George W. Bush elnök aláírásával tegnap törvényerőre emelkedett az Egyesült Államok költségvetésének az iraki háborúhoz kapcsolódó 79 milliárd dolláros kiadási csomagja. A teljes összegen belül 62 milliárdot tesznek ki a háborús költségek, 2,5 milliárd fordítható Irak újjáépítésére, s mintegy 8 milliárd dollárt kapnak az USA szövetségesei, köztük Magyarország 15 milliót. A háborút megszenvedő amerikai légitársaságok 3,5 milliárd dollárhoz jutnak, a fennmaradó pénzt a belbiztonsági kiadások emésztik fel.
Az amerikai hadsereg illetékesei szerint Irakban a tervezettnél gyorsabban folyik a kőolaj-kitermelés helyreállítása, így a mennyiség már nyolc héten belül elérheti a napi 1,6 millió hordót, ami durván kétharmada a háború előtti napi 2,5 millió hordónak. A vártnál gyorsabb haladás azzal magyarázható, hogy az északi olajmezőkön alig sérültek meg kutak. Az export egyelőre nem indulhat meg, ehhez politikai döntés szükséges, miután az ENSZ még a háború kezdetén leállította az olajért élelmiszert programot.
Szaddám Huszein holléte továbbra is ismeretlen, és a szövetségesek egyelőre tömegpusztító fegyvereknek sem bukkantak a nyomára, holott a háborút elsősorban emiatt indították. Elfogták viszont Bagdadban Abu Abbasz palesztin terroristát, így Washingtonnak most már van mivel bizonyítania legalább azt a vádat, hogy a bukott iraki vezetés kapcsolatban állt a terrorizmussal. 1985-ben Abbasz vezette azt az akciót, amelyben terroristák a Földközi-tengeren elfoglalták az Achille Lauro olasz tengerjáró hajót, és megöltek egy amerikai állampolgárt.
Gáti Tibor
Papp Zoltán