Napi Gazdaság

Törökország: reflektorfényben a politikai válság

A török líra nagy durranással nyitott; meggyőződésem, hogy az év elején a feltörekvő piacokon a török sztori lesz a legérdekesebb.

Karácsonyi ajándékok hét (görbe) tükörben

Az ünnepek (Sydneyben töltött) hibernációjából felébredve úgy gondoltam, helyénvaló, ha az új évet egy kissé szemtelen összeállítással kezdem. A különféle közgazdasági "iskolák" közötti vitát mutatom be úgy, hogy sorra veszem, milyen álláspontot képviselnek a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban. A viccen túl igyekszem legalább részben bemutatni az egyes irányzatok nagyképűségét, fontoskodását, ürességét − sőt, a "sötét oldalát" is.

Rekordra szárnyalt a Boeing

Összesen 648 polgári repülőgépet szállított le a Boeing Co. 2013-ban, amivel az amerikai légiipari óriáscég nemcsak a 645 gép eladásáról szóló várakozásait szárnyalta túl, hanem minden eddigi eredményét is. A legnagyobb rivális, az Airbus 620 utassszállító átadását tervezte a tavalyi évre, az európai gyártó a jövő hétfőn teszi közzé a végleges számot; ha csakugyan e cél közelében marad, akkor a Boeing már a második egymást követő évben nyeri meg az értékesítési versenyt. (Meg nem nevezett ágazati források a Reutersszel azt közölték, hogy az Airbus több mint 625 repülőgépet szállított le vevőinek.) Az átadásokra azért figyelnek különösen a befektetők, mert a bevétel oroszlánrésze ekkor landol a gyártóknál.

Vitatott a máltai állampolgárság-üzlet

Máltán februártól lép hatályba az állampolgárságot 650 ezer euróért (csaknem 200 millió forint) kínáló eljárás, amelynek segítségével a hatóságok egymilliárd eurós "fejlesztési alapot" akarnak létesíteni. A szigetország évi költségvetése hárommilliárd euró. A kormány azt reméli, hogy az állampolgárságot megvásárló külföldiek hajlandóak lesznek nagyobb összeg befektetésére a mediterrán országban. Az eljárás során az állampolgárságot elnyerő külföldiek további útlevelet vásárolhatnak gyermekeiknek − 26 éves korig −, házastársuknak, valamint szüleiknek és nagyszüleiknek, fejenként további 25 és 50 ezer euró közötti összegért. Az újdonsült máltaiak szabadon vállalhatnak munkát, telepedhetnek le az EU 27 tagállamában, és vízum nélkül léphetnek be az unión kívüli 69 országba, köztük az Egyesült Államokba. Az EU-tagállamok legtöbbjében legalább ötévi legális tartózkodás után igényelhető az állampolgárság, míg Málta csupán ahhoz ragaszkodik, hogy az állampolgársági esküt az országban tegyék le. További feltétel egy máltai ingatlan bérlése vagy megvásárlása és máltai értékpapírok, például államkötvények vásárlása. A kormány által kiírt tenderen egy brit ügynökség győzött, amely a külföldiek részére végzi a papírmunkát és első szűrőként a biztonsági ellenőrzést is végrehajtja. Ennek 70 ezer eurós költsége is a jelölteket terheli.

Egyenletesen nő az európai mezőgazdaság

Az EU mezőgazdaságát 2014-től mérsékelt fellendülés jellemzi, a tej-, sertés- és szárnyaságazat felfutása a világkereslet növekedése nyomán várható, a gabonapiacon pedig a bioüzemanyagok iránti kereslet hozhat pozitív változást − állapítja meg az Európai Bizottság (EB) középtávú (2013−2020) prognózisa.

Rekordalacsony az infláció az eurózónában

Amióta az Eurostat adatokat közöl az eurózóna-inflációról, nem volt olyan alacsony a fogyasztói árak növekedése, mint a múlt hónapban − erre utalnak az Eurostat legfrissebb, előzetes adatai. Ezek szerint 2013 decemberében az éves alapú infláció 0,8 százalékra, a gyakran változó energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció pedig 0,7 százalékra esett. Bár a zuhanás részben módszertani változásoknak tudható be, az adatok így is erősíthetik a deflációtól való félelmet. Az Európai központi Bank (ECB) decemberben közölt előrejelzése alapján 2014-re 1,1, a jövő évre pedig 1,5 százalékos árnövekedést vár. A Capital Economics elemzői szerint azonban kevés jel utal arra, hogy a közeljövőben emelkednének a fogyasztói árak, így az infláció jelentősen a jegybanki cél alatt marad, tovább, mint azt Frankfurtban várják. Az ECB következő kamatdöntő ülésére csütörtökön kerül sor, ezen azonban várhatóan tartják a rekordalacsony, 0,25 százalékos alapkamatot. Egyes elemzők szerint azonban ha most nem is, a következő hónapok ülésein további intézkedésekre, negatív betéti kamat bevezetésére vagy kötvényvásárlásra lehet számítani.

A várt felett nőtt a román gazdaság

A román GDP-arányos deficit a nemzetközi hitelezőkkel közösen kitűzött szinten, 2,5 százalékon tetőzött tavaly, a gazdasági növekedés minden várakozást felülmúlva 2,7 százalékos volt − jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. Bukarest az év elején még 1,6 százalékos növekedéssel számolt, később a jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően már a nemzetközi hitelezők is legkevesebb 2,2 százalékos bővülést jósoltak. A Valutaalappal novemberben kötött egyezményben a román hatóságok 0,2 százalékkal magasabb államháztartási hiánycélt alkudtak ki a korábbi 2,3 százalék helyett, a többletkiadásokat azonban kizárólag az európai uniós pályázatok önrészének biztosítására fordíthatta a kormány. Az idei deficit legfeljebb 2,2 százalék lehet, 2−2,5 százalékos GDP növekedés mellett, amit elemzők szerint kizárólag a mezőgazdaságra támaszkodva nem lesz könnyű teljesíteni. A 2014-es büdzsé megszorításokból és adóemelésekből remél többletbevételt: többek között 3 százalékkal drágulnak az üzemanyagok, 10 százalékkal nő a dohánytermékek és 9 százalékkal az energia ára.

Engedékenyebb lesz az uniós bankreform

Az Európai Unió mintegy harminc legnagyobb bankja számára tilos lesz a spekulatív tevékenység (az úgynevezett saját számlás kereskedés), de az európai bankok nagy része számára marad a nagyobb mozgástér. Az Európai Bizottság (EB) rövidesen nyilvánosságra hozza régóta várt reformjavaslatát, amelynek tervezetét megszellőztették a Financial Timesban. A londoni lap értesülését Michael Barnier, az EB belső piacért felelős tagjának szóvivője − aligha meglepetés − közvetve megerősítette, persze hangsúlyozva, hogy egyelőre még csak tervezetről van szó, amely változhat.

A KIM tanulmányozta a magáncsőd lehetőségét

Lezárult a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elnevezésű projekt, amely a pályázati források felhasználásának hatékony és naprakész módszertani megalapozását célozta, valamint a stratégiai tervezésre és hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását segítette elő. A projekt közvetlen érintettjei a jogszabály-előkészítésért és a stratégiai tervezésért felelős minisztériumok, illetve a végrehajtó háttérintézmények. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggően megalkotandó jogszabályokhoz, illetve jogterületekhez kapcsolódóan két hatásvizsgálat is készült. Emellett a magánszemélyek adósságrendezésével (az úgynevezett magáncsőd intézményével) kapcsolatos szabályozás előkészítése érdekében, valamint a gazdasági társaságok piaci magatartásával összefüggésben tanulmányok születtek. A társadalmi részvételről szóló törvénnyel kapcsolatban utólagos hatásvizsgálat, a határon átnyúló együttműködési programok, a területi közigazgatás törvényességi felügyeleti rendszerének kialakítása és működése témakörben hatásvizsgálatok készültek.