Relatíve stabil volt a két fontos devizapár az elmúlt héten. A június végi Fed-ülésről kiadott, a vártnál puhább hangvételű állásfoglalás után a dollár az euró és a jen ellenében is gyengült, s mindkét keresztárfolyam tartotta ezeket az új szinteket, illetve az euró még erősödött is csütörtök-pénteken. Az euró/dollár így 1,2650–1,28, a dollár/jen 114,5–115,5 között ingadozott július első hetében. Ezúttal kivételesen nem a Fed kötötte le a piaci szereplők szabad szellemi kapacitását, hanem az Európai Központi Bank (ECB) és a Bank of Japan (BoJ). Az ECB egyrészt a várakozásoknak megfelelően nem emelt kamatot, az alapkamat maradt 2,75 százalékon. Másrészt viszont Jean-Claude Trichet többször is a „különös figyelem” szükségességéről beszélt sajtótájékoztatóján, s az eurózóna jegybankjának sajátos szóhasználatában ez a kifejezés gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy a következő ülésen kamatemelés jön. Sőt, ha valaki ebből nem értene, Trichet azt is közölte, hogy a szokásokkal ellentétben az augusztus eleji döntéshozó ülés nem videokonferencia lesz, hanem személyes jelenléttel bonyolítják le, sőt sajtótájékoztatót is tartanak.
Vajon miért lenne szükség minderre, ha a banknak nem lenne valami fontos magyaráznivalója? A piac ennek megfelelően most már 90 százalékos esélyt ad annak, hogy a soron következő ülésen három százalékra emelkedik az ECB refinanszírozási kamatlába. Figyelembe véve, hogy az üzleti bizalmi indexek szerte az eurózónában többéves csúcsokon vannak, sőt számos esetben már meghaladták a kilencvenes évek végi üzleti ciklusban elért maximumot, az M3 pénzmennyiség-növekedés kilenc százalékhoz közelít és a hitelnövekedési mutatók már a két számjegyű tartományban mozognak, valamint az infláció tartósan két százalék fölött van – a szigorítás folytatása teljesen helyénvalónak tűnik.
A piac szintén 80-90 százalékos valószínűséggel árazza be, hogy pénteken, hat év után először, a japán jegybank is kamatot emel, s ezzel vége szakad a nullaszázalékos jegybanki kamat időszakának. A legutóbbi adatok szerint a maginfláció már 0,6 százalék, a gazdasági növekedés jó ideje három százalék körüli, a munkanélküliség többéves mélyponton van, s a Tankan-felmérés szerint a vállalati szektor várakozásai egyöntetűen pozitívak, vagyis a jelek szerint minden előfeltétel a helyén van a monetáris kondíciók szigorításához. A jegybank kormányzója pár napja arról beszélt, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési pályára állt, s ezzel megerősítette a kamatemelési várakozásokat. A határidős árfolyamok szerint a befektetők arra számítanak, hogy idén lesz legalább még egy 25 bázispontos emelés, s a jövő év végére már a japán viszonyok szerint szédítő magasságokat jelentő 1,25 százalék lehet a jegybanki kamat. Érdekes ugyanakkor, hogy a kamatemelési várakozások erősödése gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorolt a jen árfolyamára. Ebben szerepe lehet annak, hogy a kormány továbbra is nyomást próbál gyakorolni a bankra annak érdekében, hogy halassza későbbre a kamatemelési ciklus kezdetét.
