Az Irak déli részén lévő rumailai olajmezőn tegnap üzembe helyezték a nyersolajat a földgáztól elválasztó berendezéseket, és a szivattyútelepek napi 10 ezer hordó olajjal látják el a Nadzsibijában lévő hőerőművet és a bászrai finomítót – közölték tegnap iraki civil és brit katonai források. A kitermelt mennyiséget mára 50 ezer hordóra növelik, de az olajat egyelőre csak az országon belül használják föl. Amerikai katonai források korábban közölték, hogy a károk miatt július előtt nem is indulhat meg az export. A holnapi OPEC-értekezleten a fő téma ennek ellenére az új helyzet lesz, és a tagállamok várhatóan vagy a jelenlegi, hivatalosan napi 24,5 millió hordós kvótát meghaladó kitermelés visszafogásával, vagy a hivatalos kvóta csökkentésével próbálják megállítani az olaj világpiaci árának esését.
Ez rövid távon eredményes lehet, hosszabb távon azonban alapvető változást idézhet elő, ha megindul az iraki olajexport, és ha Washingtonnak sikerül elérnie az Irak elleni ENSZ-szankciók feloldását. Ez utóbbi azzal a következménnyel járhat, hogy Irak, amelynek a háború utáni újjáépítéshez égető szüksége van a bevételekre, Szaúd-Arábia és Oroszország után a világ harmadik legnagyobb olajexportőrévé válik. Ez megváltoztatná azt a piaci helyzetet, amelyben az OPEC-ben tömörült országok viszonylag magasan tudták tartani a nyersolaj árát. Az 1991-es első Öböl-háború után elrendelt szankciók értelmében Irak csak korlátozott mennyiséget exportálhatott, amiért cserébe csak élelmiszert és humanitárius célú cikkeket vásárolhatott. Ennek következtében jelenleg nincs megállapított kvótája az OPEC-ben. Irán már a múlt héten figyelmeztetett a veszélyre, hogy Irak bekapcsolódása árháborúhoz vezethet, ezért Teherán szerint a termelés újraindítását kontrollálni kell. A szankciók feloldását ugyanakkor nehezítheti, hogy ezt csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezheti, márpedig a BT egyes tagjai ezt esetleg ahhoz a feltételhez kötik, hogy adjanak a világszervezetnek döntő szerepet a háború utáni rendezésben. Megfigyelők másfelől a nemzetközi jogi problémákra is felhívják a figyelmet, amennyiben kérdés, hogy kinek van joga Irak nevében szerződéseket aláírni mindaddig, amíg az országnak nincs legitim kormánya.
Gáti Tibor