Jobban élünk, mint tíz éve

Még a benzin sem lett vészesen drága a keresethez képest.

Drágább, de népszerű a lakóautó

Egyre többen kölcsönöznek hosszabb nyári utazásaikhoz lakókocsit, lakóbuszt.

Itthon is egyre népszerűbb a lakóautó

Egyre többen kölcsönöznek hosszabb nyári utazásaikhoz lakókocsit, lakóbuszt. Az előbbi, vontatható változat még mindig népszerűbb, de a korábbi évekhez képest többen választják a jól felszerelt egyterűeket is. A meghatározó piaci szereplők szerint érezni a kereslet növekedését, de van olyan cég, amelyik határozott visszaesést tapasztalt az elmúlt években. A lakóautós utazás nem olcsó mulatság. A kölcsönző cégek szerint sem az ár, inkább a szabad mozgás lehetősége vonzza a bérlőket. Nyáron a standard lakóautó kölcsönzése legalább napi 18-20 ezer forintba kerül, átlagosan pedig 22-25 ezret kell leszurkolni. A prémium kategóriás - azaz kétévesnél újabb - jármű bérlése naponta akár 30 ezer forint is lehet. A bérlőknek szinte mindenhol 200 ezer forintos kauciót is letétbe kell helyezniük. A nagyobb flottával működő vállalatok gyakran azt is kikötik, hogy az óvadék és a bérleti díj együttes összege elérje a félmillió forintot. A kölcsönző cégek sokszor minimális bérlési időt kötnek ki; a többhetes kölcsönzést kedvezményekkel ösztönzik. Elő- és utószezonban 20-30 százalékkal olcsóbban lehet lakóautóhoz jutni. Főszezonban a legtöbben 10-15 napra bérelnek járművet. A kölcsönzés ára áfa nélkül értendő, bár legtöbbször magában foglalja a biztosítást és az alapfelszereltséget (ami egy palack gázt és a toalett tisztán tartásához szükséges eszközöket, illetve a konyhai berendezést jelenti). További extrák (például ágynemű, kempingszett, tv és dvd-lejátszó) is igényelhetők, ezek többnyire 5-20 ezer forinttal drágítják meg a kölcsönzést. Az utasok megtehetik, hogy parkolóban vagy út mentén éjszakáznak, ám egyes országokban a lakóbuszozók is csak kempingben szállhatnak meg. Magyarországon a lakóautó után 600-1300 forintot kell fizetni, gyakran személyenként további néhány száz forintot is elkérnek. Nyugat-Európában a díj lakókocsinként 25-40 euró (durván 5700-9100 forint). Természetesen az üzemanyag - és többnyire az autópálya-használat - költsége is a bérlőt terheli.

Lényegesen jobban élünk, mint tíz éve

Tíz év alatt a nominális átlagkeresetek háromszorosára, az árak viszont kevesebb mint két és félszeresére nőttek. A legtöbb hatóságilag szabályozott szolgáltatás hosszú távon az inflációval arányosan változott, azonban már a liberalizációt megelőző években lényegesen olcsóbb lett a benzin, a telefonálás és az internet. Az elemzők szerint a tavaly óta tartó magyar depresszív fogyasztói hangulatot a jelenlegi politikai helyzet generálja, a mostani rendkívül rossz "közérzetet" ugyanis az adatok nem támasztják alá. A nettó átlagkeresetek 1997 és 2007 között 38 145 forintról 114 075-re nőttek - vagyis lényegében megháromszorozódtak -, míg a fogyasztói árindex ezalatt a 2,44-szeresével emelkedett. A nettó átlagkeresetek nemcsak a teljes időszakban nőttek jelentősebben az áraknál, hanem éves szinten is felülmúlták a pénzromlást. Két kivétel ezalól 2004 és 2007. Az előbbi évben alig, tavaly viszont jelentős különbség mutatkozott az ár- és bérnövekedésben az árak javára. (Tavaly a keresetek 3 százalékkal, az árak 8 százalékkal erősödtek 2006-hoz képest.) A Napi által összesített adatok szerint a jövedelmek növekedéséhez képest a telefon- és internetszolgáltatás olcsóbb lett, de (bár furcsán hangzik) a benzin és a gáz árnövekedése sem rótt az inflációnál nagyobb terhet a fogyasztókra. A legrosszabbul a helyi önkormányzatok által szabályozott szemétszállítási és csatornadíjjal jártak a fogyasztók, ezen a területen az átlagkereset-javulásnál is magasabb volt a költségnövekedés. A szemétszállítás 1997 és 2007 között közel négyszeresére emelkedett, a csatornadíj három és félszeresére nőtt. A kilencvenes évek végén Magyarország csatornázottsága nem haladta meg az 50 százalékot. A fejlesztési beruházások 2015-ig legalább 700 milliárd forintot igényelnek. Ezt 30 százalékban az önkormányzatoknak, saját forrásból kell fedezniük - tehát részben a fogyasztókra hárítják a költségeket. A vízdíj drágulása is húzós volt a 10 év alatt, de a szolgáltatás árnövekedése, bár az inflációt meghaladta, alatta maradt a nettó átlagfizetések erősödésének. Hasonlóan mérsékelt, az infláció és bérnövekedés közötti értéket vett fel a villamos energia és a vezetékes gáz árnövekedése, hiszen ezek áráról a kormányzat döntött. A hatósági ármegállapítás alá tartozó közüzemi szolgáltatások árának fékezésében természetesen érdekeltek a hatóságok, de ez gyakran csupán azt jelentette, hogy az áremelést a választások utánra halasztották. A gáz ára még a tavalyi 38 százalékos növekedéssel együtt is a bérnövekedés üteme alatt maradt tízéves távlatban szemlélve. A gázt használó háztartások 60 százaléka részesül támogatásban, így Észtország után (átlagosan) a magyar szolgáltatás a legolcsóbb az Európai Unióban. Egyértelmű "nyereség" mutatkozott a benzinen. A 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj ára mindössze kétszeresére nőtt, úgy, hogy a jelenlegi árszintet 2006-ban egy rövid ideig már elérte e két termék, viszont az utóbbi másfél évben kezdett el erőteljesebben drágulni. A benzinár változása 2001-ben és 2002-ben a fogyasztói árak növekedési üteme alá fékeződött: e két évben mindkét termék ára nominálisan is csökkent - 9, illetve 5 százalékkal. A nehezen mérhető és nemcsak a KSH-nak, hanem a fogyasztóknak is gyakran gondot okozó telekommunikációs tarifáknál is egyértelmű, hogy a 2000-es évek elején kezdődött mobil- és internetboom a szolgáltatások színvonalának javulása mellett jelentős árcsökkenést is hozott. A maroktelefonok 2000-ben váltak annyira elterjedtté, hogy a KSH beemelje a szolgáltatási tarifát a fogyasztói csomagba. A vezetékes telefonoknál a hosszabb távú trendet mutatja az a 2002-es adat, mely szerint 1998-tól 2002-ig a nemzetközi hívások díja a felére csökkent, a belföldi távolsági beszélgetések 45 százalékkal lettek olcsóbbak, a helyi hívások ára pedig 40 százalékkal mérséklődött. Az internetszolgáltatás is hasonló trendet követett, a felhasználók száma 2002-ben nem érte el a félmilliót, az idei első negyedévben pedig kétmillió fölött volt. Március végén 417 internetszolgáltató működött a piacon - szemben például a tavalyelőtti 231-gyel. Vagyis a kereslettel szemben a kínálati piac is erősödött, kordában tartva az árakat.

Gazdát cserélt a Chrysler Building

Az Abu Dhabi Investment Council, a Perzsa-öböl menti emírség állami befektetési alapja 75 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Chrysler Building felhőkarcolóban, amely elkészültekor, 1930-ban a legmagasabb épület volt New Yorkban. Az eladó a Prudential Financial, a fennmaradó 25 százalék pedig megmarad a Tishman Speyer Properties tulajdonában, amely az épület kezelője marad. A Prudential 2002-ben a TMW Real Estate felvásárlása révén jutott a legendás felhőkarcolóhoz 300 millió dollárért, most pedig 800 millióért adott túl rajta. Az ingatlanárak 2001 után drámai mértében emelkedtek New Yorkban, tavaly azonban 10-15 százalékkal visszaestek - ezt használják ki az Öböl menti országok állami vagyonalapjai, amelyek az utóbbi időkben az olajjövedelmek egy részét világszerte ingatlanba és pénzügyi társaságokba fektetik. A General Motors épülete 21,8 milliárd dollárért lett egy dubai vagyonalapé, egy további Abu Dzabi-i alap 5,7 milliárd dollárt fektetett a Citigroupba. A szuverén befektetési alapok terjeszkedését mindazonáltal a nyugati kormányok egy része aggasztónak találja, mivel attól tart, hogy egyes kormányok esetleg politikai nyomásgyakorlásra használják fel a megszerzett stratégiai jelentőségű tulajdont.

Lefújják Bulgária SAPARD-támogatását

Múlt szerdán távozott posztjáról Dimitar Tadarakov, az európai uniós agrártámogatások elosztását irányító hivatal vezetője. Az új vezérigazgató Atanasz Kancsev volt pénzügyminiszter-helyettes. Az újonnan létesített vezérigazgató-helyettesi posztot Vlagyimir Karamicsev tölti be. Tadarakov "erkölcsi okokból" mondott le, miután június végén - korábbi megvonásokat követően - az Európai Bizottság korrupciógyanú miatt visszavonta 572 futó projekt SAPARD-támogatását. Lemondásának közvetlen oka a 183 millió leva (93,5 millió euró) értékű szubvenció megvonása volt. A támogatások jóváhagyása körüli szabálytalanságok már korábban is gondot okoztak Szófiának. Márciusban ugyanis a bizottság 40 millió eurós SAPARD-támogatás és 350 millió euró értékű infrastrukturális és regionális fejlesztési támogatás folyósítását állította le. Emellett 6,8 milliárd euró strukturális és kohéziós támogatás ki nem fizetését helyezte kilátásba 2013-ig, ha Bulgária nem lép fel határozottabban a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Valeri Cvetanov mezőgazdasági miniszter szerint a volt hivatalvezető nem vonható felelősségre olyan hibákért, amelyeket elődei évekkel hivatalba lépése előtt követtek el. Tadarakov alig több mint egyéves vezetése alatt a bizottság összesen 270 millió euró agrártámogatást állított le. Michael Mann, a bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyekben illetékes szóvivője korábban biztosította a sajtót arról, hogy az uniónak nem célja nyomást gyakorolni a tagállamokra, csupán problémáik megoldására kívánja sarkallni őket. Az agrár- és egyéb támogatások folyósítása azonnal újraindul, amint az ország a szubvenciók elosztására kellően hatékony tervet készít és hozzálát megvalósításához.

Magyarország az egyik legnagyobb atomenergia-támogató

Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok az atomenergia felhasználásának leglelkesebb támogatói közé tartoznak az Európai Unióban. Hazánk mellett Csehország, Litvánia, Bulgária, Finnország és Szlovákia lakóinak is nagyjából kétharmada maximálisan egyetért vagy inkább egyetért az atomenergia felhasználásával. A 27 tagú unióban száz emberből átlagosan 44 támogatja a nukleáris erőműveket, míg nagyjából ugyanennyi - 45 százalék - elutasítja azt. A három évvel ezelőtti hasonló felmérés óta jelentősen nőtt a támogatók aránya az akkori 37 százalékhoz képest, az ellenzők aránya tíz százalékponttal visszaesett, a bizonytalanok tábora valamelyest bővült. A felmérés készítői szerint ennek oka elsősorban az, hogy a klímaváltozás és a kevés szén-dioxid kibocsátása mellett kitermelhető energia fontossága a közelmúltban nagy hangsúlyt kapott. A felmérés eredménye szerint sokkal inkább támogatják az atomenergia-felhasználást azok az országok, amelyekben legalább egy nukleáris erőmű működik. A 44 százalékos átlag feletti 13 ország mindegyikében van atomerőmű, míg az átlagon aluli 14 ország közül csak kettőben, Spanyolországban és Romániában. A spanyolok határozottan elutasítják az atomenergiát, a kutatók szerint részben azért, mert sokan közülük nem tudnak az országukban működő erőműről. A románok esetében torzíthatja a mintát, hogy az átlagosnál sokkal kevesebben nyilvánítottak határozott véleményt (27 százalék). A leghatározottabban Málta, Ausztria és Ciprus utasítja el a nukleáris energiát, az utóbbi lakosságának mindössze 7 százaléka támogatja alkalmazását. Különleges helyzetben van Németország: Gerhard Schröder kancellársága idején a zöld párti-szociáldemokrata koalíció elkötelezte magát az országban működő 17 atomerőmű fokozatos leépítése mellett. A német baloldal szerint a megoldást csakis a megújuló energiaforrások jelenthetik, a nukleáris energia nem kívánatos mindaddig, amíg a radioaktív hulladék elhelyezése nem megoldott. A jelenlegi nagykoalíció kereszténydemokrata tagjai - köztük Angela Merkel kancellár - azonban megszakítanák a fokozatos leépítést. Az EU bizottságának elnöke, José Manuel Barroso a konzervatívok törekvéseit támogatja: szerinte az atomenergia rövid távon az egyetlen megoldás a klímaváltozás és az importált olajtól való függés problémájára.

Emelni fogja az árakat a lengyel energiapiac deregulációja

Az Ernst & Young lengyel szakértői szerint Lengyelország energiapiacának 2009-re tervezett deregulációja az árak felszökéséhez fog vezetni. A források szűkössége, a beruházási igények és az üvegházhatású gázok kibocsátására vállalt kvóta ugyanis annyira költséges lesz, hogy várhatóan kiüti a verseny árakat mérséklő hatását. Piotr Piela, az Ernst & Young energiaosztályának vezetője szerint egy ágazat deregulációja szűkös források mellett elkerülhetetlenül dráguláshoz vezet. Lengyelország energiaigénye évente 1000 megawattal bővül, miközben az infrastruktúra fejlesztésre szorul. Tovább ront a helyzeten, hogy az uniós miniszterek tanácsa 136 millió tonnában állapította meg a lengyel energiaszektor szén-dioxid-kibocsátási kvótáját a 2008-2012-es periódusra. A lengyel erőművek 95 százalékban szenet használnak fel, ezért az ország nagymértékben kvótavásárlásra kényszerül majd, ami még jobban felhajtja az árakat. Az unió bizottsága azt szeretné elérni, hogy Lengyelország az EU kvótakereskedelmi rendszerének keretei között vásárolja meg a szükséges mennyiségű kvótát, a lengyel energiaszektornak azonban előnyösebb lenne, ha az ország fokozatosan érné el a megkívánt szintet.

Szombathely ötleteket vár új színházának tervezéséhez

Országos viszonylatban is különleges színházépület megépítésében bízik Szombathely főépítésze. A kulturális épülettömb kialakítására a város ötletpályázatot hirdetett.