A GKI által publikált versenyképességi index (VEX) szerint a vizsgált hét ország közül az első negyedévben - éppúgy, mint a hosszú távú tendenciák terén - Románia az abszolút győztes: 2001 eleje óta összesített indexe 73 százalékponttal javult, szemben a leglassabban javuló Ausztria 15 százalékpontos és az ötödik helyezett Magyarország 30,4 százalékos eredményével. A mutatót a gazdaságkutatók a makrogazdasági teljesítmény (beruházások, foglalkoztatás és exportvolumen), a termelékenység (ez gyakorlatilag a GDP-növekedést jelenti) és az exportlehetőségeket befolyásoló reálárfolyamok indexeiből kalkulálják. Hazánk egyik részmutatója sem volt igazán erős, hosszú távon leginkább az alacsony és stagnáló foglalkoztatottság, míg rövid távon az erősödő forint rontja az összképet. Az első negyedévben a GKI hétszázalékos versenyképesség-javulást számított Romániában, 2,2-0,6 százalék közöttit a többi országban. Magyarország eredménye 1,6 százalékos volt.
Az üzleti környezet indexe (ÜX) tekintetében (amely mutató a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát és az üzleti infrastruktúra fejlettségét összesíti) az első negyedévben az uniós csatlakozást megelőző és a "Gyurcsány-csomag" idejéhez hasonló mértékű bizonytalanság volt érezhető. A kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közt jelentős eltérések mutatkoztak az állam kiszámíthatóságába vetett bizalomban: az előbbiek 40, az utóbbiak 10-15 százaléka számára nehezíti meg a hosszú távú tervezést az állami következetlenség. Az üzleti infrastruktúrát a GKI az új gépkocsik eladása és a szolgáltatások elektronizáltságának szintje alapján méri. Ezek az értékek 2005-2006 között jelentősen megugrottak, ám azóta stagnálnak. Az üzleti környezet indexe így a 2001-2007 közötti átlagos 49,4 százalékról 33,8 százalékra esett vissza az első negyedévben.