A Szimbiózis Alapítvány az élen jár a megváltozott
munkaképességűek és fogyatékkal élők foglalkoztatásában az országban, hiszen
nagyjából 200 nehézségekkel küzdő embernek ad munkát, illetve segít boldogulniuk
a munkaerőpiacon. Ezen felül Miskolc területén lakóotthonokat is működtet,
valamint támogatott lakhatást szolgáltat fogyatékossággal élők számára. Ráadásként
több mint 400 személyt lát el különböző szociális, terápiás szolgáltatásaival
is.
A Szimbiózis Alapítvány hozta létre az első szociális farmot
Magyarországon, ahol a dolgozók nagy része fogyatékossággal él. A telepen
kertészet működik, állattartás folyik, kézműves műhelyeket üzemeltetnek,
turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak, valamint élelmiszergyártással is
foglalkoznak.
Az alapítvány a munkájának az elismeréseként néhány napja
megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tavaly alapított Érték Vagy!
díjat. Így lett szociális farmjuk, a Baráthegyi Majorság az Év Fejlesztő
Foglalkoztatója.
„A díj legnagyobb értéke az, hogy terjesztheti a jó
gyakorlatunk hírét. Mióta megkaptuk több civil, egyházi és állami szervezet is
megkeresett minket az együttműködés reményében. Sőt, önkormányzatok is
felvették velünk a kapcsolatot. Ebben a szektorban nincs verseny, mivel kevés a
szervezet, ezért együttműködünk, akivel lehet. A legnagyobb előnyünk, hogy
piacképesek a termékeink, van bennük fejlődési potenciál és volument
gyártunk. Ha ezt nem tudnánk
teljesíteni, nem tudnánk folyamatosan kiszolgálni a nagyobb megrendelőinket” - nyilatkozta
a Napi.hu-nak Jakubinyi László, a miskolci Szimbiózis Alapítvány vezetője.
Tömegek érintettek
A szakember beszélt nekünk arról is, hogy hazánkban jelenleg
százezrek élnek fogyatékkal, vagy tartoznak a megváltozott munkaképességűek
közé. Más egészségkárosodottakkal együtt a számuk megközelíti az egymillió főt.
Igaz, hogy közülük sokan nem aktív korúak, valamint jó páran, ha szeretnének
sem tudnának munkát vállalni, azonban mégis hatalmas azok száma, akik rejtett
munkaerőpiaci tartalékai lehetnek az országnak. Különösen most, amikor ismét
felütötte a hazánkban a fejét a munkaerőhiány.
„Magyarországon körülbelül 600 ezer fogyatékkal élő és/vagy
megváltozott munkaképességű embert tartanak számon. Közülük nagyjából 360 ezer
fő az aktív korú. Közülük megközelítőleg 160 ezren dolgoznak. A közelmúltban a
Trenkwalder igazgatójától hangzott el egy konferencián, hogy 100 ezerre
tehető azok száma, akik azonnal munkába tudnának állni. Ez egy valid
munkaerőpiaci tartalék” – mondta Jakubinyi László.
Összetett problémák
A szakértő arról is beszámolt, hogy munkaerőpiaci kereslet
ugyan van a megváltozott munkaképességűekre jelenleg is, azonban a gyakorlatban
sokszor túl nagy elvárásokat támasztanak a cégek velük szemben.
„A cégeknek sok esetben irreális elvárásaik vannak velük
szemben. Például ismerjenek nyelveket és legyen, mondjuk hegesztő vagy targoncavezetői
képesítésük. A valóság viszont az, hogy a legtöbb esetben csupán 8 általánossal
rendelkeznek, esetleg van egy elavult szakmájuk. Előfordul, hogy elvégeztek egy
olyan képzést, amely csak papírt adott, de releváns tudás nem áll mögötte. Sok
a szociális problémájuk is (például lakhatás, vagy adósság), amely tovább
rontja a helyzetüket. Továbbá egyre többen vannak pszichés gondokkal küzdők. Valós
lehetőségeik a védett piacon vannak, de ott többnyire négy órás a foglalkoztatás,
ami ma 100 ezer Ft/hó fizetést jelent. Ebből nem lesz jövőképük” – beszélt
portálunknak a fogyatékkal élők foglalkoztatásának a problémáiról a szakértő.
Jakubinyi László azonban arról is említést tett, hogy a
munkaerőhiány miatt manapság sok az olyan cég, aki szinte bárkit felvesz, aki
dolgozni akar. Sok megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő helyezkedett
el az utóbbi időben, ezért leginkább a problémásabbaknak nincs munkájuk, akiknek
leginkább speciális munkaerőpiaci szolgáltatásokra lenne szükségük.
A szakember is érzékeli azt, hogy a munkaerőpiac rohamosan változik,
ezért szerinte a segítő szakmának is fejlődnie kell. Ezen nehézségek
kiküszöbölésére, valamint a segítők megsegítésére fejlesztette ki az alapítvány
a „Munkára fel!” pályaorientációs társasjátékot, valamint nemrégiben készült el
a Miskolci Foglalkoztatási Paktum számára egy, a hátrányos helyzetűek
foglalkoztatását segítő kompetenciafejlesztő eszköz is.
„Fejleszteni kell a fogyatékkal élőket. Fejlesztő
foglalkozásokra van szükség a szociális intézményekben. Ez viszont
paradigmaváltásra igényel. Szükségük van például napi rendszerességre. Arra,
hogy reggel felkeljenek és bemenjenek dolgozni. Így aztán a szociális otthonok
fenntartása is gazdaságosabb lehet, hiszen nincsenek bent nap közben az
ellátottak. Nálunk a mindennapok így zajlanak” – tájékoztatott a szakember.
Egyébként maga az alapítvány is szakemberhiánnyal küzd,
ezért folyamatosan keresnek új alkalmazottakat. A közelmúltban például
Kárpátalján próbáltak embereket toborozni. Azonban ott azt mondták nekik, hogy
ha onnan valaki bejuthat az Unió területére, az nem fog megmaradni
Kelet-Magyarországon, hanem megy tovább nyugatabbra.
Mélyítette a problémákat a koronavírus időszaka
Jakubinyi László beszélt a koronavírus-járvány időszakáról
is, amikor a lezárások idején gyakorlatilag megállt az ország és sokan
vesztették el a munkájukat. A szakember beszámolója szerint ez az időszak a
megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását is érintette. Sokan a védett
munkahelyekre menekültek, azonban mára visszarendeződni látszik a munkaerőpiac.
„A szociális bizonytalanság a Covid hatására fokozódott. Megjelent
például az uzsora, ami addig nem lesz megszüntetve, amíg tabu téma marad. Jelentősen
csökkent a vásárlóerő, az egyik napról a másikra élés pedig létformává vált
sokak számára. Ez egy olyan szubkultúra, melyből önállóan nem lehet kijönni” –
vélekedett a szakember.
Nem rosszak a jogszabályok, de mindig van hova fejlődni
A Szimbiózis Alapítvány vezetője szerint a megváltozott
munkaképességűek elhelyezkedését segítő magyar jogszabályok alapvetően jók, bár
igaz, hogy decemberben ők is benyújtottak a szaktárca felé egy módosítási
javaslatot. Ami hiányzik, az a tervezhető, térségi szintű szektorközi munkaerőpiaci
partnerség. Az tovább javíthatna a helyzeten.
Javaslatukra jött létre néhány évvel ezelőtt a Miskolci
Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács, de működése kapcsán az igazi áttörésre
még várni kell. A speciális szolgáltatások terén érezhető egy nagyobb piaci
szegmens, de abban mindenki a könnyen bevonható és elhelyezhető kliensekre
vadászik.
„Az elmúlt évek szakmai programjai hatására nőtt ugyan a
célcsoport foglalkoztatása, manapság ez azonban megtorpanni látszik. Másfajta
munkaerőpiaci eszközökre van szükség a maradék, sokkal nagyobb és komplexebb
problematikával rendelkező csoport megsegítéséhez” – mondta végezetül Jakubinyi
László.
