A zátonyra futott Sony Ericsson egyik volt igazgatóját, Ron Louksot nevezték ki a BlackBerry élére, ő a készülékek és fejlődő megoldások részlegének elnökeként fog dolgozni, vagyis a gyakorlatban a mobilüzletágért felel majd − közölte a szebb napokat is látott elektronikai gyártó. A vezető legutóbb az OpenNMS csoportot irányította, korábban a HTC amerikai szárnyának stratégiai igazgatója és az azóta megszűnt Sony Ericsson vegyesvállalat technológiai vezetője is volt − emlékeztet a Reuters.
Kérdés, hogy mit remélnek az új szakember érkezésétől. A BlackBerry ugyanis néhány éve még szinte egyeduralkodónak számított okostelefon-fronton (akkor még csak a készülékeket nevezték BlackBerrynek, a társaság neve Research in Motion volt), azóta azonban piaci részesedése − ezzel párhuzamosan pedig a cég értéke − gyakorlatilag elolvadt az Apple- és a Google Android nevű platformját használó modellek támasztotta konkurencia miatt, sőt: már a későn ébredő Microsoft is lehagyta. A kanadai társaság lejtmenete megállíthatatlannak tűnik, a gondok sokasodása óta mégis már többedik vezérigazgatóját és megújulási stratégiáját fogyasztja, jelenleg éppen az eredeti célcsoportot is jelentő üzleti, szervezeti felhasználókhoz fordulna vissza a lakossági fogyasztóktól.
A fordulat befejezésére azonban nem biztos, hogy lesz ideje, hiszen tényleg komolyak a gondok: a Strategy Analytics legfrissebb rendelkezésre álló, 2013. harmadik negyedév végi adatai szerint a platformok között a BlackBerry globális piaci részesedése 1 százalékos volt, holott egy évvel korábban még 4,3 százalékon állt. Ugyanebben az időszakban a Microsoft piaci részesedése 2,1 százalékról 4,1 százalékra hízott. Az abszolút vezető az Android volt 81,3 százalékkal, a második helyen pedig az Apple-féle iOS állt 13,4 százalékkal, ráadásul úgy, hogy a Google szoftvere számos gyártó modelljein fut, az almás cégé pedig csak ezen az egyén. A szcéna így rövid úton háromszereplőssé szűkülhet, mivel a BlackBerryn kívül több más kisebb operációs rendszer is gyengélkedik − az egyéb kategória összesített részesedése 3-ról 0,2 százalékosra olvadt egy év alatt. A jelenleg harmadik helyezett Microsoftnak a Nokia felvásárlása adhat további lendületet.
A finn cégvilág egykori ékkövének számító gyártó eladását egyébként szintén lehet a törölköző bedobásaként is értelmezni, hiszen az iPhone megjelenése előtt ez a vállalat uralta a piacot. A Microsoft − amellyel már az akvizíció előtt is szorosan együttműködtek, az újabb Lumia modelleken már Windows futott − 7,2 milliárd dollárt fizetett érte, majd komoly elbocsátásokba kezdett. Az okos telefonok robbanásszerű terjedése más korábbi nagyágyúkat is elgáncsolt: az amerikai Motorola mobilrészlegéért (a Nokia egykori nagy riválisáért) például 12 milliárdot adott a Google, a már említett Sony Ericssonból pedig a japán fél vásárolta ki partnerét, ám sok köszönet nem volt a tranzakcióban, tekintve hogy a zászlóshajónak szánt Xperia telefonok sem teljesítenek túl jól.
A BlackBerry piaci kapitalizációja 2008-ban tetőzött (akkor még RIM-ként), 70 milliárd dollár felett. Ehhez képest tavaly év végén az egyik legnagyobb tulajdonos, a szintén kanadai Fairfax Financial Holdings 4,7 milliárdot adott volna a társaság egészéért, amire a mobilcég rá is bólintott, de a kérő aztán nem tudta időre előteremteni az összeget, így inkább egymilliárdos tőkeinjekcióval lendített a BlackBerry helyzetén. 2013 szeptemberében óriási leépítést is bejelentett a cég, globális munkaereje mintegy felének, 4500 embernek mondott fel. Az elkeseredett próbálkozás ellenére azonban egyelőre nem látni annak jelét, hogy a már elpártolt ügyfelek közül bármennyit is vissza tudna szerezni a lecsúszott óriás. Könnyebb mindenesetre nem lesz a helyzet, hiszen a felhasználók számára egyre nehézkesebb a váltás: minél tovább használnak egy platformot, annál mélyebbre ágyazódnak az ahhoz tartozó szolgáltatásokban, s annál bonyolultabb az át- vagy visszalépés.
Szerző: Fokasz Oresztész
