Az Európai Unió mintegy harminc legnagyobb bankja számára tilos lesz a spekulatív tevékenység (az úgynevezett saját számlás kereskedés), de az európai bankok nagy része számára marad a nagyobb mozgástér. Az Európai Bizottság (EB) rövidesen nyilvánosságra hozza régóta várt reformjavaslatát, amelynek tervezetét megszellőztették a Financial Timesban. A londoni lap értesülését Michael Barnier, az EB belső piacért felelős tagjának szóvivője − aligha meglepetés − közvetve megerősítette, persze hangsúlyozva, hogy egyelőre még csak tervezetről van szó, amely változhat.
A 2008-as pénzügyi válság nyomán elhatározott reform célja az volt, hogy a bankok hagyományos tevékenységét − mint betétbefogadást, hitelkihelyezést − megóvják az egyéb pénzügyi műveletek esetleges kockázataitól. A jövőben a banki felügyelő hatóságok megkövetelhetik az egyes pénzintézetektől, hogy válasszák szét jogilag a kétféle üzletágat, ha túlságosan kockázatosnak ítélik meg a tevékenységet, vagy ha az a bank tőkefedezetének viszonylag nagyobb részét érintené. (Az eurózóna esetében a felügyeletet az Európai Központi Bank látja el.) A bankok nem kereskedhetnek olyan részvényekkel, amelyeknek nincs közük ügyfeleikhez, viszont nem tiltják meg más esetekben a tőzsdei jelenlétet, például egy ügyfél által kibocsátott részvény vagy kötvény árfolyamának a támogatását − azaz az árjegyzői szerepkört.
Az európai bankszektor reformjára 2012 őszén tett javaslatot a finn jegybankelnök, Erkki Liikanen vezetésével felállt munkacsoport, ám javaslataikat Barnier hosszan jegelte. A munkacsoport azt javasolta, hogy válasszák szét jogilag az üzletágakat, de legalábbis − amennyiben a bank üzleti forgalmának csak kisebb részét teszik ki a kockázatos műveletek − egy leánycég vigye azokat tovább. A francia biztos fél szemét alighanem Párizson tartva tehát engedélyezné az árjegyzői műveleteket, ugyanis a francia bankok erőteljesen lobbiztak az üzletágak szerkezeti szétválasztása ellen. Attól tartottak, hogy ebben az esetben kis tőkéjű cégek jönnek létre, amelyek nem igazán befolyásolhatnák a piacokat, vagyis a konkurenciáé lesz az értékpapír-kibocsátás. Az EB a várakozások szerint január végére véglegesíti javaslatát − addig erőteljesen figyelik a tagállami és piaci reakciókat. Az már önmagában pozitív visszhangot kelthet, hogy Brüsszel a bankfelügyeletekre bízná a döntést.
A pénzügyminiszterek egyébként nem valószínű, hogy ősznél előbb érdemben foglalkozzanak a kérdéssel, mert az Európai Parlament májusi választása nyomán lelassul az uniós döntéshozatal.
Szerző: Fóti Tamás
