Napi Gazdaság

A bóvli mélyéről indulnak a szerb csatlakozási tárgyalások

Előreláthatóan több évig tartó tárgyalássorozat kezdődik holnap Szerbia EU-csatlakozásáról. A finanszírozási gondokkal küzdő ország adóssága épp ez előtt került még mélyebben a spekulatív kategóriába. Sokan gazdasági szempontok miatt ellenzik a belépést.

Blokkolhatja a bankuniót az EP

Az Európai Parlament (EP) ellenállásába ütközhet a december végén kidolgozott terv az európai bankunió részét képező közös szanálási alapról, annak részei ugyanis a képviselők szerint ütköznek az unió alapszerződésével − írja a Financial Times. A képviselők az EU soros elnökének küldött levelükben kritizálták a megállapodástervezet részét képező kormányközi megállapodást, amelyért a német delegáció erősködött, és amely az 55 milliárd eurós közös konszolidációs alap kialakítását és működését rendezné. Ez a megállapodás, amelyben a tagállamok kormányai döntenék el egy bonyolult folyamaton keresztül, hogy melyik bank juthatna tőkéhez a közös keretből és milyen feltételekkel férhetnének hozzá a tagállamok egymás alapjaihoz 2026 előtt, amikor még nem állt fel a közös alap, megkerüli az unió alapszerződésben lefektetett döntéshozatali mechanizmusait és ellentmond a demokrácia alapelvének. A parlamentnek nincs jóváhagyási joga a kormányközi egyezményekhez, de a bankunió egészének kialakítását blokkolhatja, az nem válhat jogerőssé anélkül, hogy a képviselők rá ne bólintanának. Márpedig a parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjai szerint jelenlegi formában nem tudják elfogadni a tervezetet. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a közös alap már 2018-tól működjön és hogy a kormányközi folyamat helyett a szanálási mechanizmusnak erős, központosított fennhatósága lenne,amely az EU-alapszerződés szerint működik. Ezzel viszont a német fél által követelt minden engedmény, és ezzel együtt az eddig kialakított kompromisszum is a kukába kerülne és egyre csökkenne az esély arra, hogy a bankunióról még a tavaszi európai parlamenti választások előtt döntés szülessen.

A rubel szabad lebegtetését készítik elő

Az orosz gazdaság nem tudja gyorsítani növekedését, a jegybank pedig készül a rubel árfolyamának szabad lebegtetésére − derült ki a moszkvai Gajdar fórumon.

Rekordbírság olajszennyezésért Oroszországban

A Lukoil orosz vállalatóriás egyik leányvállalatát minden idők legnagyobb oroszországi bírságával sújtották: 614 millió rubel (18,5 millió dollár) büntetést kell fizessen. A Komi Köztársaságban a magántulajdonban levő cég 21 hektárt szennyezett nyersolajjal. A Lukoil Komit 2011-től kilenc olajszennyezésben találták felelősnek − ennek fényében nemzetközi összehasonlításban a bírság összege nevetséges, azonban Oroszországban ekkora büntetésre eddig nem volt példa. Az előző rekord 503 millió rubel volt, amivel több céget sújtott a bíróság 2012-ben, amiért egy tartályhajójukból 1200 tonna dízelolaj folyt a Fekete-tengerbe még 2007-ben, amikor megsérült egy viharban. A Lukoil 15 millió rubelt (15,1 millió dollár) költött az olajban ázó földek rendbehozatalára, ezt azonban a bíróság nem tartotta elegendőnek − írta a RIA Novosztyi.Úgy tűnik, az olajszennyezés az orosz ipar jellemző betegsége: a Greenpeace 2012-es adatai szerint évente 20 ezer történik Oroszországban, ami a világon előforduló összes olajszennyezés fele. Ennek műszaki okai vannak, mivel az oroszországi olajvezetékek átlagos életkora 31−34 év, vagyis meghaladja a maximálisan megengedett 30 évet. Érdemes megjegyezni, hogy a mostani katasztrofális eredmény már a helyzet javulását mutatja, 1994-ben ugyanis még 26 ezer olajszennyezést jelentettek, 2000-től számuk csökkenni kezdett.

Csúcson a cseh jelzáloghitelek

Rekordösszegre, 155 milliárd koronára emelkedett a tavaly a lakossághoz kihelyezett jelzáloghitelek nagysága Csehországban. A Hypotecni Banka, a jelzáloghiteleket nyújtó legnagyobb cseh bank becslése szerint ezzel az ilyen kölcsönök aránya az előző évihez képest 2013-ban 28 százalékkal nőtt. Az ezt megelőző rekord 2007-ben, a válság előtt volt, 143 milliárd koronával. Jan Sadil, a bank elnöke a CTK hírügynökségnek elmondta, hogy ebben jelentős szerepet játszhatott az is, hogy soha nem látott mélységbe szállt le ezeknek a kölcsönöknek a kamata, valamint a refinanszírozás költsége, ami jelentősen, harmadával megnövelte a teljes összeget. Az új hitelek a növekedés 19 százalékát adták. A refinanszírozott jelzáloghitelek értéke 50 milliárd koronát tett ki a 2012-es 34 milliárddal szemben. A kamatok 2013 júliusában érték el a mélypontot átlag 2,95 százalékkal, majd lassú növekedésnek indultak, és az év végére elérték a 3,09 százalékot. A jelzáloghitelek összege oly mértékben felülmúlta a várakozásokat, hogy nehéz prognosztizálni az idén várható kihelyezéseket − mondta Sadil −, de bizonyosan továbbra is meghatározó lesz a refinanszírozás szerepe. A jelzáloghiteleket a lakosság elsősorban régi ingatlanok vásárlására fordította, átlagos nagyságuk 1,8 millió korona volt, ami az ingatlan értékének 70 százalékát fedezte.A Hypotecni Banka a CSOB- és a KBC-csoport tagja, 200 milliárd dolláros könyv szerinti értékével az ötödik legnagyobb a cseh bankok sorában, de a tavaly kihelyezett 43 milliárd koronányi jelzáloghitelével ezen a téren az első. A bank részesedése e speciális piacon 2013-ban 28,5 százalék volt, míg a Ceska Sporitelnáé 26,5, a Komercní Bankáé 22,2, a Raiffeisenbanké pedig 8 százalék.

Gázkonzorciumot tervez Ukrajna és Oroszország

Oroszország és Ukrajna rendkívül közel került egy gázkonzorcium létrehozásához, és szakértői vélemények szerint az egyesülést már idén tető alá hozhatják − közölte a moszkvai rádió. Orosz értelmezés szerint ez megóvná a két országot az egymás közti "gázháborúktól" és Európát az ezek miatti gázellátási zavaroktól. Emellett a konzorcium célja hozzásegíteni Ukrajnát gázszállítási rendszerének korszerűsítéséhez.

Kereskedelmi bázist hoznának létre Marosvásárhelyen

Romániában a lokális piacokra szinte lehetetlen „ajánlólevél” nélkül belépni, a határon átnyúló kapcsolatok építésében mérföldkő lehet, ha megvalósul a logisztikai központ − mondta lapunknak Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar−Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Jogszabályi csapás az online aukciós piacra

Visszaeshet Nagy-Britanniában az elmúlt években beindult online műtárgypiac forgalma, miután erre a területre is kiterjesztik a webáruházakra általában vonatkozó uniós szabályozást. Az érvényes EU-előírások szerint a neten vagy katalógusból vásárlóknak joguk van arra, hogy az ügylet megköttetésétől számítva 14 napon belül meggondolják magukat és ne vegyék át vagy visszaküldjék a megvett terméket, azon az alapon, hogy nem volt módjuk azt megvizsgálni. Az árverések mindeddig felmentést kaptak ez alól, arra hivatkozva, hogy ez az elállási jog felelőtlen ajánlattételekre sarkallná a vevőjelölteket, nagy költségekbe verve ezzel az aukciósházakat.Júniusban azonban Nagy-Britanniában életbe lép az új fogyasztóvédelmi szabályozás, amely az aukciós értékesítésekkel sem tesz kivételt − illetve csak abban az esetben, ha az árverés nyilvánosnak minősül, azaz a tételeket fizikai valójukban is meg lehet tekinteni. A hagyományos árveréseknél ez nem jelenthet gondot, hiszen a házak a licitálás előtt jellemzően több napig látható kiállításokon mutatják be egy adott esemény anyagát, ám az utóbbi időben már a piacvezető nagyságok, a Christie's és a Sotheby's is elkezdtek csak online aukciókat rendezni, ezek anyagát pedig jellemzően ugyancsak kizárólag az interneten lehet megtekinteni. Mindennek tetejébe az új szabályozás a beadók kedvét is elveszi a csak online formától, ugyanis fel kell majd fedniük kilétüket (akkor is, ha végül nem jön létre semilyen ügylet). Ez a fajta szabályozás nem csak Nagy-Britannia aukciós piacát érinti majd − figyelmeztetett a The Art Newspapernek nyilatkozva egy műkereskedelemre szakosodott jogász. A brit jogszabály ugyanis egy olyan, 2011-ben elfogadott európai uniós direktívára támaszkodik, amelyet a többi EU-országnak is be kell emelnie a saját jogrendszerébe 2014 során.

Kisiklanak a vasúti privatizációk a régióban

Akvizíciókkal szeretne régiós nagyhatalommá válni a román magánvasút-társaság a GFR, Bukarest és Szófia után azonban Zágráb állíthat újabb sorompót a vállalat elé, miután a privatizációs folyamat itt is zsákutcába futhat.