Nagy dilemmában van a Fed
Változatlanul a változatlanság az úr a nemzetközi devizapiacokon. A Fed a várakozásoknak megfelelően nem emelt kamatot, de ez még nem jelenti feltétlenül a szigorítási ciklus végét.
Nagy dilemmában van a Fed
Változatlanul a változatlanság az úr a nemzetközi devizapiacokon. A Fed a várakozásoknak megfelelően nem emelt kamatot, de ez még nem jelenti feltétlenül a szigorítási ciklus végét.
Jegybankok a fókuszban
Az ECB hozta a várt emelést, a Fedről még egy nappal a döntés előtt sem lehet tudni, mi lesz az eredmény. A főbb devizák mindeközben figyelemreméltóan stabilak.
Magára talált a forint
Az MNB ismét meglepte a piacot egy, a vártnál nagyobb kamatemeléssel. A kormány ismét nem lepte meg a piacot, amikor újfent módosította a 2006-os deficittervet. A forint eközben erősödik, a hozamok „oldalra mozognak”.
Hánykolódott a dollár a múlt héten
Eseményből nincs hiány a devizapiacon, árfolyammozgásból annál inkább. A nyári uborkaszezon kellős közepén a beérkező adatok, információk is olyannyira ellentmondásosak és nehezen értelmezhetőek, hogy trend nem tud kialakulni. Mint már említettük, az amerikai és vele a világgazdaság fordulóponthoz közeledik a jelenlegi üzleti ciklusban (vagy akár már túl is van azon) és ez mindent különösen cseppfolyóssá tesz, s ha ez nem lenne elég, most még a geopolitika fejleményei is ide-oda dobálják az árfolyamokat. Így a múlt héten előbb a geopolitikai feszültség fokozódása erősítette a dollárt, az amerikai deviza ismét a biztonságos menedék szerepét töltötte be. Később az amerikai jegybank jelzései a várható kamatpályát illetően ugyanilyen tempóban gyengítették a dollárt. Az euró/dollár 1,2650-ről lement 1,2450-re, majd visszapattant 1,2650-re, a dollár/jen 115,50-ről 117,90-re, három hónapos csúcsra ment fel, de végül 116 környékén fejezte be a hetet. A geopolitikai feszültség forrása nyilvánvaló, Izrael Libanon elleni támadása tette idegessé a befektetőket, ez ösztönözte őket a biztonságosabbnak vélt dollárbefektetések vételére. Libanonban ugye nem sok olaj van, ám főleg a közel-keleti térségben minden összefügg mindennel: a támadás tulajdonképpeni célpontja a Hezbollah, amögött viszont Irán áll és ott már sok olaj van – ráadásul ott a teheráni fenyegetőzés, hogy lezárja a Perzsa (Arab)-öböl útvonalait. Az olajár ennek megfelelően majdnem elérte a 80 dollárt, a kockázatos eszközök árfolyama ugyanilyen sebességgel esett, a dollár pedig erősödött. A hét második felére ugyan a közel-keleti konfliktus semmit sem enyhült, a piac ennek ellenére már kevésbé vette komolyan az ügyet, a kockázati prémiumok ismét csökkentek. Erre a hangulatra erősített rá a Federal Reserve elnökének szerdai kongresszusi beszámolója. Ben Bernanke a szöveg szoros olvasata alapján nem mondott semmi újat. Megismételte, hogy a magas energiahordozó-árak és az erőforrások kihasználtságának magas foka miatt látnak inflációs kockázatokat, de előrejelzésük szerint a gazdasági növekedés már lassul és ez csökkenteni fogja az inflációs nyomást. Mivel az amerikai gazdaság átmeneti fázisban van, ahol a gazdasági növekedés gyorsulásból lassulásba megy át, a helyzet bizonytalan és a monetáris politika további lépéseit az új információk határozzák majd meg. Ezt Bernanke már hónapok óta próbálja megértetni a piaccal, de annak van egy olyan rossz szokása, hogy a mondandót mindig csak a közvetlen előzménnyel hasonlítja össze. Bernanke legutóbbi előadásában kényelmetlenül magas inflációról beszélt. Ehhez képest a kongresszusi beszámoló árnyaltabb képet adott, nagyobb hangsúllyal a várhatóan lassuló növekedésen. Ez valamelyest meglepetés volt, ennél keményebb hangvételre számítottak. Az augusztusi Fed-ülésre 50 százalékos esélyt adnak a futures árak egy újabb 25 bázispontos emelésnek, de a kétéves hozam például már a jelenlegi jegybanki kamat szintje alatt van. A dollár pedig ezt a mozgást szolgaian lekövetve, visszaesett a hét eleji szintekre. Van tehát egy kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet és egy amerikai jegybank, amely nem tudja, mit fog három hét múlva csinálni. Ilyenkor öröm árfolyam-előrejelzéseket készíteni.
A BoJ is belépett a kamatemelők klubjába
Nem hatotta meg a devizakereskedőket különösebben, hogy a japán jegybank öt év után először ismét kamatot emelt. A nemzetközi devizapiac kiegyensúlyozottan működik, az árfolyamok stabilak.
Az ECB és a BoJ is emelni készül
Gyakorlatilag bejelentette már a következő kamatemelést az ECB, s a japán jegybankot is jó eséllyel már csak napok választják el a kamatemelési ciklus kezdetétől.
Még a Fed se tudja a jövőt
A múlt hét eleji csend után a vártnál kevésbé keménynek tűnő Fed gyengítette a dollárt, az euró/dollár 1,2750-re ugrott.
Nyomás alatt a Bank of Japan
Lehet, hogy a japán jegybank mégis csak ősszel kezdi el a kamatemelési ciklust. A Fed ugyanakkor szinte biztosan ismét szigorít e heti ülésén.
Szabadesésben a forint
Mint a kútba dobott kő, úgy esik a magyar állampapírok és a forint árfolyama. A nemzetközi környezet kedvezőtlen, de a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos elégedetlenség és a jegybank tétova magatartása is fontos szerepet játszik az eseményekben.
Ismét talpon a dollár
A dollár látványosan visszaerősödött az elmúlt két hétben. Ez az április-májusi összezuhanás után nem meglepő, s az agresszívabbnak tűnő amerikai monetáris politika is segített.