Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Igazi vérengzés zajlik a magyar állampapír- és forintpiacon. A tízéves hozam péntek délután már 7,6 százalék körül volt, vagyis 80 bázisponttal az egy hónappal ezelőtti szint fölött. Még többet bukott a hozamgörbe középső szakasza: a két- és hároméves lejáratokra már nyolcassal kezdődött a jegyzés, így az egy hónappal korábbi szintekhez képest pont egy teljes százalékponttal vagyunk feljebb. Utoljára ilyen hozamszinteket 2004 őszén láthattunk. Az éven túli állampapírok árfolyam-alakulását követő MAX index a június eleji idei maximumáról csütörtökig 3 százalékkal esett, s az idei teljesítménye így alig fél százalék (s a pénteki 10-20 bázispontos hozamemelkedés nyomán elég valószínű, hogy a hét végére az idei teljesítmény már negatívba megy át). A forint pályája, ha lehet, még látványosabb: péntek délután az euró/forint keresztárfolyam 282,15-ön tetőzött, vagyis hajszálnyira vagyunk a fluktuációs sáv közepétől, 282,36-tól. A forint a jelenlegi árfolyamrendszer kereteiben még soha nem volt ilyen gyenge.
Kormányunk jó eséllyel végtelenül csalódott. Valószínűleg a szocialista–szabad demokrata kormány azt hitte, hogy a pár hete bejelentett költségvetési kiigazító csomag egy nagyon kemény és határozott intézkedéshalmaz, aminek felvállalásához komoly politikai bátorság kell.
Érdekes módon az egyébként túlzott kormánybarátsággal nem vádolható jegybank is alapjában véve támogatásra méltónak ítélte a Gyurcsány-csomagot. A piac azonban a jelek szerint teljesen máshogy látja a dolgokat, s mint a héten megtudtuk, a Nemzetközi Valutaalap szakértői sem voltak boldogok az intézkedések láttán. A csomag piaci hitelessége már-már a nullával egyenlő, elemzők és befektetők több sebből vérzőnek látják a kiigazítási kísérletet.
Egyrészt, szerkezetét tekintve a létező legrosszabb formát öltötte a csomag, hiszen a kiadások helyett a bevételekre koncentrál, annak minden negatív ciklikus (gazdasági növekedés) és strukturális (versenyképesség) hatásával együtt. Ezért a bevételekre vonatkozó prognózisok eleve megkérdőjelezhetőek. A piac kiadási oldali, tartós egyensúlyt biztosító reformokat várt, például a szociális transzferek és az egészségügy területén. Ezekből egyelőre nem látszik semmi, s a miniszterelnök többször elmondta, hogy több megszorítás nem lesz. A héten ugyan a jegybankon keresztül megtudhattuk, hogy a kormány ősszel a kiadási oldallal kapcsolatos intézkedésekre készül, de egyben azt is olvashattuk: Gyurcsány Ferenc nagyon határozottan visszautasította az IMF ötleteit a nyugdíjak, a családi támogatások és a lakástámogatások visszafogásáról. Ezek a jelek összességében nem sugallnak túl sok jót (mármint a piacok számára) az állami kiadások esetleges átalakításával kapcsolatban.
Másrészt a piacot meglepően élénken foglalkoztatják a csomag inflációs hatásai, jobban, mint a külső egyensúlyra gyakorolt feltételezett pozitív hatások, annak ellenére, hogy az MNB közölte: elsősorban a 2008-as inflációra lő, az egyszeri inflációs megugráson átnéz. De egy olyan környezetben, ahol a piac már hónapok óta alulbecsli az éppen soron következő inflációs adatot, a forint gyengül, s globális szinten is egyre erősebb az inflációs nyomás, a piac fokozott érzékenysége az inflációval kapcsolatban érthető.
Ha csak szigorúan az elmúlt egy hét eseményeit nézzük, akkor viszont már nem csak a kormány, hanem a jegybank is ludas a gyengülésben. A 25 bázispontos hétfői kamatemelés kevésnek bizonyult a piacok megnyugtatására, sőt olaj volt a tűzre. Mint kiderült, éles nézeteltérések vannak a monetáris tanácson belül.
Úgy tűnik, a külső tagok egy szigorú, „fundamentalista” álláspontra helyezkedtek, kizárólag a szűken értelmezett inflációs előrejelzésre koncentrálnak, s ezért nem tartottak szükségesnek egy nagyobb kamatemelést. Pedig az MNB saját története is tartalmaz példákat arra, hogy egy törékeny és ideges piacot csak kemény és határozott lépéssel (lépésekkel) lehet stabilizálni: a jegybanknak nem csak a piaci várakozásokat kell ilyen helyzetben beteljesítenie, hanem akár azok elé kell menni, a vártnál is nagyobb mértékű kamatdöntéssel. A befektetők most egyöntetűen azt a következtetést vonták le, hogy az MNB fáziskésésben van, s ez nagyban hozzájárult a forint rohamos gyengüléséhez. A piac szerint elkerülhetetlen, hogy a jegybank tovább emeljen a közeljövőben, az FRA árak (határidős kamatjegyzések) 7 százalékos alapkamatot látnak már a következő egy-két hónapban.
