BUX 132263.38 0,16 %
OTP 41180 0,24 %
header

Gáti Tibor

04.
10.
23:59

Bírálja a lengyel jegybank a Kolodko-tervet

A lengyel jegybank monetáris politika bizottsága (RPP) bírálta a pénzügyminiszter reformterveit, amelyek célja, hogy a gazdasági növekedés ütemét a tavalyi 1,3-ről 2006-ig 6 százalékra gyorsítsák fel, miközben jelentősen csökkentik a költségvetési deficitet. Az RPP szerdai tanácskozása nyomán tegnap közzétett jelentés szerint Grzegorz Kolodko javaslatai nem elég mélyek és nem elég tartós hatásúak, miközben a növekedés ösztönzésére sem alkalmasak. A jegybank támogatja Kolodko javaslatát, hogy szüntessék meg a bérek és a nyugdíjak indexálását és számolják fel a pazarlóan működő állami alapokat. Az adórendszer módosítása azonban, amelynek keretében csökkentenék a személyi és vállalati jövedelemadó-kulcsokat, ugyanakkor eltörölnék az adókedvezményeket és bevezetnék a tőkenyereség-adót, valójában növelné az adóterheket. Az intézkedések az RPP szerint növelnék a belföldi keresletet, de nem tartalmaznak hosszú távú intézkedéseket, amelyek alkalmasak a növekedés ösztönzésére. A terv ténylegesen a fiskális politika lazulását eredményezheti, mivel a 2004 és 2006 között prognosztizált bevételi és kiadási szintek nagyobb deficitet eredményeznek, mint amit a terv előirányoz. A jegybank bírálta azt az elképzelést is, hogy 2004–2006-ban az EU költségvetésébe történő befizetések fedezéséhez használják fel a jegybank tartalékainak egy részét, ami a tartalékoknak az árfolyam változásából fakadó felértékelődéséből származik. Az RPP szerint azonban erre is szükség van az esetleges árfolyamsokkok elleni védekezéshez, másrészt a művelet a pénzkínálat növekedését és ennek nyomán a kamatok emelkedését eredményezné. Ráadásul az EU számviteli szabályai tiltják, hogy a jegybank tartalékait folyó költségvetési kiadások fedezésére használják fel, azt csak adósságtörlesztésre lehet igénybe venni,

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
09.
23:59

Murdoché lehet a DirecTV

Jól értesült források szerint az utolsó részletek tisztázása után bármely pillanatban aláírhatják a megállapodást, amelynek értelmében Rupert Murdoch cége, a News Corp. 6,8 milliárd dollárért megvásárolja az Egyesült Államokban 11,2 millió előfizetővel rendelkező DirecTV tulajdonosa, a Hughes Electronics Corp. 35 százalékát. A News Corp. részvényenként 14 dollárt fizet a General Motors Corp. (GM) kezében lévő 20 százalékos pakettért, ami 22 százalékos felárat jelent a Hughes keddi záróárfolyamához képest, és ugyanennyit ajánl a Hughes közkézen lévő további 15 százalékáért. A vételárat a News Corp. nagyrészt készpénzben fizeti. A 35 százalékos pakett megszerzése esetén Murdoch cége a legnagyobb tulajdonos lesz a GM-ről leválasztott Hughesban, amivel megszerzi a menedzsmentjogokat. A 72 éves médiamogul ugyanakkor várhatóan nem éri el célját, hogy szavazattöbbséget szerezzen a cég igazgatótanácsában. Megfigyelők arra számítanak, hogy a News Corp. közösen tesz ajánlatot az amerikai Liberty Mediával, amely nemrég opciót szerzett arra, hogy 500 millió dollár értékű elsőbbségi részvényt vásároljon a News Corp.-ban. A legnagyobb amerikai műholdas fizetőcsatorna-hálózat, a DirecTV megszerzésével Murdoch megvalósíthatja régi tervét, egy globális műholdas televíziós hálózat kiépítését.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
08.
23:59

Az IMF már nem tart recessziótól

A háború várhatóan heteken belül véget ér, méghozzá a koalíciós erők győzelmével, így az USA gazdasága és vele az egész világgazdaság visszatér a rendes kerékvágásba - jelentette ki Hors Köhler, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva. A konfliktus lezárulása ugyan nem fogja megoldani azokat a gazdasági problémákat, amelyek az elmúlt egy évben visszafogták a gazdasági fellendülést, de az IMF a hét végén megjelenő világgazdasági előrejelzésében 3 százalékot valamivel meghaladó globális növekedést prognosztizál. Az iraki újjáépítést hátráltatja az elhúzódó vita arról, hogy ki irányítsa az iraki közigazgatást és az újjáépítést - mondta Köhler. Köhler azt is megemlítette, hogy mindeddig nem tárgyaltak a washingtoni kormányzattal arról, hogyan vehetne részt az IMF az újjáépítésben. A Világbankot ugyancsak nem kérték fel közreműködésre - közölte James Wolfensohn elnök. George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök között a hétfőn kezdődött tárgyalásokon megmaradtak a nézeteltérések az ENSZ szerepét illetően, mivel Bush ezt a humanitárius segélynyújtásra kívánja korlátozni, míg Blair ennél több feladatot adna a világszervezetnek. A Lukoil orosz olajvállalat elnöke, Leonyid Fedun ugyancsak elérkezettnek találta az időt, hogy harcba szálljon a cég eddigi iraki pozícióinak megőrzéséért. A vállalat, mint mondta, a genfi választott bírósághoz fordul kártérítési keresettel, és akár évekre megakadályozza a nyugat-kvurnai olajmező kiaknázását, ha a nyugati olajcégek megpróbálják megkérdőjelezni a Lukoil vezető szerepét a projektben. Washington korábban jelezte, hogy a nagy nyugati olajmultikra kívánja bízni az iraki olajipar helyreállítását, ami vesztes helyzetbe hozza az orosz vállalatokat. A Lukoil korábban két kisebb céggel együtt 3,7 milliárd dolláros szerződést kötött a nyugat-kvurnai olajmező kifejlesztésére, amit Irak 2002 őszén felmondott, de az orosz cég szerint ez továbbra is az ő területük.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
08.
23:59

Brüsszel lassulást vár a tagjelölteknél

Az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó tíz ország gazdasága átlagosan 3,1 százalékkal nő az idén - olvasható a brüsszeli bizottság tegnap kiadott tavaszi előrejelzésében. Ez valamivel lassabb a tavaly őszi jelentésben szereplő prognózisnál. Jövőre a nemzetközi feltételek javulásával várhatóan már 4 százalékkal bővül az együttes GDP. Magyarországon idén 3,7, jövőre 4,1 százalékkal nő a GDP, ami a három balti állam után a leggyorsabb ütem a tagjelöltek között. Az infláció idén 5 százalékos lesz. Brüsszel a költségvetési hiány csökkentését sürgeti a tagjelölteknél,elsősorban Csehországot, Szlovákiát és Máltát figyelmezteti, ahol a deficit idén is 5 százalék fölött lesz. A világgazdaság egésze az előrejelzés szerint a tavalyi 2,9 százalék után idén várhatóan 3,2 százalékkal nő az ősszel prognosztizált 3,6 százalék helyett abban az esetben, ha a háború nem húzódik el. Az eurózóna GDP-je idén ez esetben is csak 1 százalékkal bővül - szemben a korábban előrejelzett 1,8 százalékkal -, jövőre pedig 2,3 százalékkal. Elhúzódó háború esetén azonban recesszió is elképzelhető.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
08.
23:59

Harmadára csökkent a legnagyobb cégek nyeresége

fotó: Bloomberg Már 2001-ben is gyenge évet zárt az árbevétel tekintetében legnagyobb 500 amerikai vállalat - az árbevétel csak 3,3 százalékkal nőtt, míg az összes profit 53,5 százalékkal csökkent -, tavaly azonban tovább romlott a kép: az együttes nyereség 66,3 százalékkal, 69,6 milliárd dollárra, az árbevétel pedig 6,3 százalékkal, 7000 milliárd dollárra esett. Az éves lista 1955 óta tartó publikálása óta csak hatszor fordult elő, hogy csökkent az együttes árbevétel, a nyereség pedig az 1993-as szintre süllyedt. A magyarázat a számviteli szabályok szigorodása, amit felgyorsított az Enron-botrány. A felduzzasztott árbevételek korszaka mára nagyjából lezárult, ami drámai változást hozott a vállalati adatokban. Az energiakereskedő cégek például kénytelenek voltak felhagyni azzal a gyakorlattal, hogy tranzakcióik bruttó értékét könyvelik el árbevételként és nem az árkülönbözetet. Az érintett cégek 2001-ben ily módon 310 milliárd dollárral növelték árbevételüket, és ebben nincs benne az Enron, amely 2001. decemberben kért csődvédelmet. A cégek többsége a részvényárfolyam feltornászása céljából folytatott ilyen gyakorlatot, ami egy ideig megtette hatását, később azonban visszaütött. A profitcsökkenés az esetek nagy részében a tőzsdei zuhanás következménye. A tőzsdeboom idején számos cég, élve az egekbe szökő részvényárfolyam által teremtett lehetőségekkel, részvénycsere útján más cégeket vásárolt fel, amelyek részvényei ugyancsak az egekbe emelkedtek. Mindennek az lett a következménye, hogy a tőzsdei trend megfordulása, a buborék kipukkadása és a goodwillre vonatkozó szabályok megszigorítása nyomán a cégek óriási értékcsökkenési leírásokra kényszerültek, ami elvitte a nyereségüket, sőt sok esetben óriási veszteségeket generált. Ennek nyomán az ötszázas listát közzétevő Fortune kiadójának anyavállalata, az AOL Time Warner 2002-ben 99,7 milliárd dolláros leírásra kényszerült, aminek következtében a vállalati történelem legnagyobb, 98,7 milliárd dolláros veszteségét volt kénytelen elkönyvelni. Hasonló helyzetbe került a Quest, amely a US West megszerzése után 40 milliárd dollárt írt le. A Fortune számításai szerint az értékcsökkenési leírások 235 milliárd dollárnyi nyereségtől fosztották meg az 500 legnagyobb vállalatot. Ha a könyvviteli szabályok nem változtak volna meg, akkor csökkenés helyett az ötszázak együttes nyeresége 26 százalékkal nőtt volna.

Szerző(k):
Gáti Tibor
04.
07.
23:59

Újabb Philips-üzem települ Kínába

A Royal Philips Electronics NV bejelentette, hogy 2005-től kínai gyárába telepíti át a villanyborotvák gyártásának egy részét a hollandiai Drachtenben lévő üzemből. Az áttelepítés az alsó szegmensbe tartozó, két forgófejes készülékeket és a három forgófejes készülékek egy részét érinti. A legkorszerűbb három forgófejes borotvákat továbbra is Hollandiában gyártják majd. A drachteni üzemben ennek következtében csökkentik a jelenlegi kétezres alkalmazotti létszámot, a szakszervezet becslése szerint néhány száz fővel. A Philips piacvezető a villanyborotvák terén és ez a legnagyobb európai fogyasztói elektronikai cég egyik legnyereségesebb üzletága. A cég azonban az elmúlt két évet rekordveszteséggel zárta, a költségek csökkentése érdekében régebbi termékei gyártását alacsonyabb bérköltségű országokba telepíti át. A múlt héten közölték, hogy a társaság növeli félvezetőgyártó kapacitását Kínában.

Szerző(k):
Gáti Tibor