Kenyérjeggyel az infláció ellen

Augusztustól kenyérjegyet vezetnek be Kijevben - jelentette be az Ukrajnában is fogható orosz Majak rádió. A létminimum alatt élő kijeviek számát egy július eleji híradás 40 ezerre, egy 16-i pedig már százezerre becsülte. Ők a jövő hónap elejétől lakcím alapján lesznek jogosultak a kenyérjegyre. Vaszil Jasztrubinszki, a kijevi önkormányzat árpolitikai igazgatóságának vezetője szerint az intézkedés egyértelműen a legszegényebbek megsegítését célozza, ugyanis akkor is kenyérhez jutnak, ha annak ára tovább emelkedik, ami elkerülhetetlenül bekövetkezik. A legszegényebbek ugyanis ingyen jutnak kenyérhez augusztusban, a többi fogyasztó számára azonban várhatóan jelentősen emelkedik - akár meg is duplázódhat - a kenyér ára, mivel az intézkedés bevezetését követően megszüntetik az alapvető élelmiszer állami ártámogatását. A főváros júliusban változatlan áron tartotta a szociális alapon támogatott kenyér árát, miközben a pékségek a másfajta kenyerek árát növelték a hónapban. A termelők szerint az áremelés elkerülhetetlen a kiszámíthatatlanul hullámzó infláció és a kenyér hozzávalóinak drágulása miatt. Julia Timosenko miniszterelnök a jó gabonatermésre hivatkozva indokolatlannak nevezte az emelést. Júliusban az országban 9 millió tonna gabonát takarítottak be, a teljes nyári termés várhatóan 40 millió tonna lesz. A szegényeket segíti az intézkedés, az infláció megfékezését már kevésbé. Ukrajna a hónap elején 15,3 százalékról 15,9 százalékra emelte inflációs várakozásait, de az elemzők ennél lényegesen többre számítanak. A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Dominique Strauss-Kahn "teljesen tarthatatlannak" nevezte az ukrán helyzetet. Szerinte ugyanis az ennyire túlpörgő infláció hosszú távon elfogadhatatlan, és rövid távon is súlyos következményekkel járhat.

Bizonytalan a hazai üzleti környezet

A GKI által publikált versenyképességi index (VEX) szerint a vizsgált hét ország közül az első negyedévben - éppúgy, mint a hosszú távú tendenciák terén - Románia az abszolút győztes: 2001 eleje óta összesített indexe 73 százalékponttal javult, szemben a leglassabban javuló Ausztria 15 százalékpontos és az ötödik helyezett Magyarország 30,4 százalékos eredményével. A mutatót a gazdaságkutatók a makrogazdasági teljesítmény (beruházások, foglalkoztatás és exportvolumen), a termelékenység (ez gyakorlatilag a GDP-növekedést jelenti) és az exportlehetőségeket befolyásoló reálárfolyamok indexeiből kalkulálják. Hazánk egyik részmutatója sem volt igazán erős, hosszú távon leginkább az alacsony és stagnáló foglalkoztatottság, míg rövid távon az erősödő forint rontja az összképet. Az első negyedévben a GKI hétszázalékos versenyképesség-javulást számított Romániában, 2,2-0,6 százalék közöttit a többi országban. Magyarország eredménye 1,6 százalékos volt. Az üzleti környezet indexe (ÜX) tekintetében (amely mutató a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát és az üzleti infrastruktúra fejlettségét összesíti) az első negyedévben az uniós csatlakozást megelőző és a "Gyurcsány-csomag" idejéhez hasonló mértékű bizonytalanság volt érezhető. A kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közt jelentős eltérések mutatkoztak az állam kiszámíthatóságába vetett bizalomban: az előbbiek 40, az utóbbiak 10-15 százaléka számára nehezíti meg a hosszú távú tervezést az állami következetlenség. Az üzleti infrastruktúrát a GKI az új gépkocsik eladása és a szolgáltatások elektronizáltságának szintje alapján méri. Ezek az értékek 2005-2006 között jelentősen megugrottak, ám azóta stagnálnak. Az üzleti környezet indexe így a 2001-2007 közötti átlagos 49,4 százalékról 33,8 százalékra esett vissza az első negyedévben.

Optimistább előrejelzés az IMF-től

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnapi prognózisa az áprilisban becsült értékekhez képest jóformán valamennyi gazdaság számára gyorsabb fejlődést - és erősebb inflációs nyomást jelez erre az évre. A világgazdaság 4,1 százalékos bővülését jósolta a szervezet a World Economic Outlook legfrissebb számában, szemben az áprilisi 3,7 százalékos becsléssel. Míg három hónapja az alap az amerikai gazdaság 0,5 százalékos növekedésével kalkulált, most 1,3 százalékosra számít. A G7 országok közül egyedül Kanada mutatóját korrigálta lefelé egy százalékra. Az összes többi vezető gazdaság, valamint Kína, Brazília, Oroszország és India esetében felfelé korrigálta a várakozásokat. Az első negyedév szűkebb hitellehetőségei és a lassuló növekedés a vártnál kisebb mértékben fékezték a világgazdaságot - magyarázza a változtatásokat az IMF. Ezzel együtt az inflációs nyomás is világszerte fenyegetőbbé válik, a szervezet a monetáris és fiskális megszorítások egyidejű alkalmazását ajánlja a minél rugalmasabb árfolyamkezelés mellett az inflációs veszély enyhítésére. Az amerikai központi bank, a Fed legutóbbi döntésével két százalékponton tartotta a központi kamatlábat, indoklásában a pénzintézet az erősödő inflációs veszélyre hivatkozott. Az eurózóna növekedése várhatóan 1,7 százalék körül alakul, ebben komoly szerepe van a német gazdaság tempójának. Az infláció eközben 16 éves rekordértéket vett fel, az Európai Központi Bank pedig hétéves csúcsra, 4,25 százalékra állította a központi rátát. A központi bankok Frankfurttól Indiáig kamatlábemeléssel válaszoltak a felpörgő inflációra - a Merrill Lynch elemzői úgy vélik, az általuk figyelt bankok hetven százaléka ezt a példát fogja követni.

Megbírságolták a Procter & Gamble-t

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítélete szerint jogosan marasztalta el a Procter & Gamble-t korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH): a Bonux mosópornak nincs rendkívüli tisztítóereje. A javasolt bírságot azonban túlzónak ítélte és 315 millió forintról a harmadára, 105 millióra mérsékelte. A vállalat 2005. augusztus és november között futó reklámkampányában a televíziós reklámfilmek és a terméket népszerűsítő hoszteszek azt állították, a termék tisztítóereje rendkívüli a hasonló árú mosóporokhoz képest. A vállalat azonban nem tudta bizonyítani a Bonux kimagasló minőségét a rivális termékekhez képest. A GVH úgy találta: a Procter & Gamble a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. A "hasonló árú termékek" körébe hivatalosan a cég a Bonux mosóporral együtt tesztelt Tomi és Biopon Takarékos mosóporokat sorolta, a valóságban azonban sem a fogyasztók, sem maga a vállalat nem csak ezeket a termékeket értette bele a nem túl egyértelmű kategóriába. De még a felsorolt két mosóporral szemben sem tudta a Procter & Gamble bizonyítani a Bonux jobb minőségét.

A horvát szakszervezetek a kormányt hibáztatják

Az energiahordozók és élelmiszerek magas világpiaci ára miatt felpörgő infláció az elmúlt évtized legnagyobbnak tartott válságába sodorja Horvátországot. A szakszervezetek szerint a kormány válságkezelő lépései kizárólag a leggazdagabbak érdekeit szolgálják, és nem segítenek azokon, akik valóban rászorulnak. Horvátország inflációs rátája 2004 óta stabilan három százalék körül mozgott, tavasszal azonban 6,4 százalékra ugrott a benzin árának felszökése miatt. Az üzemanyag nagyjából 20 százalékkal drágult év eleje óta, július végén pedig az elektromos áram árának hasonló emelése várható, ami tovább ront a helyzeten. Az élelmiszerek átlagosan 7,5 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly. Kresimir Sever, az ország legnagyobb szakszervezetének elnöke szerint a kormánynak kötelessége lenne enyhíteni a lakosság terhein. Ivo Sanader miniszterelnök nemrég elmondta: a kormány 250 millió eurót különített el szociális kiadásokra, melyek a gazdasági teljesítmény javítását és a lakosság életszínvonalának megóvását célozzák. Az inflációs nyomás enyhítése érdekében a kabinet lejjebb vitte az adóköteles jövedelem küszöbét és támogatást biztosít az alacsony energiafogyasztású háztartások áramfelhasználásához. Sever szerint a kormányzati intézkedések mindössze havi négy euróval segítik a 380 eurós (kb. 88 ezer forint) bruttó minimálbérből élőket, a 700 euró körüli átlagos fizetésűek havi 10 eurót kapnak, és a jövedelem növekedésével fokozatosan gyarapszik az így nyert összeg. A Sanader-kabinet lépései ekképpen elsősorban a leggazdagabbakat segítik. Az áramtámogatás az évente 2000 kilowattnál kevesebbet fogyasztó háztartásoknak jár, míg a szakszervezeti vezető szerint a legszegényebb családok ennél másfélszer több áramot használnak egy év alatt. A Világbank szerint a horvátok 11 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ezt az ország statisztikai hivatala 16 százalékra becsüli. A kormány intézkedései "könnyen megvalósíthatók voltak, de nem lesznek igazán hatékonyak a szegények megsegítésében", nyilatkozta a helyi sajtónak a Világbank elemzője.

Meghirdették az Ikarus Szerszámgyár gépeit

Az Ikarus Szerszámgyár Kft. tavaly ősszel jelentette be fizetésképtelenségét, felszámolása szeptember 20-a óta tart. A társaság jelenlegi képviselője, a Cash & Limes vagyonkezelő és felszámoló cég az Ikarus vagyonának értékesítéséről szóló nyilvános pályázatot csak most tudta meghirdetni, mivel először pontosítania kellett a cég vagyonát képező eszközöket. Az alkalmazottak munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó bértartozás kiegyenlítésére a felszámoló a Bérgarancia Alap támogatását vette igénybe. A meghirdetett teljes vagyon értéke 141,65 millió forint, legnagyobb részét - több mint 130 millió forintot - az egyben megvásárolható termelőgépek, alkatrészek, számítógépek és irodai eszközök teszik ki. Az Ikarus Szerszámgyárral szemben mintegy 143,5 millió forint összegű hitelezői igényt jelentettek be - tudtuk meg Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztostól. A vagyon ellenértéke a felszámolási költségeket - a jelentős alkalmazotti létszám miatt - csak részben fedezi. A meghirdetett gépek elszállítása mellett a nyertes pályázónak vállalnia kell a bérelt telephelyen a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és az egyéb hulladékok eltávolítását. A felszámolóbiztos szerint igen nagy az érdeklődés a meghirdetett gépek iránt. Az ajánlattevők augusztus 6-án pályázhatnak a felszámoló székhelyén, a kiértékelés ezután 15 napon belül megtörténik. A 3 millió forint törzstőkéjű Ikarus Szerszámgyár felszámolása a cég saját kérésére kezdődött meg tavaly ősszel. A vállalat évek óta veszteséggel működött. A kft. 1999 óta két hasonló profilú olasz cég résztulajdonába került: a szerszámacélgyártó Eurodies Itali S.r.l. és a szerszámgépgyártó Officina CF Franci S.p.A. 33, illetve 32 százalékos tulajdont szereztek az Ikarusban. A Magyarországon 50 ezer forintos bejegyzett tőkével rendelkező Officina CF Franci 2002 óta többségi tulajdonos. Az észak-olaszországi székhelyű középvállalat hazájában 25-50 millió eurós éves forgalmat bonyolít le.

Cseh cég vette meg a román katonai repülőgép-gyártót

Az Aero Vodochody tette a nyertes ajánlatot Románia egyetlen vadászrepülőiskolagép-gyártója, az Avioane Craiova felvásárlására - jelentette be az AVAS román privatizációs ügynökség. A cseh vállalat 16,3 millió eurót kínált a román cég 80,94 százalékáért, ebből 8,9 millió euró a következő öt évre tervezett beruházás. A csehek ezzel az olasz Aleina Aeronauticát és a román INAV-ot ütötték ki a nyeregből, bár márciusban még a svéd Saab Aerosystems is érdeklődött az Avioane Craiova iránt. Tavaly az AVAS román magánvállalatok konzorciumának próbálta eladni a gyárat, majd - mivel nem sikerült megegyezésre jutni - idén újra pályázatot hirdetett az állami tulajdonú részvények felvásárlására. A fennmaradó részvények - valamivel több mint 19 százalék - kisrészvényesek tulajdonában vannak. A vállalat tőkéje 2,28 millió új lej (147,7 millió forint, illetve 636 ezer euró). Az Avioane Craiova IAR-99 Soim típusú lökhajtásos iskolagépet gyárt az izraeli Elbit Systems védelmi céggel együttműködésben, emellett utasszállító-alkatrészek gyártásával és vadászrepülők szervizelésével foglalkozik.

Kiszervezi ügyfélkapcsolatait az E.On

Pályázatot hirdetett a villamos és gázhálózat karbantartásra, valamint az ügyfélkapcsolatok kezelésére az E.On cégcsoport. A karbantartási feladatok között szerepel többek között a hálózatok ellenőrzése, bejárása, időszakos ellenőrző mérések és felülvizsgálatok végzése, hálózati berendezések ismétlődő karbantartása, feszültségmentesítés és felügyelet. A nagyfeszültségű villamos hálózat hossza 3978, a középfeszültségűé 34 395, a kisfeszültségűé 36 694, míg a gázhálózaté 17 557 kilométer. Az ügyfélkapcsolatoknál az ügyfélszolgálati, számlázási tevékenységek, a pénzügyi elszámolások és a követelések intézését bízza a tender nyertesére. Az ajánlattevőnek készen kell állnia nagyjából hárommillió ügyfél és tízmillió szerződés kezelésére, valamint 108 személyes ügyfélszolgálati iroda megfelelő működtetésére, feladata az ügyfélszolgálati tevékenység és valamennyi kapcsolódó szolgáltatás ellátása az E.On mindenkori elvárásainak megfelelően. A tevékenységek kiszervezésének oka a vállalat törvényi kötelezettsége a tevékenységi körök felosztására és nyilvános tender kiírására - mondta lapunknak Kovács Ildikó, az E.On kommunikációs vezetője. A közbeszerzési eljárásokat a vállalat nevében eljáró E.On Gazdasági és Szolgáltató Kft. tárgyalásos úton intézi. Részvételi szándékukat a pályázók július 24-éig jelezhetik. A tárgyalásos közbeszerzési eljárás ezt követően további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. A közvetlen részvételi felhívást azok kapják meg, akik a megadott határidőre benyújtották szándéknyilatkozatukat. Az ajánlattétel határideje augusztus 19-e. A részvételi jelentkezéshez szükséges dokumentációt mindkét közbeszerzés esetében nettó egymillió forintért lehet megvásárolni.

A cseh egészségügy nagyja már magánkézben van

Bár 1989-ig a cseh egészségügy teljes egészében állami tulajdon volt, mára legnagyobb részben kikerült a központi irányítás alól - jelenti a prágai egészségügyi információs és statisztikai központ, az UZIS. Az ország 27 628 intézménye közül csupán 249 minisztériumi alapítású egyetemi klinika és nagyobb kórház maradt állami felügyelet alatt. A fennmaradó 27 379 intézmény már nem állami tulajdon: regionális és helyi önkormányzatok, magánszemélyek, egyházak vagy más jogi személyek alapították és működtetik őket. Az állam alkalmazza az orvosok 18 százalékát és az összes egészségügyi dolgozó 25 százalékát, a kórházi ágyak 28 százalékát pedig biztosítja. Az egészségügyi szempontból egyenletesen ellátott 14 cseh régió összesen 60 intézményt működtet, az orvosok nyolc százalékának és az egészségügyben alkalmazottak tizenegy százalékának ad munkát. A többség, azaz az orvosok 69 százaléka és az egészségügyben dolgozók 57 százaléka azonban az állami szektoron kívül dolgozik. Az UZIS szerint 2007 végén összesen 43 700 orvos dolgozott az országban, a teljes egészségügyi személyzet 105 400 fős volt, 238 lakosra jutott egy orvos. Az intézmények hetven százaléka általános vagy gyermekorvosi rendelő és járóbeteg-ellátó. Az ambulanciák adják a legtöbb munkát: az orvosok háromnegyede és az egészségügy összes alkalmazottjának fele látja el ott a betegeket, méghozzá 80 százalékban magánkézben lévő rendelőkben.