BUX 132439.86 0,3 %
OTP 41290 0,51 %
header

Gáti Tibor

04.
22.
23:59

A Kalasnyikov örök

A lengyel kormány néhány nappal az amerikai F–16-os vadászgépek vásárlásáról szóló szerződés aláírása után tegnap Moszkvában katonai együttműködési megállapodást kötött az orosz kormánnyal. Az oroszok a dokumentum értelmében biztosítják a lengyel hadseregben rendszeresített szovjet gyártmányú fegyverek javítását és alkatrészellátását. A két fél között még tárgyalások folynak az Mi–24-es harci helikopterek korszerűsítése ügyében. Oroszország arra törekszik, hogy megvédje gazdasági, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő érdekeit – közölte az orosz védelmi miniszter. A megbeszéléseken várhatóan szóba kerül Lengyelország NATO-beli szerepe és az a lehetőség is, hogy a jelenleg Németországban állomásozó amerikai haderő egy részét Lengyelországba telepítik át.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
17.
23:59

Lenyomta a reklámpiacot a háború

Az Irak elleni háború kedvezőtlenül érinti a reklámpiac növekedését idén, noha az Egyesült Államokban a korábban prognosztizáltnál várhatóan nagyobb lesz a növekedés – állítja a Zenith Optimedia piackutató cég. A francia Publicis- és a brit Cordiant-csoport tulajdonában lévő Zenith a korábbi 2,9-ről 1,5 százalékra módosította a világ hét legnagyobb reklámpiacának idei növekedésére vonatkozó prognózisát, miután az európai piacra vonatkozó előrejelzést 2,5-ről 0,4 százalékra csökkentette. Ezzel szemben az USA-ban a decemberi 1,9 helyett már 2,2 százalékos bővülést vár még abban az esetben is, ha elhúzódik a háború, mivel ott megugrottak a tévéreklámok. A reklámbevételek az általános várakozások szerint idén némileg emelkednek a tavalyi erőteljes visszaesés után, de egyértelmű javulás csak jövőre várható. A Zenith mostani előrejelzése szerint jövőre 3,8 százalékkal emelkednek a reklámbevételek a hét legnagyobb piacon, szemben a korábban várt 4,4 százalékkal. Az adatok az írott és elektronikus sajtóra, a mozira, a szabadtéri reklámokra és az internetre vonatkoznak.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
13.
23:59

Nemzetközi segítséggel kell újjáépíteni Irakot

A világ hét vezető ipari országa, a G–7 pénzügyminiszterei hét végi washingtoni tanácskozásukon kompromisszumos elvi megállapodásra jutottak. A zárónyilatkozat szerint Irak helyreállítása ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell új határozatot hoznia és a világszervezet mandátuma alapján a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és a Világbanknak az újjáépítésben be kell töltenie normális szerepét. A hangsúlyozottan multilaterális megoldás valószínűleg azért elfogadható az USA-nak, mert mindkét nemzetközi szervezetnek a legnagyobb részvényese, a többi állam viszont azért lehet elégedett, mert az eddig gyakorlatilag amerikai kézben levő döntések után végre beleszólási jogot nyerhetnek az események alakításába. A pénzügyi csúcstalálkozó nem foglalkozott azzal az amerikai javaslattal, hogy a hitelező országok engedjék el Bagdad tartozásait, csak arra utalt, hogy az iraki adósságszolgálat ügyében a Párizsi Klubnak kell lépéseket tennie. Washington szerint ugyanis a nemzetközi közösség elsősorban azzal segíthet Irak helyreállításában, ha elengedi adósságait. John Snow amerikai pénzügyminiszter valamennyi jelentősebb országtól ilyen lépést vár, Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes pedig felvetette, hogy Franciaország, Németország és Oroszország járhatna elöl ebben. Hans Eichel német pénzügyminiszter szombaton közölte, hogy erről szó sem lehet, csak a Párizsi Klubbal tárgyalhatnak az irakiak a törlesztések esetleges átütemezéséről. Ernst Welteke, a német jegybank elnöke rámutatott, hogy Irak potenciálisan rendkívül gazdag, hatalmas olajkinccsel rendelkezik, így nincs ok az adósság elengedésére. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Oroszországnak sem engedték el a Szovjetuniótól örökölt adósságait, így ők sem látnak okot ilyen lépésre. Az iraki adósság nagyságáról eddig csak becslések láttak napvilágot. A közel-keleti ország mintegy 4 milliárd dollárral tartozik Németországnak, nagyjából ugyanannyival, mint az Egyesült Államoknak. Az Exotic nevű brit cég szerint a teljes iraki adóság 120 milliárd, a The Economist szerint 116,5 milliárd dollár, ebből Oroszországra és Franciaországra egyaránt 8 milliárd jut (NAPI Gazdaság, 2003. április 10., 2. oldal). A hét végén Szentpétervárott találkozott Vlagyimir Putyin orosz és Jacques Chirac francia elnök, és Gerhard Schröder német kancellár. A „háborúellenes trió” hangsúlyozta, hogy az iraki újjáépítésben az ENSZ-nek kell meghatározó szerepet játszania, de a francia államfő ugyanakkor a korábbinál békülékenyebb hangot ütött meg, utalva rá: szeretnék javítani kapcsolataikat az Egyesült Államokkal.

Szerző(k):
Gáti Tibor
Barabás János T. ,