januári működéshez, ha nincs még online pénztárgéprendszere.
E szerint alapkövetelmény, hogy meglegyen a regisztrációs kód és a kassza megrendeléséről a gyártói visszaigazolás. Továbbra is kell havi jelentést készíteni, dokumentálni kell a forgalmat, és amint megjön a gép, azt azonnal be kell kötni. (Itt nem lehet mismásolni, ugyanis a NAV név szerint látja, kinek érkezik meg a gépe, hiszen a gyártónak is jelentési kötelezettsége van.) A nagykasszarendszereknél − amelyeket a hiper-, illetve szupermarketláncok működtetnek − hasonló a helyzet. Amint megvannak a megfelelő engedélyek és megérkezik az ellenőrző "doboz", azt haladéktalanul be kell kötni.
Kérdéses volt, hogy mi lesz a december közepéig fenntartott állami támogatásokkal, az állam 50 ezer forinttal járul hozzá (kasszánként) a kis- és közepes vállalkozások átállásához. A nemzetgazdasági tárca január elsején közölte, hogy 2014-ben is fenntartja a keretet, így azok is igénybe vehetik a támogatást, akiknek a megrendeléseit a gyártó lassabban teljesíti. Ugyancsak nyitott kérdés volt, hogy mi lesz a kasszák adatforgalmi díjával. Mivel nagy adatmennyiség fordul meg a bekötött rendszeren, így a kereskedőnek komoly kiadást jelentett volna az online kassza működtetése. A minisztérium a költségek lefaragása érdekében hatósági árassá tette az üzemeltetési díjat. A kiskasszák esetében ez havi nettó 1500, a nagykasszáknál 2500 forint. Az internetszolgáltató az egyéb költségeit nem háríthatja át a kereskedőre.
Szerző: Hőnyi Gyula
