Sulyok Tamás köztársasági elnök a múlt héten megkapta a selyemzsinórt: Magyar Péter személyes találkozójukon közölte, méltatlannak tartja a reprezentatív közjogi méltóság szerepére. Ezért arra számít, hogy az új parlament megalakulása után a 2024 óta regnáló elnök lemond a címről, ellenkező esetben leválthatja az elsöprő felhatalmazással bíró, kétharmados kormány. A leendő miniszterelnök és a többségi választói akarat most a rendszerváltás egyik fontos mérföldkövét jelentő döntésre vár.
Ám eközben két magánszemély is lépett: múlt pénteken benyújtottak a Nemzeti Választási Irodához egy országos népszavazási kezdeményezést, amely arról szól: a parlament törvényben rögzítse, hogy a jövőben a választópolgárok közvetlenül dönthessenek a köztársasági elnökről – értesült az Economx.
A civilek beadványa megfelelt a törvényességi feltételeknek, ami azt jelenti: alkalmas arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 60 napon belül határozzon, lehet-e ebből népszavazás. A döntés napján a kezdeményezőket is meghallgatják.
Rengeteg ember biztatta a kezdeményezőket
A beadványunk egészen pontosan úgy szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák meg?”
– ismertette lapunkkal Tóth László, az egyik kezdeményező.
Mint mondta, azért döntöttek úgy, hogy népszavazás kiírását kérik, mert hetek óta zajló beszélgetések, rengeteg „egyszeri ember” véleménye alapján úgy látják: így lehetne biztosítani a demokratikus megoldást arra, hogy megerősödjön az államhatalmi ágak közötti egyensúly.
Ez egy óriási társadalmi igény, mondhatni, a többségi népakarat – jegyezte meg.
Már a jelölésbe is be kéne vonni a civileket
Tóth László szerint, ha a 2026-os rendszerváltás intézkedései között biztosítják, hogy a nemzet egységét megtestesítő, legfőbb közjogi képviselő közvetlen felhatalmazással foglalja el a helyét, azzal
visszaállhat a köztársasági elnök megtépázott legitimitása.
Így a társadalmi támogatottság egy ilyen fontos döntésben a közélet stabilitását hozhatná.
Az értékteremtő munka, az erkölcsiség, a tudás, a becsület és a felelős, közös gondolkodás meghatározó Magyarország jövőjének alakításában – jelentette ki. Ehhez pedig kívánatos az is, hogy már a jelöltek kiválasztásakor is vonják be a civil érdekképviseleteket, a szakmai szervezeteket, hogy többé ne csak egy párt döntsön arról se, egyáltalán kik közül választhatnak az emberek.
A gyakorlat garanciáját szavaztatnák meg
A köztársasági elnöki tisztség rangjához egy olyan tiszta, átlátható rendszer illeszkedne ezekben az új időkben, amely a gyakorlatban is a nemzet egészének szolgálatát testesíti meg. A döntés joga garanciát jelentene a politikai vezetésből kiábrándult embereknek arra, hogy a bizalmuk számít a legfelsőbb szinteken – ezt már a beadvány másik aláírója, Bubenkó Csaba mondta az Economxnak.
Úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a mindennap dolgozó, az országért bármilyen módon felelősséget vállaló polgárok akarata közvetlenül érvényesüljön, és el tudják hinni, hogy immár van közük a sorsuk alakításához.
A nép szava erősebb kell legyen a pártakaratnál
Arra is kitért, hogy ugyan ezen a téren az eddigi legnagyobb visszhangra talált ügy a kegyelmi botrány, – ami, már látszik, hogy „országos földrengéshez vezetett”, – a mindenkori elnököknél mindig is közismert volt a pártszimpátia.
Azonban mostanra
az államfői pozíciót túlságosan átszőtték a politikai érdekek, és a kézi vezérlés nem mutatott jó példát, ez pedig az Orbán-rendszer végső összeomlását hozta
– mondta.
Szerinte április 12-én arról üzentek a magyarok, hogy olyan közállapotokra vágynak, amelyben bátran beszélhetnek a nemzetről, a kultúránkról, a hagyományainkról, a mindennapokat befolyásoló döntésekről, és magáról a politikáról is, függetlenül attól, melyik pártra szavaztak.