Az édesburgonya, avagy batáta eredetileg Közép-Amerikából
származik, de mára a világ legtöbb kontinensén termesztik. Ugyan a neve szerint
burgonya, rendszertanilag mégsem rokonok, csak a gumóik alakjában hasonlítanak
egymásra. Azonban a batáta feldolgozása és hasznosítása is a hagyományos
burgonyához hasonlóan történik.
Hazánk ugyan nem tartozik a legnagyobb batátatermesztők közé
(a legfrissebb, 2019-re vonatkozó adatok szerint Kína adta a világ
megközelítőleg 92 millió tonna édesburgonya-termésének több mint a felét),
azonban itthon is termesztik. Népszerűsége pedig abból is látszik, hogy amíg
egy évtizede itthon szinte ismeretlen volt, manapság mindenfelé találkozhatunk
vele az országban az élelmiszerüzletek polcain.
„Magyarország éves édesburgonya-termelését nagyjából ezer tonnára
saccolom, bár erről hivatalos adatok nem ismertek. Mi takarítunk be éves
szinten nagyjából 500 tonnát Berzence környékén. Az országban még Szeged
körzetében és a Nyírségben fordulnak elő leginkább batátaföldek. Mi elsősorban
a magyar piacra termelünk, áruházláncoknak szállítunk. Exportra csupán
Szlovákiába értékesítünk néhány tonnát” – mondta a Napi.hu-nak Kovács András növényorvos,
aki családjával az ország meghatározó édesburgonya-termelője.
A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy az édesburgonyáknak
több fajtája ismert, melyek általában különböző tulajdonságokkal bírnak és
eltérő színben fordulnak elő. Létezik például fehér változata is, de talán a
legegzotikusabb a lila batáta, amely színanyagán kívül több mindenben eltér a
leggyakoribb sárga változatoktól. Kevésbé nemesített fajta, ezért kisebb a
terméshozama, tápértéke azonban sokkal nagyobb.
„A batáta nagyon jól érzi magát a hazai klímán, és az
éghajlatváltozás sem zavarja. A tavaszi, kései fagyok még az ültetés előtt
jelentkezhetnek, így nincsenek kihatással a termésre. 35 fokig jól bírja a
meleget, ezért az egyre inkább elhúzódó nyarak sem jelentenek problémát a
számára. Kedveli ugyan a napsütést, de nem szereti a szárazságot. A száraz
nyarak miatt ezért érdemes megoldani az öntözését azokon a termőterületeken,
ahol nincs kiépítve öntözőrendszer. Igaz, hogy egyre gyakrabban találkozni olyan,
újabb fajtákkal, amelyek a hűvösebb, árnyékosabb időjárást is elviselik, így az
északi országokban is termeszthetőek, azok azonban minőségben jellemzően
elmaradnak a délebbi országokban termelt batátáktól” – tájékoztatta a szakember
a portálunkat.
Jól érzi magát az édesburgonya a hazai klímán, azonban a
termesztése során felmerülő problémákról is említést tett a szakértő. Elmondta,
hogy leginkább néhány rágcsáló, valamint a cserebogár lárvája, a pajor okozhat
komolyabb gondot a lazább, homokos termőföldeken. Emellett a batáta héja igen
érzékeny, ezért gépesített betakarítás csakis az élelmiszeripar számára értékesített
édesburgonya esetében jöhet szóba. Egyébként marad a költségesebb kézi szedés, amely
esetében a munkaerőhiány, így az idénymunkások megtalálása okozhat nagyobb gondot.
Továbbá kevésbé eltartható a batáta, ha a héja nincsen hőkezelve a betakarítást
követően. Hőkezeléssel azonban megerősíthető a külső réteg, így az
eltarthatósága 3-4 hónapról nagyjából 10 hónapra javul.
„Ha valakinek kedve támadna belevágni az édesburgonya
termesztésébe, az még az idén hozzáfoghat. Egyébként sokkal nagyobb itthon a
kereslete, mint a hazai kínálat. A boltok polcain az édesburgonya 2/3-a - 3/4-e
importból származik” – tájékoztatta portálunkat Kovács András.
