Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozás támogatottsága Szerbiában alig haladja meg az ötven százalékot, miközben a reformok megvalósítását a megkérdezettek 68 százaléka tartja elengedhetetlennek a közvélemény-kutatások szerint. Mindez azt is jelentheti, hogy a szerbek számára a reformok fontosabbak a tagságnál, de ha ez egyben az uniós követelmények teljesítését is jelenti, az plusz eredmény − mondta lapunknak Kovács László, a magyar−szerb vegyes kamara elnöke. A befektetői körökben jóval többen támogatják a belépést, hiszen Szerbia legnagyobb gazdasági partnere az unió. Éves szinten az EU már most is 2,2 milliárd euróval támogatja a csatlakozási tárgyalásokat most megkezdő országot. Az árucsere több mint 62 százalékát EU-országokkal bonyolítják, volumen tekintetében a CEFTA-országok következnek, melyek szintén uniós tagságra aspirálnak. (A CEFTA eredetileg a visegrádi négyek által 1992-ben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, amelyhez előbb fokozatosan csatlakoztak a régió országai, majd az uniós tagság elnyerésével kiléptek. Ma hét tagja van − Szerbiát is beleértve −, Moldova kivételével annak idején mind az egykori Jugoszláviához tartoztak.)
Mivel a szerb jogrendszer nagyban hasonlít a tavaly július óta már EU-tag horvátokéra, a folyamatokat nem kell nulláról kezdeni, így a csatlakozási ütemterv jelentősen felgyorsul, tartható a 2020-as céldátum − véli Kovács László. A tárgyalásokat az EU-nak sem érdeke elhúzni, Szerbia pedig már a 2020-ban kezdődő költségvetési ciklusban támogatást remél a közös kasszából. Az üzleti környezet nem tart a hirtelen nyitástól − tette hozzá a kamara elnöke −, a piacszerzés mellett ugyanis a jogharmonizációnak, a fiskalitás egyszerűsítésének, illetve az uniós pályázati lehetőségeknek jóval nagyobb lesz a hozadéka, mint amit esetleg az európai áruk vámmentessége miatt veszítenek. A kamaraelnök makrogazdasági szempontból sem lát súlyos elmaradásokat, szerinte a szerb gazdaság nincs rosszabb helyzetben, mint a román vagy a bolgár. Az Európai Unió, tanulva a korábbi tapasztalatokból, új megközelítést alkalmaz Szerbia esetében: az egyeztetések a legnehezebb tárgyalási fejezetekkel indulnak, a végére maradnak az egyszerűbb kérdések, ami szintén lendíthet majd a folyamaton. Csúszást legfeljebb a tárgyalásokat követő ratifikációs folyamat okozhat, miután a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentjének, valamint az Európai Parlamentnek és természetesen a szerb képviselőháznak is jóvá kell hagynia. Az esetleges előrehozott választások nem veszélyeztetik, legfeljebb késleltethetik a tárgyalásokat − állítja a szakember −, a politikai pártok többsége ugyanis elkötelezett a csatlakozás iránt.
Szerző: Túrós-Bense Levente
