Kétéves csúcson az euró/dollár
Az euró/dollár kétéves csúcsra ért a múlt héten: a jegyzés hétfőn még 1,33 körül mozgott, majd felment egészen 1,3450-ig. A dollár/jen 117,9-ről 119-re emelkedett ugyanebben az időszakban. A jen ismételt gyengülése jól mutatja a kockázatvállalási kedv visszatérését a globális pénzügyi piacokra: a japán deviza leértékelődése ugyanis nagy valószínűséggel a híres-hírhedt carry-ügyletek újbóli népszerűvé válásának köszönhető (amikor alacsony kamatozású forrásból finanszírozzák magasabb elvárt hozamú eszközök vételét).
Az euró erősödése, ha lehet ilyet mondani, egyértelműen az eurózóna egyre pozitívabbá váló növekedési kilátásainak következménye. Amint már említettük, az Egyesült Államok gazdaságának még a rövid távú kilátásai is felettébb homályosak. A legutóbbi Fed-közleményből is kiderült, hogy még a jegybank szerint is egyszerre két, egymásnak részben ellentmondó irányban látszódnak kockázatok: még mindig létezik inflációs nyomás, ugyanakkor ezzel egy időben fennáll a vártnál lassabb gazdasági növekedés veszélye is. Magyarul, senki nem tudja, hogy a jelenlegi, a hosszú távú növekedési ütemnél valamivel szerényebb tempóval jellemezhető helyzetből merre megy tovább az amerikai gazdaság.
Az eurózóna ugyanakkor zavartalanul megy előre. A múlt héten publikált feldolgozóipari és szolgáltatószektor-beli beszerzési menedzserindexek változatlanul dinamikus növekedésről tanúskodnak. A két PMI-indexből számított kompozit mutató ugyanolyan szinten van, mint 2006 utolsó negyedévében, amikor a reál-GDP negyedév/negyedév alapon 0,9 százalékkal bővült. Ennek nyomán a befektetési bankok sorozatosan emelik első és második negyedéves növekedési előrejelzéseiket. Korábban sokan tartottak attól, hogy milyen hatással lesz az eurózóna gazdaságára az amerikai gazdaság lassulása vagy az év eleji német áfaemelés, de a jelek szerint nincs komoly következmény. Az eurózónát most már a belső kereslet viszi előre, a munkanélküliség soha nem volt ilyen alacsony, amióta létezik a közös devizaövezet.
Az eurót nyilván mindezzel összefüggésben az is erősíti, hogy emelkednek a kamatvárakozások. Az Európai Központi Bank a múlt hónapban emelt, de a piac most már arra számít, hogy júniusban jöhet a folytatás. Egy hónapja a konszenzus szerint 4 százalék lehetett volna a kamatciklus csúcsa (jelenleg 3,75 százalék az alapkamat), most már kezdik beárazni a 4,25 százalékot is. A bank szándékairól minden bizonnyal többet tudunk meg csütörtökön, a soron következő ülés utáni sajtótájékoztatón.
Szerző(k):
Majoros György