Ahogyan melegszik az idő, úgy telik meg ismét élettel a
népszerű turisztikai célpont, Szilvásvárad. Húsvét alkalmával a hosszú hétvégén
is nagy volt a településen a sürgés-forgás, hiszen négy napon át tartó
kutyakiállítás várta az odalátogatókat. Az ebbemutató is sok vendéget vonzott, viszont
a következő héten már díjlovas verseny miatt érkeznek a turistákat a Szalajka-völgy
bejáratánál álló lovas stadionba. A lovassportok szerelmesei azonban egészen
novemberig számíthatnak a településen versenyekre, heti-kétheti
rendszerességgel. Az ilyen sűrű szilvásváradi rendezvénynaptár szokatlan lehet
azoknak, akik nyomon követik a magyar lovas sportéletet, hiszen az elmúlt
évtizedben nem kényeztette el őket a helyi Ménesgazdaság túl sűrűn
rendezvényekkel. Az elmúlt egy-két évben azonban valami megváltozott.
„Sajnos majdnem tíz évig alig voltak rendezvények a lovas
stadionban, mivel jelentős felújításra szorult a korábbi füves pálya, ami évi
2-3 eseményt tett lehetővé. Mostanra azonban speciális, textillel kevert
homokos pályát építettünk ki, ami alá dréncsöveket fektettünk, amely rendszer
elvezeti a felesleges vizet. Ez a talaj már négy évszakos, így akár
hetente-kéthetente tarthatunk rendezvényeket. A lovak nagyon drágák, ezért a
lábaik egészsége miatt sem mindegy, hogy milyen talajon versenyeznek” – nyilatkozta
a Napi.hu-nak Cseri Dávid állattenyésztő mérnök, az Állami Ménesgazdaság
Szilvásvárad vezetője.
A Ménesgazdaságot - mai nevén Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad - 1953-ban alapították Szilvásváradi Állami Gazdaság néven, az első lovak azonban idén 70 esztendeje, 1952-ben érkeztek a Bükk-fennsíkon fekvő Csipkéskútra. Elsődleges feladatuk a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása. Emellett szolgáltatásaik közé tartoznak például lovasbemutatók, lovastúrák, fogathajtások szervezése, valamint lovakat is értékesítenek a versenyek megrendezése mellett.
Hamarosan kijöhet a matek is, de ha nem, az sem
feltétlenül baj
„A Ménesgazdaság elsődleges és legfontosabb feladata a
genetikai értékeink megőrzése, mely nem minden esetben „felel meg” a piac követelményeinek.
Mondhatjuk, van egy anyagiakban nem mérhető, szellemi hozadéka a ménesnek, mely
a tradicionális lótenyésztésen és klasszikus kiképzésen át a fiatal generációk
oktatási műhelyének biztosításán keresztül a nemzetközi kapcsolatok
felkarolását is végzi. Emellett mindent megteszünk azért, hogy elődeink
örökségét ápolva a lipicai fajta megtalálja helyét a 21. század lovas életében
is” – fogalmazott a Ménesgazdaság vezetője.
Az intézmény fentartója az Agrárminisztérium, azonban a Ménesgazdaság
önállóan is gazdálkodik. A szükséges fejlesztéseket követően, 2018 után ismét
meg kellett tölteniük a stadiont rendezvényekkel, a koronavírus-járvány azonban
jelentősen hátráltatta a munkájukat. Cseri Dávid 2020 elején vette át az
intézmény irányítását, így büszke rá, hogy azóta a kiállításaik bevétele a
pandémia ellenére is 50 százalékkal nőtt 2019-hez képest, valamint 66
százalékkal emelkedtek a szolgáltatásaikból származó hasznuk is ugyanebben az
időszakban.
„A lipicai
presztízsének visszaállítására tett törekvéseinket igazolja, hogy az elmúlt két
évben az eladott lovak átlagára megduplázódott. Úgy gondolom, hogy e
tekintetben is meg kell említenem egy közvetett pozitív hatást, mely
környezetünkre értendő. Az a több ezer látogató és versenyző mely
rendezvényeinknek és kiállításainknak köszönhetően érkezik Szilvásváradra
természetesen a község éttermeire, szállodáira is hatással van” – mondta Cseri
Dávid a Ménesgazdaság járulékos pozitív gazdasági hatásairól.
A
szakember portálunknak beszélt arról is, hogy éves szinten nagyjából egymillió
látogatót fogad Szilvásvárad, az egyre nagyobb számú rendezvényeik miatt ez a
mennyiség azonban tovább nőhet. Egyébként az infrastruktúrával sem állnak
rosszul: a lovas stadion 6300 nézőt tud egyszerre fogadni, közülük 2000 főt
fedett nézőhelyen. Leginkább néhány új parkolóhelyre lenne még szükségük.
Ez
a világ egyik legnagyobb lipicai ménese
A
lipicai a világ egyik legrégebbi kultúrló fajtája, melyet 1580 óta
tenyésztenek. Szilvásváradra 1952-ben került az állomány 1809-ben hazánkba
telepített része. Napjainkban az állatállomány létszáma 300 egyed, köztük 65
törzskanca és 15 fedezőmén látja el a tenyésztési feladatokat. Ezzel az egyedszámmal
a világ második legnagyobb lipicai ménesének számít a hevesi.
„Évente
35-40 csikó születik, akik 6 hónapos korukig anyjuk mellett nevelkednek. Ezt
követően a méncsikók a Bükk-fennsíkon található Csipkéskútra, a kancák a Szánai
csikónevelő telepre kerülnek. Itt egészen 3 éves korukig nevelkednek, majd
visszatérnek a szilvásváradi telephelyre. 3 évesen évjárati szemlén vesz részt
minden egyed. Itt a tenyésztői bizottság és a vezetőség dönt a lovak sorsáról:
tenyészállatjelöltté válhat és sportkipróbálásban vehet részt, vagy
értékesítésre kerül” – nyilatkozta a Ménesgazdaság vezetője.
Cseri
Dávid szerint a ménes genetikai értékei mellett a speciális felnevelési forma
teszi szinte egyedülállóvá az állományt, ezért kerülhetett ki tőlük több
világhírű egyed.
„A
tradicionális őszi árverésen az évjárati csikók és képzett lovak is
értékesítésre kerülnek. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, számos
visszatérő külföldi vásárlónk van. A pandémiás időszakban kezdetét vette az
online árverés, amely 2021-ben már második alkalommal zárult nagy sikerrel, a
világon a fajta tekintetében elsőként” – tájékoztatott a szakember.
A Ménesgazdaság
honlapján a napokban is több lovat kínálnak. Többségükben szürkék, javarészt
kancák, de akad köztük mén is, valamint az idén lesznek négy évesek. A drágábbakat 1,5 millió forint plusz
áfáért kínálják, de lehet kapni 900 ezer forint plusz áfáért is.
Megtudtuk
azt is, hogy 2019-ben egy három éves lipicai csikó 5-600 ezer forintba került
áfa nélkül. 2020-ban már 1,350 millió körül volt az árszintje szintén a
forgalmi adó nélkül. Manapság, ha valaki venni akar egy képzett lovat, az 2
millió plusz áfánál kezdődik, és fel kell iratkoznia egy várólistára. Ez az
áremelkedés pedig részben a fajta közelmúltban aratott sikerének tudható be.
A
szakember beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszak nemzetközi versenykiírásai
sajnos nem kedveztek a fajtának. A lipicai igen szívós állalt, ezért a több tíz
kilométeres maratonversenyeken nem okoztak gondot a hosszabb távok. Az utóbbi évtizedekben azonban a rövidebb
maratonszakaszok kezdtek terjedni Európában, és fókuszba került a díjhajtás is.
Azért, hogy ehhez alkalmazkodjanak, némileg változtatni kellett a szelekción és
a felkészülésen.
„Kicsit
olyan ez az egész, mint amit a Ford vs. Ferrari filmben (a magyar címe Az aszfalt
királyai – a szerk.) látunk, ami részben a két autómárka csatájáról szól. Fontos
volt az istállóknak megnyerniük a Le Mans autóversenyt, hiszen remek reklámot jelentett,
és hozta magával a keresletet a győztes márka iránt. Korábban a lipicai szép
sikereket ért el, ezért sokáig népszerű volt, keresték. Ezért fontos, hogy
ismét lipicai lovak legyenek ott a legrangosabb versenyeken, valamint a
válogatottban, és hozzák a sikereket. Így gyorsan növekszik rájuk az igény” –
vont érdekes párhuzamot a vezető az autósportok és a lóversenyek között.
A
közelmúlt sikerei
Mióta
Cseri Dávidot nevezték ki a Ménesgazdaság irányítójának, szép eredményeket ért
el Szilvásvárad a lovas sportokban, például a négyesfogathajtó
Európa-bajnokságon való részvételével, vagy pár országos versenyen, sőt
válogatott kerettagokat is adtak néhány szakágnak.
„Talán ezen eredményeknek is köszönhetően nőtt a kereslet
lovaink iránt az eladott egyedek átlagárával együtt. A megrendezett nemzetközi
és országos versenyeknek, kulturális rendezvényeknek köszönhetően szinte
maximális kihasználtsággal működik a Lipicai Lovasközpont, mely az egyik
legkorszerűbb Európában. A 2021-es versenyeinken 20-nál is több nemzet képviseletében
részt vett több mint 2000 ló és 1300 lovas. A visszajelzések alapján pedig
elmondhatjuk, hogy Szilvásvárad visszakerült a világ lovassportjának térképére”
– nyilatkozta a szakember.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jén az 1945-ös
megszűnése után újjá alakult a Ménesgazdaságban a Magyar Honvédség Huszársága.
Közel két év elteltével a hevesi lipicai lovak minden fontos állami
protokolláris feladaton részt vesznek, köztük a köztársasági elnöki fogadásokon,
ami egy újabb felhasználási módját jelenti a fajtának, és marketing szempontjából
is előnyös – véli a szakember. A rendszeresen megjelenő, a Ménesgazdaság életét
bemutató közösségi média tartalmaknak pedig több milliós a nézettsége, valamint
úgy tűnik, hogy a televízió műsoraiban is a korábbinál sokkal inkább szem elé
került a Ménesgazdaság.
Újra nemzetközi versenyeket szervezett Szilvásvárad
„2021-ben az előző évek előkészítő munkájának köszönhetően
kezdetét vette a Szilvásvárad Masters versenysorozat, mely három lovassport
szakágat fog össze: a fogathajtás és a díjugratás mellett nagy hangsúlyt
fektetve a díjlovaglásra is. Ez utóbbiak olimpiai szakágak, és úgy gondolom
minden esélyünk megvan, hogy hosszú évtizedek után magyar lovasok olimpiára
kvalifikálódjanak. A Masters sorozat célja, hogy Szilvásváradot a világ
lovassport vérkeringésében tartsa. Mindezt a nemzetközi visszajelzések alapján sikerült
elérnünk, részben az említett új szakágak bevonásával. A versenysorozat első
állomása a CDI 3*-os díjlovagló verseny volt, ahol a pandémia ellenére is nívós
nemzetközi mezőny gyűlt össze, olimpiai szintű bíróval” – közölte örömmel a
vezető.
A tavaly júliusban megrendezett CSI díjugrató versenyre több
mint 20 országból rekord számú, nagyjából 260 ló érkezett Szilvásváradra. A
nagydíjat több ezer néző követte a helyszínen és még többen a televízióban. A
külföldi bírók és a Nemzetközi Lovasszövetség véleménye alapján pedig ezen
rendezvény megnyitotta számukra az utat, hogy a szakágban akár világversenyt is
rendezhessenek a közeljövőben. Emellett azonban több más lovas sporteseménynek
is helyet adott a hevesi település azt előző évben, amelyek szintén tömegeket
vonzottak – tudtuk meg a fiatal mérnöktől.
Még több versenyre lehet számítani
A 2022-es versenyidény az országos díjugrató bajnokság
fedett pályás döntőjével, valamint az országos fedeles fogathajtó bajnokság fináléjával
kezdődött a hevesi településen. Ezeket követi egyebek között a Szilvásvárad
Masters versenysorozat, a fogathajtó és a díjlovas szakágakban a 3*-os világkupa
fordulók, valamint a szintén 3* díjugrató verseny, a Fiat Díjugrató Országos
Bajnoksága és a Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága. A nemzetközi versenyek mellett
továbbá díjlovagló, díjugrató, távlovas, lovastorna és fogathajtó nemzeti
versenyeket is rendeznek, valamint a legkisebbek számára is készülnek lovas
eseményekkel.
Mindenképpen érdemes az idei rendezvények között megemlíteni
az augusztus 20-ai Lipicai Lovasgála - éjszakai lovasshowját, valamint az idén
októberben XXIII. alkalommal megrendezett Őszi Lipicai Lóárverést, mely
egyedülálló az országban. A legnagyobb dobás azonban 2024-ben várható.
„A
legtöbb lovas embernek Szilvásváradról a fogathajtás jut eszébe.
Kijelenthetjük, hogy ez igaz Budapesttől egészen New Yorkig. Ezt a magyar
fogathajtó sikerek és az itt tenyésztett világbajnok lovak mellett a legendás
1984-es világbajnokság alapozta meg, mely nem csak a magyar eredmények, de a
rendezés tekintetében is grandiózus volt. (…) E sikerekre visszaemlékezve és
elődeink világra szóló munkássága előtt tisztelegve adtuk be pályázatunkat a
Magyar Lovassport Szövetség támogatásával, mely törekvést az FEI tavalyi
bejelentése alapján siker koronázta így ismét Szilvásváradra tekinthet a világ
lovas társadalma a 40. jubileum alkalmából megrendezendő négyesfogathajtó
világbajnokságon” – zárta ismertetőjét a Napi.hu-nak a leginkább várt
versennyel Cseri Dávid.
