Európának rémálom lehet a konzervatívok győzelme Nagy-Britanniában

Brüsszel diplomatikusan hallgat az ír népszavazás óta - írja a The Economist. A derűlátó eurokraták őszintén hisznek benne, hogy Írország új népszavazást ír ki, ha huszonhat tagállamban sikerül elfogadtatni a reformszerződést. A legeltökéltebb föderalisták kétsebességes Európáról beszélnek - szívesebben vennék, ha az írek nem állnának az integráció útjába. A legvalószínűbb lehetőségről azonban nem sok szó esik: ha a Smaragdsziget új népszavazást ír ki, alighanem időt kér előtte. Hisz recesszió van, az igen esélye jelenleg csekély - nem szabadna elkapkodni a dolgokat. A föderalisták álláspontja pedig kockázatosabb, mintsem gondolnák. A közvélemény-kutatások szerint 2010-ben konzervatív győzelemre számíthatunk Nagy-Britanniában. Az Egyesült Királyság közhangulata ugyanis megváltozott, és úgy tűnik, Brüsszel nem méri fel teljesen ennek a jelentőségét. A konzervatívok megválasztásuk esetén a legeuroszkeptikusabb kormányt alkotnák a brit csatlakozás óta. A következő miniszterelnök várhatóan David Cameron lesz, aki - elődeivel szemben - nem kényszerül majd rá, hogy Európa-barát politikusoknak is helyet szorítson kormányában. Bár nem valószínű, hogy a választási kampányban Európa-ellenes jelszavakat harsog majd, az unió mégis kiélezett konfliktusokra számíthat a konzervatív kormány megalakulása után. Az Európai Parlament tory képviselői már most is fokozatosan eltávolodnak a többi jobbközép párttól, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a brit konzervatív képviselők befolyása komoly csorbát szenvedhet Strasbourgban. Nem mintha a brit közvéleményt érdekelné Strasbourg - egy felmérés során a britek 88 százaléka az ország egyetlen EP-képviselőjét sem tudta megnevezni. Ami a lisszaboni szerződést illeti, a leendő konzervatív kormány három lehetséges helyzettel találhatja magát szemben. Az első: az írek sikeresen megakadályozzák a reformszerződést. Így is akadhatnak olyan politikusok, akik a szerződés érvénybe lépése nélkül megpróbálják átmenteni annak egyes elemeit - például tovább szűkítenék a nemzeti vétó lehetőségét a bel- és igazságügyi együttműködés területein. A reformszerződés készítésekor Európa már felajánlotta az opt-out lehetőségét Nagy-Britanniának ezeken a területeken, a konzervatívok pedig elutasították azt. A második lehetőség: a szerződést még nem ratifikálja valamennyi tagállam a konzervatív kormány megalakulásának pillanatában. A bennfentesek szerint a recept akkor egyszerű: Cameron miniszterelnök eléri a népszavazás kiírását, és az elutasítás mellett kampányol. Ez a lépés garantáltan ellehetetlenítené a reformszerződést - márpedig ez a konzervatívok célja és az eurokraták rémálma. A legkacifántosabb helyzet azonban a harmadik esetben adódik: valamennyi tagállam törvényerőre emeli a szerződést, így az már az unió érvényes alapszerződése a tory hatalom kezdetekor. Cameron - és jobbkeze, William Hague - már célzott rá, hogy a konzervatívok nem hagynának annyiban egy érvényes reformszerződést, ha hatalomra kerülnének. Legvalószínűbb tehát, hogy így is a népszavazásos megoldásra törekednének. Az utólagos megkérdőjelezés már nem rengetné meg alapjaiban a szerződést, inkább csak újabb szociális és foglalkoztatási opt-outokat eredményezne a szigetország számára. Az út járható, csupán politikai akarat kérdése. Az persze nem kérdés, hogy Brüsszel így megnyirbálná az Egyesült Királyság európai jogosítványait - soványabb részhez jutna a költségvetésből vagy az egységes piacon szenvedne valamekkora csorbát szabadsága. Európa sebezhető pillanatában van, Nagy-Britannia és a többi résztvevő valójában nem tudják reálisan felmérni egymás játékterét. Brüsszel hallgatása ilyen körülmények közt inkább érthetetlen, mint diplomatikus - írta a neves brit hetilap.

3D-ben nyomul az Állatkert is

A Gelka System Ipari Szolgáltató Kft. egyetlen indulóként nyerte meg a Fővárosi Állat- és Növénykert sztereoszkopikus (háromdimenziós) filmek gyártására és vetítésére szóló közbeszerzési eljárását. Az Állatkert hat évre, összesen 357 millió forint értékben kötött szerződést a nyertes pályázóval, az összeget az inflációnak megfelelően évente módosíthatják. A Gelka System a vetítési szolgáltatás mellett a tervezést, a megfelelő infrastruktúra, a tárgyi és személyi feltételek biztosítását, valamint hét új, hat-nyolc perces háromdimenziós kisfilm gyártását is vállalta. A mozi 2009-ben nyit, és az Állatkert profiljának megfelelően ismeretterjesztő és természetvédelmi témájú filmeket fog vetíteni. Nem újdonság, hogy mozi lesz az Állatkertben - mondta lapunknak Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője. A kisszikla épület Barlang mozija ugyanis 1912-től a kilencvenes évek közepéig természet- és gyermekfilmekkel várta a látogatókat. Az internet és különféle multimédiás eszközök elterjedésével aktualitását vesztette, hogy az Állatkert teljes nyitvatartási időben ismeretterjesztő műsorokat játsszon, a Barlang mozit ezért Barlang-teremmé - úgynevezett multifunkciós helyiséggé - alakították, amely filmvetítésen kívül rendezvények tartására is alkalmas. A jövő évre tervezett háromdimenziós mozi azonban olyan különlegesség lesz, amelynek filmjeit nem lehet másodpercek alatt letölteni az internetről. A Gelka System a nemrég megnyitott nagyszikla-épület termében alakíthatja ki a vetítőtermet. A kft. az 1960-ban létrejött, elektromos berendezések javítását és karbantartását végző Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat számtalan utódjának egyike. (A kilencvenes évek elején egy kudarcba fulladt részvénytársasággá alakítási kísérlet után a Gelka-hálózat egységeit előbb leányvállalatokká, majd 1993-ban különálló korlátolt felelősségű társaságokká alakították.) A Gelka System - Gyarmati István ügyvezető igazgató vezetésével - a lakossági igényeknek megfelelően a javítószolgáltatásról fokozatosan a híradástechnikára és a számítástechnikára helyezte át a hangsúlyt. A cég jegyzett tőkéje hatmillió forint. Fő tevékenysége a szórakoztatóelektronikai cikkek javításán túl többek közt számítógépes eszközök és szoftver-, valamint kommunikációs eszközök kiskereskedelme, számítógép-programozás és it-szaktanácsadás.

Drágul a kelet-európai munkaerő

Az Európai Unió keleti tagállamai néhány éven belül sokat veszíthetnek vonzerejükből a nyugati befektetők szemében. A látványos gazdasági növekedés mellett ugyanis a bérek, ingatlanárak és adók rohamosan emelkednek. Charlie Barnhart kihelyezési stratégiákat és üzleti környezetet elemző szakértő szerint az amerikai vállalatoknak addig vonzó külföldre telepíteni a termelést, amíg az adott országban a bérek nem érik el az amerikai bérszínvonal 70-75 százalékát és a nyersanyagok legalább 8-10 százalékkal olcsóbbak. A cseh átlagfizetések tavaly 6,5 százalékos emelkedés után havi 720 euró fölé nőttek a prágai statisztikai hivatal szerint. Az egyik kelet felé továbbtelepülő vállalat, az amerikai székhelyű autóalkatrész-gyártó Delphi csehországi üzeme három éve jelentett csődöt, a gyártást Ukrajnába helyezték át. A cseh dolgozók órabére 6 dollár volt, az ukránoké 1,60 dollár. Barnhart szerint Mexikó vagy Szingapúr esete hasonló volt: a befektetők betelepültek, majd elhagyták az országot, miután a bérek és az ingatlanárak emelkedni kezdtek. A tendencia nem jelent azonban tömeges kivonulást a térségből. Az Európai Unió keleti tagállamaiba áramlás még tart: a McKinsey tanácsadó cég szerint a Közép- és Kelet-Európába kihelyezett termelés 2008 végéig megháromszorozódhat, ami több mint 130 ezer új munkahely megteremtését jelentené a régióban. A Nokia nemrégiben jelentette be, hogy Kolozsvárott készül gyárat és kutatóközpontot létrehozni, a Microsoft is elégedett a romániai telephellyel, és a Hyundai koreai autógyártó csehországi üzem létrehozásáról tárgyal. A térség az emelkedő árszínvonal ellenére is rendelkezik előnyökkel: a bérek még mindig alacsonyabbak a legfejlettebb országokénál, magasan képzett és idegen nyelveket beszélő munkaerő áll a cégek rendelkezésére, s a kiszámítható politikai és üzleti környezet és a nyugatitól kevéssé eltérő kulturális közeg is megkönnyíti a nyugati munkaadók dolgát.

Töredékek a rászorulóknak

A hatóságok évente milliárdos nagyságrendben ajánlanak fel elkobzott termékeket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő, szeptemberben újjáalakuló karitatív tanács számára, hogy jótékony céllal szétosszák azokat. A lefoglalt termékeknek azonban végül csak töredéke jut el a rászorulókig. A nyilvántartásban ugyanis a hatóságok gyakran az áruk eredeti forgalmi értékét veszik alapul - mondta el Pusztai Edit, a Baptista Segélyszolgálat szociális segélyekért felelős koordinátora. A hamis márkás farmernadrágot például egyenként 30 ezer forintra is értékelhetik. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány a tavalyi 2 milliárd forint feletti felajánlásból összesen 120 millió forint értékben foglalt, ténylegesen 50-70 millió forint értékű ruhaneműt tudott szétosztani. Elsősorban ruhaneműt, még nem lejárt szavatosságú élelmiszert és tisztítószert vesznek át a tagszervezetek. Ha a termékek jótékonysági célra alkalmasak, a tanács tagjai kapcsolatba lépnek a jogtulajdonosokkal, hogy engedélyt kérjenek a márkamentesítést követő szétosztásra. A márkátlanítást tavaly nyárig a megváltozott munkaképességűek szakszervezete intézte. Egy évvel ezelőtt azonban eljárás indult a szakszervezet ellen, ekkor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatot írt ki márkamentesítési kapacitás felajánlására. A pályázó vállalkozások közül öt - köztük a Kézmű Fővárosi Kézműipari Kht. és a SZEFO Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. - teljesítette valamennyi követelményt és rendelkezett megfelelő kapacitással, a tanács tagjai tehát ezektől a cégektől kérnek árajánlatot az egyes szállítmányok márkamentesítésére. Egy ruhadarab márkátlanítása 50-250 forint között változhat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden évben 3 millió forint támogatást biztosít a tanács tagjainak vállalásaik teljesítésére, amit a szervezetek saját költségvetésükből egészítenek ki. A jogtulajdonosok - amennyiben beleegyeztek a karitatív felhasználásba - folyamatosan ellenőrzik, hogy a márkátlanítás megfelelő minőségben történik-e.

Sokat vesztenek Európa bankjai

Az európai bankok a következő három évben több mint 120 milliárd eurót bukhatnak a lakossági és jelzáloghiteleken. A legnagyobb veszteségek Nagy-Britanniában, Írországban és Spanyolországban várhatók - írta az Oliver Wyman vezetési tanácsadó vállalat és a legnagyobb európai adósságbehajtó és tanácsadó cég, a svéd Intrum Justitia hétfőn közzétett tanulmánya. A veszteségek 2010-ig rohamosan növekednek: a lakossági hiteleken (jelzáloghiteleken) az idén várhatóan 34,7 milliárd eurót, jövőre 42,5 milliárd eurót buknak. A bankoknak már most komoly nehézséget okoznak a magas finanszírozási költségek és a likviditás hiánya, ám a helyenként zuhanó ingatlanárak, az általánosságban romló makrogazdasági környezet és növekvő infláció mellett a lakossági hitelveszteségek gyors ütemű növekedésére számítunk - mondta Matthew Segab-Montefiore, az Oliver Wyman szakértője. A jelentés szerint a brit, ír és spanyol bankoknál prognosztizált különösen nagy veszteség oka a várhatóan jelentősen romló makrogazdasági környezet melletti agresszív hitelezés. Az USA másodlagos jelzáloghitel-piacának összeomlása miatt a pénzügyi intézmények világszerte máris 448 milliárd dollárt (282,4 milliárd eurót) veszítettek. A brit ingatlanok árai az Ernst & Young Item Club előrejelzése szerint 10 százalékkal esnek az idén és újabb 6 százalékkal 2009-ben. Jövőre a brit bankok lakossági hitelvesztesége meghaladhatja a 21 milliárd eurót, azaz 6 milliárd euróval lehet több a deficit, mint 2007-ben. A spanyol lakossági hitelek vesztesége jövőre 2,1 milliárd euróval haladhatja meg a 2007-es értéket.

A nap embere

Barroso szívesen újrázna Az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso a Handelsblattnak adott szombati interjújában első ízben jelentette ki nyilvánosan, hogy szívesen indulna újra az elnöki tisztségért a mandátum jövő évi lejárta után. Barroso közölte: ha most azonnal kellene döntést hoznia, mindenképp megpróbálkozna egy újabb fordulóval. Ám az új tagok és az elnök kinevezése csak az Európai Parlament (EP) képviselőinek 2009. júniusi-júliusi megválasztása után esedékes, a hátralevő egy év pedig politikai értelemben elég hosszú idő. A tagjelöltek és a lehetséges elnök személye általában hosszas, zárt ajtók mögötti vitákat követően kerül csak nyilvánosságra, ráadásul az EP-választás kimenetele is komoly szerepet játszik a megbízásokban. Barroso azután nyilatkozott csak az újbóli indulásról, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő egyaránt biztosították támogatásukról. Biztosabbak lesznek azonban a bizottság jelenlegi vezetőjének esélyei az újraválasztásra, ha az Európai Néppárt - melynek Barroso is tagja - jövő nyáron meg tudja őrizni dominanciáját az unió közgyűlésében. A lisszaboni szerződés, amelynek jövője némileg bizonytalanná vált az ír elutasítás miatt, az EB elnökének kijelölését szorosabban kötné a parlamenti választások eredményéhez, ami az EP-választások iránti érdeklődést is valamelyest élénkíthetné az európai szavazók körében.

Elszálltak a német termelői árak

Németországban a termelői árak júniusban 26 éve nem látott tempóban, éves összevetésben 6,7 százalékkal drágultak. Az energiaárakat nem számítva az áremelkedés 3 százalékos volt. Bár a júniusi érték meghaladja az elemzők várakozásait, a gyorsuló infláció - az olajár kiszámíthatatlan ingadozásai miatt - önmagában nem meglepő. Az olaj ugyanis júniusban 70 százalékkal került többe, mint egy éve. Idén 1,7, jövőre 1,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a német pénzügyminisztérium. Az eddiginél is nagyobb nyomás nehezedik ezután az Európai Központi Bankra (ECB), hogy emelje a kamatot. Miután Európában a fogyasztói árak 4 százalékkal emelkedtek tavaly júniushoz képest, júliusban az ECB 4,25 százalékra emelte a kamatot, a német Commerzbank egyik közgazdásza pedig további emelésre számít még szeptemberben. Az európai jegybank csillapítani igyekszik az inflációs várakozásokat, melyek a július 3-ai kamatlábemelés óta valamelyest mérséklődtek is.

Lassan őröl a lengyel bürokrácia malma

A lengyel kormány 1000 kilométer autópálya és 2000 kilométer gyorsforgalmi út megépítését tervezi 2012-re, az Ukrajnával közösen tartandó labdarúgó Európa-bajnokság idejére. Az országban a meglévő országutak 80 százalékát korszerűsíteni kell. A tervezett utaknak azonban várhatóan legfeljebb 75 százaléka készül el határidőre. Ha időben be akarják fejezni a munkálatokat, 2009 tavaszán meg kellene kezdeni az építést, a közbeszerzések nagy részét azonban csak most hirdetik meg, egyes esetekben még meg sem vásárolták a területet. A lengyel szállítási konzultációs csoport (TOR) tagjai szerint az egyik legfontosabb lassító tényező a bürokrácia, amin még az építkezés megkezdése előtt át kell vergődni. Tovább ront a helyzeten, hogy az útépítést szabályozó lengyel törvény ellentétes az Európai Unió normáival - Lengyelország ezért az elmúlt másfél évben egyetlen sztráda építéséhez sem használhatott fel uniós támogatást. Az érvényben lévő szabályozás kiigazítása hónapokba telhet, enélkül azonban Brüsszel biztosan lefújja a szubvenciót. Olyan területeket is érint a probléma, melyeket a kormány a lengyel infrastruktúra-fejlesztés kulcsterületei közé sorolt - pedig a fejlesztések kivitelezéséhez Lengyelországnak hat éven belül 36 milliárd zloty (több mint 2500 milliárd forint) uniós támogatást kellene szereznie.

A Teva felvásárolja legnagyobb amerikai vetélytársát

Az izraeli Teva az amerikai Barr Pharmaceutical Industries Ltd. megvásárlásával biztosítja világelső pozícióját a generikus gyógyszerek gyártásában. Az izraeli cég részvényenként 66,5 dollárt, összesen 7,46 milliárd dollárt fizet - ezzel 50 százalékkal a piaci árfolyam fölött vásárolja meg versenytársát. A Teva a tranzakcióval megerősíti vezető piaci pozícióját az Egyesült Államokban és megszerzi a Barr kelet-közép-európai - lengyel, orosz, horvát és német - piacait is. A gyógyszergyártó óriás az év eleje óta aktív felvásárlási stratégiát folytat: februárban az amerikai CoGenesyst vette meg 360 millió dollárért, márciusban a spanyol Bentely-t, amiért 400 millió dollárt fizetett. A Barr az amerikai piac vezető generikumgyártója, emellett harminc saját fejlesztésű készítménye is van, százhúsz generikus orvossága és hetven további terméke vár az amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal jóváhagyására. Akvizíciójával a Teva a fogamzásgátló gyógyszerek piacára is belép, a Barr ugyanis a piac 21 százalékát látta el. Az amerikai cég tavaly 2,5 milliárd dolláros árbevétel mellett 128 millió dolláros profitot termelt.