Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kétéves csúcsra ért a múlt héten az euró/dollár: az árfolyam 1,3220 körül kezdte a hetet, majd egészen 1,34-ig ment, pénteken pedig 1,3350-re csúszott vissza. A jegyzés tavaly december elején már hajszálnyira megközelítette az 1,34-es szintet, s az árfolyam most már több mint három hónapja 1,29–1,34 között mozog. A dollár/jen 116,4-ről 118-ra emelkedett a hét folyamán. A hét legfontosabb eseménye, ami egyértelműen hatással volt a dollár árfolyamára is, a Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának soros ülése volt. Az amerikai monetáris politikát alakító testület a várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot. A döntést kísérő közleménnyel viszont alaposan sikerült meglepni a piacokat.
Tavaly nyár, a jelenlegi kamatszint elérése óta a Fed folyamatosan arról beszélt, hogy akár a monetáris politika további szigorítására is szükség lehet az inflációs kockázat kezelése érdekében. Ez a rész most kikerült a szövegből. Ezt számos megfigyelő úgy értékelte, hogy a bank ezzel tett egy lépést a semleges álláspont felé. Azért csak egy lépést, s azért nem beszélhetünk ténylegesen semleges álláspontról, mert a Fed helyzetértékelése szerint a legfontosabb kockázati tényező továbbra is a gazdasági erőforrások magas fokú kihasználtságából fakadó inflációs nyomás. Másképpen fogalmazva, a jegybank szerint a fontos téma a piac jelenlegi gondolkodásával ellentétben nem a gazdaság nagymértékű lelassulása és a recesszió, hanem ellenkezőleg. A közlemény hangvételének puhulása ugyanakkor azt sejteti, hogy a testület néhány tagja szerint növekedési kockázatok igenis léteznek, s ezért a Fed jól teszi, ha nagyobb jövőbeni rugalmasságot biztosít magának a további szigorításra utaló szövegrész eltávolításával.
A már régóta kamatcsökkentésekben gondolkozó piac természetesen egyből megerősítve érezte magát várakozásaiban, s még agresszívebb lazítást árazott be. A federal funds futures határidős árak a hét elején idén decemberre még 4,85 százalékos jegybanki kamattal számoltak, a döntés közzététele után azonban ez egészen 4,74-ig visszaesett (ami aztán péntekre 4,8 százalékra korrigált vissza). Azaz a befektetők szerint szinte biztos, hogy idén kétszer is kamatot csökkent az amerikai monetáris hatóság, s az első kamatvágás a nyár végén-ősz elején jöhet. Ezzel párhuzamosan a kockázatos eszközök világszerte erősödtek, a dollár pedig gyengült. Érdekes, hogy a február végi globális eladási hullám egyik kiváltójaként emlegetett sanghaji tőzsde most már magasabb szinten van, mint ahonnan ama emlékezetes napon majdnem 9 százalékot zuhant.
Összességében sokat közeledett egymáshoz a Fed és a piac gondolatmenete az elmúlt pár hónapban. Tavaly december elején a befektetők még 75–100 bázispontos idei lazítással számoltak, miközben a Fed folyamatosan az inflációs kockázatokról beszélt. Látván a diszkrepanciát, a jegybank az év vége felé agresszívabb hangvétellel kezdett el beszélni az inflációról, aminek meg is lett az eredménye, január végére már csak egy 2007-es vágás maradt a határidős árakban. Most a Fed változtatott árnyalatnyit a várakozásain, közelebb kerülve ezzel a piaci konszenzushoz. Érdemes mindenesetre észrevenni, hogy egy-két hónapnyi, kifejezetten kemény hangvételű kommunikációra volt szüksége a kamatvárakozások emeléséhez, s most pár szó kihagyása a közleményből elegendő volt az ellenkező hatás eléréséhez. A piac továbbra is alapvetően a növekedési és nem az inflációs kockázatokban gondolkozik, vagyis ha az infláció mégis magasan marad, az komoly gondokat okozhat a pénzügyi piacoknak.
