Újraindul a lebegtetés Dunaferr-ügyben
Újraindul a lebegtetés Dunaferr-ügyben
Perre mennek a felszámolók
A pályázat ugyan lezárult, de továbbra sincs érvényes lista a felszámolókról, így a bíróságok még a tavalyi névsor alapján sorsolják ki, kit bíznak meg egy-egy cég felszámolásával − írta a Napi.hu. A honlap szerint az új listából kimaradt cégek fele − csaknem húsz vállalkozás − már biztosan perel. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az eddigi 106 helyett 130 cég végezhet felszámolásokat. A kimaradók közül a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) adatai szerint 15-20 vállalkozás próbálkozik jogorvoslattal − mondta Somogyi Ferenc, a FOE elnöke a Napi.hu-nak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felszámolóbiztosok, akiknek száma eléri a félezret, egy időben akár öt cégnél is dolgozhattak és dolgozhatnak ma is. Az ismert, régi cégek közül a lap szerint csak 60-70 nyert. A nevük elhallgatását kérő kimaradók szerint az elbírálásban a szubjektív szempontok játszottak alapvető szerepet.
Pénteken startol az 1-es villamos hosszabbítása
Pénteken kezdődik az 1-es villamos felújításának következő szakasza, amely magába foglalja a pálya meghosszabbítását a Fehérvári útig. Ez 3,2 kilométer hosszú szakasz lesz, a vonal a Rákóczi hídon megy majd át a Dunán − a hidat eleve úgy építették meg, hogy azon elférjen a villamos is, a pálya a pesti hídfőig vezet, a vágányzóna pedig ki van alakítva. Az építkezés miatt a mostani végállomást is átalakítják. Az ideiglenesen kieső Közvágóhíd végállomás pótlására extra pótlóbuszokat állít hadrendbe a BKK, a 210V jelzésű busz a Közvágóhíd és a ferencvárosi vasútállomás között jár majd. Ha valaki nem akarna pótlózni, a Népligetnél átülhet a Közvágóhídhoz közlekedő 103-as buszra is.
Népszavazással dönt Svájc a bevándorlásról
Egy hónappal a kiírt népszavazás előtt egyelőre vesztésre áll a svájci UDC Párt "a tömegbevándorlás ellen" névre keresztelt kezdeményezése − legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság többsége (55 százaléka) ellenzi a kezdeményezést, míg nyíltan 37 százalékuk támogatja. A február 9-i népszavazás tétje, hogy a nem svájci állampolgároknak kiadott letelepedési engedélyeket előre meghatározott kvótákhoz kössék. A bevándorlásellenes kampányt helyteleníti a svájci szövetségi kormány és különböző munkaadói szervezetek. Az ellenzők szerint rosszat tenne Svájc gazdaságának, ha a vállalatok munkaerő-utánpótlási csatornáit beszűkítenék, illetve jogi bonyodalmakat is okozhat, ha Svájc felmondaná az Európai Unióval kötött, a munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást. A megállapodás, amely mellé Svájc 1999-ben hat másik hasonló − például közlekedési, mezőgazdasági és technológiái tényezők szabad áramlásáról szóló − egyezményt kötött az Európai Unióval, ez év júniusáig tart hatályban derogációs időszakot. Vagyis Svájc eddig alkalmazhat olyan adminisztratív eszközöket, amelyek a munkaerő szabad mozgását korlátozzák. A népszavazási kezdeményezés lényegében ezeknek az akadályoknak, tehát magának az uniós egyezménynek a fenntartásáról vagy visszamondásáról szól − figyelmeztetnek politikai szakértők.
Érdekviták között születik az új zöld stratégia
Viták és érdekharcok közepette készül az Európai Bizottság (EB) e héten bemutatandó javaslata az unió 2030-as klíma- és energiapolitikai stratégiájáról. A legtöbb kérdés a megújuló energiára és károsanyag-kibocsátásra vonatkozó célokkal, illetve azzal kapcsolatban van, tegyék-e azokat jogilag kötelezővé.
Súlyos vádak a trojka válságkezelése miatt
Húsba vágó szociális megszorítások, meglódult munkanélküliség, a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és mindezek nyomában drámai elszegényedés. Ezek a leggyakoribb válaszok, amelyeket a trojka munkáját vizsgáló Európai Parlament kérdéseire adtak a mentő csomagban részesült eurózóna-államok.
Elbukott az európai fna-kezdeményezés
Elbukott az Európai Unióban indult kezdeményezés a feltétel nélküli alapjövedelemről (fna). Az aktivisták az EU alapszerződésében rögzített úgynevezett európai polgári kezdeményezés jogával akartak élni. Ennek értelmében, ha legalább hét tagállamban egymillió aláírás gyűlik össze egy év alatt, akkor az Európai Bizottság (EB) megvizsgálja, van-e lehetősége jogalkotási javaslat előterjesztésére. A feltétel nélküli alapjövedelem ötletét az aláírás január közepén lejárt határidejéig a 28 tagországban mindössze 285 ezren támogatták.
Növekedtek a védelmi kiadások Amerikában
Közel 600 milliárd dolláros költségvetést hagyott jóvá a napokban az amerikai szenátus a Pentagonnak erre az évre. Ezzel Obama elnöki esztendei alatt most először nem csökkentik, hanem növelik a katonai kiadásokat.
Újrafegyverzik az orosz haderőt
Oroszországban folyik a hadsereg újrafegyverzési programja, ami milliárdokat jelent az ottani hadiiparnak. Az atomfegyverek fejlesztésére szánt pénzt évente 50 százalékkal növelik.
Lassan magához tér az olasz ipar
Tavaly novemberben először nőtt az olasz ipar értékesítése 22 hónap után: év/év alapon 0,4 százalékos volt a bővülés (naptárhatással kiigazítva). A 2011 decembere óta először tapasztalt pozitívum mögött kizárólag az export áll − derül ki az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) adataiból −, a belső forgalom ugyanis 1,8 százalékkal csökkent, míg a külső 4,8 százalékkal gyarapodott. A tendencia javulását ígéri, hogy októberhez képest 0,9 százalékos volt a növekedés és ugyanekkora ütemet ért el az ágazat mind a belső, mind a külső piacon. A részletes adatokból az is kiderül, hogy a csökkenő jövedelem mellett változatlanul magas adókkal szembenéző háztartásoktól még nem érdemes várni a gazdaság beindítását: a fogyasztási javak értékesítése 0,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, míg a beruházási javaké 3 százalékkal nőtt. Biztatóan alakult a megrendelések mutatója: októberhez képest 2,3 százalékkal emelkedett a rendelésállomány. Éves összevetésben 3,0 százalékkal növekedett az olasz ipar rendelésállománya.