Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/dollár nem sokat mozgott a héten: a keresztárfolyam 1,25 és 1,2650 között ingadozott. A jen viszont tovább gyengült, a dollár/jen 114-ről 116,5-ig kúszott fel az elmúlt napokban. A május közepi 110-es szinthez képest így már közel hat százalékkal gyengébb a jen a dollár ellenében.
A jen gyenge teljesítményében valószínűleg nem elhanyagolható szerepet játszik a japán monetáris politikával kapcsolatos várakozások átalakulása vagy inkább elbizonytalanodása. Mint ismeretes, a japán jegybank tavasszal befejezte a kvantitatív lazítás politikáját, melynek keretében tulajdonképpen likviditással árasztotta el a bankrendszert (precízebben, a kamatszint nullán tartásánál lényegesen magasabb egyenleget biztosított a bankok jegybanki tartalékszámláján). A következő lépés a hagyományos kamatpolitikához történő visszatérés, vagyis a kamatemelés. A piac sokáig úgy gondolta, hogy az első szigorító lépés egy 25 bázispontos emelés formájában valamikor a nyáron jönne, akár a július közepi jegybanki döntéshozó ülésen. A gazdaság változatlanul dinamikusan növekszik (az első negyedévben év/év alapon 3,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék), a maginfláció (ami Japánban a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli inflációs mutatót jelenti) most már fél éve pozitív tartományban van és a gazdaságban lévő fölös kapacitások csökkenésével párhuzamosan további emelkedése várható. A feltételek tehát adottak a japán monetáris politika normalizálódásának folytatásához.
Az elmúlt hetekben azonban a gazdasági növekedésen és az infláción kívül más tényezők is „látókörbe kerültek”. Az egyik a részvénypiacok zuhanása. A tavaly a legjobb fejlett piaci teljesítményt nyújtó Nikkei most az esésben is az élen járt: a május eleji csúcshoz képest 15 százalékot vesztett értékéből a részvényindex, s az idei teljesítménye már –5 százalék. Figyelembe véve a hosszú távú állampapírhozamok emelkedését, a pénzügyi kondíciók jelentősen szigorodtak Japánban az elmúlt egy-két hónapban, csökkentve ezzel a kamatemelések sürgősségét. A jegybanknak azt is figyelembe kell vennie, hogy a jelenlegi feszült piaci helyzetben egy kamatemelés további, nem szándékolt árfolyamgyengüléshez vezethet.
A másik tényező nemcsak hogy nem fundamentális, de nem is gazdasági. Fukui Tosihiko, a japán jegybank első embere a kilencvenes évek végén 10 millió jent fektetett egy befektetési alapba, s ezt a befektetését idén nyáron akarta felszámolni. A kínos az, hogy az alap menedzserét, a szigetországban sajátos hírnévre szert tevő Murakami Josiakit pár hete bennfentes kereskedelem gyanújával letartóztatták. Fukui ugyan semmilyen szabályt nem hágott át, de eddig megfellebbezhetetlen tekintélyére az ügy mindenképpen árnyékot vet. A politikusok (kormánypárt és ellenzék egyaránt) eddig is próbálták minél későbbre tolni a kamatemelési kezdetét, s az affér révén sajnos most már könnyű fogást találni a jegybankáron. Politikai elemzők szerint a kompromisszum az lehet, hogy Fukui őszre tolja a szigorítást, s ezért cserébe a politikai támadások enyhülnek. A kormánypárti politikusoknak főleg azért fontos az elcsúsztatás, mert Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök korábbi ígéretének megfelelően távozni készül a kormány és a párt éléről és már folyik az utódlási harc. Több potenciális utód azzal szeretne hatást gyakorolni párttársaira, hogy megmutatja, van hatalma az elvileg független jegybank felett is.
Ami a devizapár másik oldalát illeti, a piac már teljesen beárazta, hogy a Fed a héten ismét kamatot emel, 5,25 százalékra, s több mint 50 százalék esélyt ad újabb 25 pontnak augusztusban. Precízebb útmutatást az ülés utáni közleménytől várhatunk.
