Napi Gazdaság

A várt felett nőtt a román gazdaság

A román GDP-arányos deficit a nemzetközi hitelezőkkel közösen kitűzött szinten, 2,5 százalékon tetőzött tavaly, a gazdasági növekedés minden várakozást felülmúlva 2,7 százalékos volt − jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. Bukarest az év elején még 1,6 százalékos növekedéssel számolt, később a jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően már a nemzetközi hitelezők is legkevesebb 2,2 százalékos bővülést jósoltak. A Valutaalappal novemberben kötött egyezményben a román hatóságok 0,2 százalékkal magasabb államháztartási hiánycélt alkudtak ki a korábbi 2,3 százalék helyett, a többletkiadásokat azonban kizárólag az európai uniós pályázatok önrészének biztosítására fordíthatta a kormány. Az idei deficit legfeljebb 2,2 százalék lehet, 2−2,5 százalékos GDP növekedés mellett, amit elemzők szerint kizárólag a mezőgazdaságra támaszkodva nem lesz könnyű teljesíteni. A 2014-es büdzsé megszorításokból és adóemelésekből remél többletbevételt: többek között 3 százalékkal drágulnak az üzemanyagok, 10 százalékkal nő a dohánytermékek és 9 százalékkal az energia ára.

Engedékenyebb lesz az uniós bankreform

Az Európai Unió mintegy harminc legnagyobb bankja számára tilos lesz a spekulatív tevékenység (az úgynevezett saját számlás kereskedés), de az európai bankok nagy része számára marad a nagyobb mozgástér. Az Európai Bizottság (EB) rövidesen nyilvánosságra hozza régóta várt reformjavaslatát, amelynek tervezetét megszellőztették a Financial Timesban. A londoni lap értesülését Michael Barnier, az EB belső piacért felelős tagjának szóvivője − aligha meglepetés − közvetve megerősítette, persze hangsúlyozva, hogy egyelőre még csak tervezetről van szó, amely változhat.

A KIM tanulmányozta a magáncsőd lehetőségét

Lezárult a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elnevezésű projekt, amely a pályázati források felhasználásának hatékony és naprakész módszertani megalapozását célozta, valamint a stratégiai tervezésre és hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását segítette elő. A projekt közvetlen érintettjei a jogszabály-előkészítésért és a stratégiai tervezésért felelős minisztériumok, illetve a végrehajtó háttérintézmények. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggően megalkotandó jogszabályokhoz, illetve jogterületekhez kapcsolódóan két hatásvizsgálat is készült. Emellett a magánszemélyek adósságrendezésével (az úgynevezett magáncsőd intézményével) kapcsolatos szabályozás előkészítése érdekében, valamint a gazdasági társaságok piaci magatartásával összefüggésben tanulmányok születtek. A társadalmi részvételről szóló törvénnyel kapcsolatban utólagos hatásvizsgálat, a határon átnyúló együttműködési programok, a területi közigazgatás törvényességi felügyeleti rendszerének kialakítása és működése témakörben hatásvizsgálatok készültek.

A késedelmes fizetés költsége az eladón múlik

Az eladó jóindulatán múlik, hogy egy késedelmes fizetés után a vevőnek extra díjat is kell-e fizetnie − derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állásfoglalásából. Januártól ha egy számlát késedelmesen egyenlítenek ki, kötelező késedelmi kamatot is fizetni, ezen felül pedig legalább 40 euró behajtási költséget is ki kell csengetnie a vevőnek − akkor is, ha a behajtásra nem költött semmit. Utóbbi teljesen független a számla értékétől és a késedelem idejétől, vagyis akár néhány ezer forintos tétel egynapos csúszása miatt is beállhat a 40 eurós kiadás.

Földhivatalok hagyják majd jóvá a földvásárlást

Az óév utolsó napján megjelent rendeletében a megyei földhivatalokra bízza a kormány az új földforgalmi törvényben földvásárláshoz és haszonbérlethez előírt hatósági engedélyezési feladatokat − derül ki a Magyar Közlönyből. Szintén a megyei földhivatalok dolga lesz a föld tulajdonjogának, végrehajtási, felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során kitűzött árveréses vagy pályázati értékesítése. A szabályozás csak 2014 májusában lépne hatályba, vagyis ennyi ideje lesz a hivataloknak a szükséges adatbázisok, eljárásrendek kialakítására, illetve a már működő földhasználati nyilvántartás naprakésszé tételére. Ugyancsak a járási, illetve másodfokon a megyei földhivatalokat jelöli ki a kormány a földforgalmi törvényben felsorolt szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, valamint a kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazására.

Továbbra is csomagol az Alkaloida

Megszüntette a gyógyszerhatóanyag-gyártást január elsején a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, amelyet az indiai tulajdonban lévő ICN Magyarország Zrt. működtet − tette közzé a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város önkormányzata a honlapján. A társaság csak a hatóanyaggyártást (beleértve a morfint és származékait) szüntette meg, a gyógyszergyártás és -csomagolás továbbra is folyik az üzemben. A tulajdonos és az igazgatóság azért döntött a gyártás megszüntetése mellett, mert állításuk szerint az értékesítési ár olyannyira csökkent, hogy már nem fedezte az előállítás költségeit, és veszteségessé vált. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot a gyár vezetőivel, és tájékoztatást kért az üzem jövőjéről, konkrétumok várhatóan két hét múlva lesznek. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. 2011 márciusában lezárt mérlegadatai érhetők csak el a nyilvános forrásokból. A cég mérleg szerinti vesztesége ekkor 2,7 milliárd, saját tőkéje 2,3 milliárd forint volt és mintegy 360 embert foglalkoztatott.

Elhagyja az Elmű-Émász-csoport a Díjnetet és a Távszámlát

A jövőben az Elmű-Émász ügyfelei nem tudják majd számláikat a Díjnet, illetve a Távszámla felületén kiegyenlíteni, miután a közműszolgáltató január 15-től szakít a szolgáltatókkal − tette közzé a cég a honlapján. Ehelyett mindenkinek fel kell keresnie a társaság saját online ügyfélszolgálati felületét, amennyiben látni akarja számláját, illetve be akarja fizetni azt. Ez bizonyos szempontból egyértelmű visszalépést jelent: az elmúlt években minden afelé mutatott, hogy egyetlen internetes oldalon fizethessük be számláinkat, legyen az közüzemi szolgáltatás vagy éppen biztosítási díj. A változás több tízezer ügyfelet érint. Kovács Zoltán, a Díjnetet üzemeltető Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója a pénzcentrum.hu-nak elmondta: félő, hogy a szolgáltatásukat eddig igénybe vevő villanyszámlás ügyfelek egy része ismét a sárga csekk mellett dönt, ami drágább megoldás, mint a Díjnet használata. Az elektronikus számlabemutatás nagyjából 30-40 százalékkal olcsóbb az áramszolgáltató számára, mint a sárga csekkes fizetés, amelynek költségét neki kell állnia.

Rontja az adózási fegyelmet a könyvvizsgálat hiánya

Januártól több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, mert 200-ról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa. Ezzel több mint 1500 milliárd forint piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól − írja közleményében az Opten céginformációs szolgáltató. A statisztikák azt mutatják, hogy az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a kedvezményezett vállalatok körében. A rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési hajlandósága nagy különbségeket mutat. A 180−200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200−220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék. A limit emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak, tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot − állítja az Opten.

Egy euróért kelt el a Raiffeisen?

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy euróért, azaz 300 forintért veheti meg a Széchenyi Kereskedelmi Bank a magyarországi Raiffeisen Bankot − tudta meg a napi.hu. A portál szerint tegnap már döntött is az osztrák pénzintézet vezetése, így az ügyletet a mai kormányülésen szentesíthetik. A Napi Gazdaság tegnap számolt be arról, hogy már kedden döntés születhet az osztrák pénzintézet bécsi székhelyén a magyarországi leánybank értékesítéséről. Az egyeurós vételár azt sugallja, hogy a Raiffeisent teljes portfóliójával együtt vásárolja meg a Széchenyi Bank, vagyis a nyereséges, de kisebb mellett a súlyos veszteségeket termelő üzletágakat is átveszi. A Széchenyi Bankban a magyar állam 49 százalékkal, a Töröcskei Istvánhoz köthető T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 51 százalékkal rendelkezik. Az ügylet érdekessége, hogy a Széchenyi Bank 19,6 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkezett 2012 végén, miközben a Raiffeisen magyar leánya 108-szor nagyobb összeggel, 2119,6 milliárd forinttal, vagyis jogutódlástól függően akár meg is úszható az osztrák szerzemény által fizetett bankadó.