Az évezred leggyengébb növekedése Kínában
A vártnál kicsivel gyorsabb ütemben, 7,7 százalékkal növekedett a kínai gazdaság 2013-ban, azonban még ez is az elmúlt tizennégy év legrosszabb adata. Ráadásul a szakemberek szerint 2014-ben még komolyabb kihívások várnak a világ második legnagyobb gazdaságára.
Hozameséssel reagált Írország a jó hírekre
A Moody's visszaemelte Írországot a befektetésre javasolt kategóriába, a piac pedig jelentős hozameséssel reagált a hitelminősítő véleményére. A lépés azért volt jelzésértékű, mert a három nagy minősítő közül a Moody's volt az utolsó, amely a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriában tartotta az ír adósságbesorolást. A Standard & Poor's és a Fitch Ratings ugyanis már korábban visszaemelte azt. A felminősítés mellé a Moody's pozitív kilátást fogalmazott meg az új ír osztályzatra, vagyis tovább javulhat a besorolás. A cég indoklása szerint Írország fokozatosan tér vissza a piaci finanszírozáshoz, javul a fizetőképessége, ráadásul a kedvező növekedési kilátások miatt az államadósság csökkenhet a jelenlegi csúcsról. Dublin 2013 végén jelentette be, hogy visszatér a piaci finanszírozáshoz, a Moody's mostani lépése segíthet helyreállítani a piac bizalmát. A hitelminősítő bejelentése után jelentősen csökkentek az ír kötvényhozamok, az ötéves állampapír jegyzése például a hasonló futamidejű amerikai papír hozama alá esett. A tízéves ír hozam hétfőn 18 bázisponttal, 3,26 százalékra zuhant a javuló megítélés hatására.
A Volkswagen lehet a jövő egyik nagy nyertese
Talán az idén stabilizálódhat az európai autópiac, bár a helyi cégek egyre inkább Amerikában bíznak. A tömeggyártásra szakosodott márkák helyett azonban továbbra is a luxusautó-gyártók részvényeit érdemes venni.
Meglepő veszteség a Deutsche Banknál
Váratlanul 1,15 milliárd eurós adózás előtti veszteségről számolt be hétfőn a Deutsche Bank AG: bírósági eljárások miatt 528 millió eurónyi mínuszt kellett lenyelnie a legnagyobb német hitelintézetnek, és további jelentős egyszeri tételek is rontották az eredményt. (A bank eredetileg január 29-én tervezte közzétenni negyedik negyedéves eredményét.) A Bloomberg által megkérdezett elemzők 628,5 millió eurós nyereségre számítottak.A Deutsche Bank a negyedik negyedévre számolta el annak a pernek a költségeit, amelyet az ügyfelek az amerikai jelzáloglevelek forgalmazása miatt indítottak ellene, emellett a pénzintézet érintett a nemzetközi kamatmanipulálási botrányban is. A beszámoló szerint az egyszeri veszteségek ellensúlyozása, illetve a nyereség növelése érdekében a cég létszámleépítést hajt végre, és olcsóbb országokba költözteti bizonyos tevékenységeit.A piac negatívan értékelte a bank veszteségét, a részvények a hétfői kereskedés elején öt százalékot estek, majd onnan kezdtek visszakapaszkodni. A Deutsche Bank két vezérigazgató-helyettese, Anshu Jain és Jürgen Fitschen azt emelte ki az eredmények kapcsán, hogy a menedzsment továbbra is biztos a 2015-re kitűzött célok elérésében. A Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint azonban ennyire nem pozitív a kép, Chad Padowitz úgy véli, az európai bankok legnagyobb kihívása továbbra is az, hogy visszataláljanak a növekedés útjára.
Kivonul, de nem tűnik el a Chevrolet
Még javulhat is a Chevrolet ár-érték aránya azt követően, hogy a márka kivonul Európából − mondta lapunknak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke. A General Motors (GM) decemberben jelentette be, hogy 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából, a napokban pedig azt közölték, hogy megkezdték az előkészítést. Egy-egy autómodell kivonulása általában nem tesz jót a márkának, ha a gyártás is leáll, a folyamat a modell leértékeléséhez vezethet. A Chevrolet azonban nem szünteti meg a gyártást, biztosított az alkatrészek utánpótlása, a járművek szervizelése. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Chevrolet újra visszatér Európába.
Mire megoldás a monetáris politika?
A monetáris politika nem kínál megoldást a „szekuláris stagnálásra”. A valódi javuláshoz jobb beruházási feltételekre és a nemzetközi pénzügyi rendszer mélyebb integrációjára van szükség.
Javított a portugál kilátáson az S&P
A negatív megfigyelői státusból simán negatívra javította a portugál adósságbesorolás kilátásait a Standar & Poor's pénteken, a hosszú távú adósságra adott "BB" besorolásának megerősítése mellett. A hitelminősítő közlése szerint Portugáliának tavaly sikerülhetett teljesítenie a tervezett 5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt, aminek köszönhetően az idei 4 százalékos cél is teljesíthető. Az S&P rövid közleménye kiemeli, hogy a múlt év közepe óta látszanak a portugál gazdaság stabilizációjának jelei. Ami az idei fiskális pályát illeti, az S&P előrejelzése szerint segítheti a stabilizációt, hogy a vártnál valamivel jobban erősödik az exportszektor és a háztartások fogyasztási ereje sem csökken tovább, ráadásul idéntől kisebb süllyedés várható a munkanélküliség esetében is. Mindezeknek köszönhetően érezhetően tér vissza a befektetői bizalom Portugália irányába, amit az ibériai állam igyekszik is kihasználni. Január közepén például sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre, aminek keretében több mint 3 milliárd eurót emelt be, elsősorban külföldi befektetőktől.
Visszatér Athénba a trojka
Az Európai Bizottság (EB) valószínűsítette a görög sajtóban megszellőztetett hírt, hogy a nemzetközi hitelezők − EB, Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Európai Központi Bank (ECB) − trojkája még ebben a hónapban visszatér Athénba. A trojka a görög mentő csomag következő hitelrészletéről folytat tárgyalásokat, a folyósítás előfeltétele az idei görög költségvetés elfogadása, amelyben még tisztázni kell egy másfél milliárdos hiány fedezetét. Az Európai Parlamentben (EP) folyik a trojka tevékenységének vizsgálata, a képviselők nehezményezik, hogy a nemzetközi intézmények demokratikus kontroll nélkül utasították megszorító intézkedésekre a mentő csomagban részesült országokat. Az EP-jelentés két szerzője ugyanakkor elismerte a plenáris ülésen, hogy a válság kitörésekor nem volt a trojkának alternatívája. Az IMF-nek nem volt elegendő pénze a bajban lévő országok megmentésére, az EB pedig sem intézményileg, sem politikailag nem volt felkészülve. Utóbbinak ma már azonban sokkal több megelőző eszköz áll rendelkezésére, az eurózóna pedig felállította az európai stabilitási mechanizmust, amelyre újabb válság esetén támaszkodhat. A képviselők szerint az IMF idővel elhagyhatja a trojkát.
Jöhet az új tachográf
Az Európai Parlament (EP) megszavazta az új, "okos" digitális tachográf bevezetését, amelyekkel 2017-től az új kamionokat kötelező lesz felszerelni, a régi, már üzemben lévő teherjárművek esetében 15 év a türelmi idő. Az EP-ben elsöprő többség − 607 képviselő − elutasította az euroszkeptikusok beadványát, amely nem akart hallani az Európai Bizottsággal és a tanáccsal kidolgozott kompromisszumról. Az új készülékkel eredményesen vehetik fel a harcot a kamionsofőrökkel vagy munkaadójukkal, akik a mostani tachográfokkal csalva kijátsszák a kötelező pihenőidőre szóló uniós irányelvet. Az új eljárás egyidejűleg jelentős adminisztrációs terhet is levesz a fuvarozócégek válláról. A közúti kontroll nem szűnik meg, de a hatóságoknak módjuk lesz az adatok alapján a szelektív ellenőrzésre. Nem vonatkozik az előírás azokra a 7,5 tonnánál könnyebb teherautókra, amelyek telephelyüktől számítva csupán 100 kilométeres körzetben fuvaroznak.
Sima belépésre számít a vegyes kamara
Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozás támogatottsága Szerbiában alig haladja meg az ötven százalékot, miközben a reformok megvalósítását a megkérdezettek 68 százaléka tartja elengedhetetlennek a közvélemény-kutatások szerint. Mindez azt is jelentheti, hogy a szerbek számára a reformok fontosabbak a tagságnál, de ha ez egyben az uniós követelmények teljesítését is jelenti, az plusz eredmény − mondta lapunknak Kovács László, a magyar−szerb vegyes kamara elnöke. A befektetői körökben jóval többen támogatják a belépést, hiszen Szerbia legnagyobb gazdasági partnere az unió. Éves szinten az EU már most is 2,2 milliárd euróval támogatja a csatlakozási tárgyalásokat most megkezdő országot. Az árucsere több mint 62 százalékát EU-országokkal bonyolítják, volumen tekintetében a CEFTA-országok következnek, melyek szintén uniós tagságra aspirálnak. (A CEFTA eredetileg a visegrádi négyek által 1992-ben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, amelyhez előbb fokozatosan csatlakoztak a régió országai, majd az uniós tagság elnyerésével kiléptek. Ma hét tagja van − Szerbiát is beleértve −, Moldova kivételével annak idején mind az egykori Jugoszláviához tartoztak.)
