Sokan arra számítanak, hogy Ahmed Csalabi, az ellenzéki Iraki Nemzeti Kongresszus megalapítója és vezetője, aki az elmúlt hetekben tért vissza Irakba, magas posztot kap a leendő új bagdadi kormányban, bár ő maga egyelőre elutasítja ezt a lehetőséget. A Pentagon vezetői nagy szerepet szánnak a siíta politikusnak a Szaddám utáni Irakban, de a washingtoni külügyminisztérium meglehetősen bizalmatlan vele szemben. Ebben nagy szerepet játszanak bizonyos tisztázatlan üzleti ügyek, Csalabi személyéhez ugyanis két közel-keleti bankcsőd is kapcsolható. Az általa alapított Petra Bank, amely Jordánia harmadik legnagyobb bankja volt, 1989-ben fizetésképtelenné vált, és Csalabit sikkasztás és csalás miatt távollétében 22 év börtönre ítélték. Csalabi hívei szerint szerint azonban valójában politikai ügyről van szó, mivel a Petra volt az egyetlen bank, amely nem támogatta pénzzel Szaddámot az Irán elleni háború idején. A másik bank, a libanoni Mebco, amelynek élén Csalabi fívére, Dzsavad állt ugyancsak 1989-ben vált fizetésképtelenné, és a két bank, mint azt az Arthur Andersen megállapította, egymás vagyonát használta arra, hogy életben maradjon.
