Gál Róbert

Kipróbált módszerekkel dolgozik a Siemens Finance

A Siemens Leasing Kft. és a Siemens Finance Rt. a Siemens-cégcsoporton belüli Siemens Financial Services magyarországi leányvállalatai. A Siemens Financial Services széles szolgáltatási palettájáról a magyarországi érdekeltség eszközfinanszírozási termékekkel és ezekhez kapcsolódó addicionális szolgáltatásokkal van jelen a piacon.

Változatlanul Németország Magyarország legnagyobb gazdasági-üzleti partnere

– Igazgató úr! Hogyan alakulnak Németország és Magyarország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai? – Tavaly a magyar–német kereskedelmi forgalom tovább növekedett. Az export 14,5 milliárd eurót tett ki, ami 3 százalékkal több, mint az előző évben. Az import 14,4 milliárd eurós szintet ért el és ezzel 1 százalékkal haladja meg a 2004-es volument. A forgalom meghaladja a 28,9 milliárd eurós rekordszintet. Az egyenleg 108,4 millió euró értékű magyar aktívuma mintegy 230 millió eurós szaldójavulást jelent. A kétoldalú kereskedelem áruszerkezete szinte teljesen megegyezik az előző évekre jellemző struktúrával. Exportban a gépek dominálnak, közel 70 százalékos részesedéssel, ami csekély mértékben csökkent. A második legnagyobb árucsoport, a feldolgozott félkész termékek részesedése 22,7 százalékról 24,8 százalékra nőtt. A többi árucsoport marginális szintet képvisel mind az exportban, mind az importban. Az importban a gépek dominanciája valamivel kisebb, 60,8 százalék, míg a félkész termékek az import 33,6 százalékát teszik ki, itt is az exportban vázolt tendencia mutatkozik. A Németországba irányuló gépexport a magyar egyharmadát adja, csakúgy mint a feldolgozott félkész termékek kivitelét. A legnagyobb volument továbbra is a járműalkatrészek és a távközlési berendezések képviselik. – Tavaly változott az egyes német tartományok jelentőssége? – Továbbra is Bajorország és Baden-Württenberg a két legnagyobb partner. Észak-Rajna-Vesztfália (ÉRV) a harmadik helyre csúszott vissza. Behozatalunkban is Bajorország a legnagyobb partner. A 2. helyen ÉRV áll, amelyet Baden-Württenberg követ. A sorban a negyedik Alsó-Szászország. Az új tartományok részesedése 6,5 százalékot tesz ki, főként a szász szállítások növekedésének köszönhetően. A magyar–német kereskedelmi forgalom alapjait az itteni német befektetések adják. A beszállítóhálózatokon keresztül a magyar exportot közvetlenül befolyásolja a német anyavállalat és termékeinek piaci pozíciója, értékesítési lehetőségei, a cég pénzügyi helyzete. A német befektetők részéről továbbra is várható a kis- és középvállalkozások iránti érdeklődés növekedése. Nagy fontosságú a harmadik piaci együttműködés lehetősége. Kiemelt lehetőség a délkeleti irányú német vállalkozói érdekek magyarországi központú kiszolgálása. – Az idén várható a német tőkebefektetések további növekedése? – A német cégek eddig összesen mintegy 11 milliárd eurót fektettek be működőtőkeként hazánkban, mintegy 200 ezer munkahelyet teremtve beruházásaikkal. Ez az összes befektetett külföldi tőke mintegy 30 százalékát teszi ki. A visszaforgatott nyereségtömeg mintegy 40 százalékát adják a német eredetű kezdeményezések. A német befektetők fontos jellemzője a stratégiai gondolkodás, a megtermelt nyereség visszaforgatása, a kapacitások bővítésében a hozzáadott érték szintjének következetes növelése. A privatizáció elején a nagy bérköltség-különbségeket kihasználó, egyszerűbb termékek előállításától indulva mára már a hi-tech-kapacitások, a k+f magyarországi bázisainak kiépítése van folyamatban. Ezt ösztönzi a magyar támogatáspolitika és a gazdaságpolitikai kommunikáció is.

Bevált a Dresdner Bank új jogi formája

– Tavaly július 1-jén megváltozott a Dresdner Bank jogi formája, a pénzintézet a részvénytársasági forma helyett a Dresdner Bank AG magyarországi fióktelepeként folytatja tevékenységét. Mi indokolta a változtatást, a fióktelep meghatározás több vagy kevesebb az rt.-nél? – tettük fel a kérdést Mesterházy György fióktelep-vezetőnek. – Ez az átalakulás számos előnnyel járt a Dresdner-csoport számára. Üzleti szempontból a fióktelep forma jelentősen megnövelte a bank hitelkihelyezéseinek felső korlátját, valamint a bankcsoportnak kedvezőbb tőkeallokációt tett lehetővé. Az átalakulás egyik fő célja az volt, hogy a Dresdner-csoport meglévő és jövőbeni ügyfeleinek igényeit a magyar piac sajátosságainak figyelembevételével magasabb színvonalon és hatékonyabban tudjuk kiszolgálni. A szervezeti struktúrát illetően lehetővé vált az anyabankba való teljes integrálódás, továbbá egyes funkciók megszüntetése, így például a felügyelőbizottságé és az igazgatóságé. – Az eltelt 9-10 hónap alatt milyen tapasztalatokat szereztek? – Rugalmasabbá vált a bankunk működése, gyorsan és személyre szabottan tudunk reagálni az ügyféligényekre, számos esetben egyszerűsödött a hitelezési procedúra. – Minden bank azt mondja magáról, hogy az egyedi igényekhez alkalmazkodik, vevőorientált. Önök is megteszik ezt. Mégis, mi az, amivel különböznek a versenytársaiktól? – Mint előbb is említettem számunkra a legfontosabb az egyedi igények gyors és pontos kiszolgálása. A bank méretéből adódóan és a kialakított új integrált struktúrának köszönhetően ügyfélhatékony szolgáltatást tudunk nyújtani. – Kik jelentik a Dresdner Bank ügyfélkörét Magyarországon? – Bankunk stratégiája a világ számos országában jelen levő Dresdner-csoport ügyfeleinek kiszolgálása. – A gazdasági életben gyakran hallani az utóbbi időben a cash management kifejezést. Mit takar ez a fogalom? – A cash management tulajdonképpen a számlavezetés egy magasabb szintje, az ügyfél folyószámláján lévő pénzeszközök szofisztikáltabb kezelését jelenti. A cash pool rendszer egy vállalatcsoport tagjainál lehetővé teszi a számlaegyenlegek együttes kezelését, a számlák közötti átvezetések automatizálását. A pool rendszerek legfontosabb előnyének mondhatjuk, hogy belső finanszírozáson keresztül optimalizálják a vállalatcsoport bankkal szembeni pozícióját, továbbá átláthatóbbá teszik a részt vevő vállalatok pénzügyi helyzetét. – A német pénzintézetekre jellemző az innováció. Gondolom, ez a Dresdner Bankra is érvényes. – Látja, ebből a szempontból is szerencsés, hogy fióktelepként működünk Magyarországon, hiszen így az anyabankunk bármelyik új termékét azonnal be tudjuk vezetni. Megfigyelhető, hogy folyamatosan növekszik a szofisztikáltabb termékek utáni kereslet, holott Magyarországon ez idáig inkább az alaptermékeket kérték a vállalatok. – A treasury termékpalettán olyasmit kínálnak az ügyfeleiknek, amit magyarországi tevékenységükben korábban alábecsültek a cégek. – Való igaz, hogy a magyar vállalati szféra túlnyomó része az elmúlt években kezdett el komolyabban foglalkozni a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi kockázatok fedezésével, optimalizálásával. A magyarországi Dresdner Bank treasury osztályának legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy cégeink számára folyamatos tanácsadást végezzen a legmegfelelőbb árfolyam- és kamatkockázat-fedezeti stratégiák kidolgozásában. A kidolgozott stratégiák megvalósításához kollégáink a termékek legszélesebb skáláját tudják ajánlani a londoni, illetve frankfurti termékspecialistáink támogatásával. – Milyen egyéb módon tudja segíteni a Dresdner ügyfeleit a manapság igen gyorsan változó és nagyon összetett pénzügyi folyamatokban való eligazodásban? – A Dresdner Bank hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a piaci elemzésekre. Londoni irodánkban külön csapat foglalkozik folyamatosan térségünk elemzésével, rendszeresen ellátogatnak a magyar gazdaság meghatározó szereplőihez. A legutóbb éppen a múlt hnapban látogattuk meg elemzőinkkel és néhány nagybefektetővel a Magyar Nemzeti Bankot, a Pénzügyminisztériumot, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot és az ÁKK-t, hogy első kézből tudjuk informálni ügyfeleinket, mit várnak az egyes intézmények az elkövetkező időszak gazdasági folyamataitól. Elemzéseinket napi rendszerességgel publikáljuk ügyfeleinknek, hogy a lehető legpontosabb képet kaphassák az őket érintő piacok változásairól. – Az idei évben mit tart a legfontosabb teendőjüknek? – Az elmúlt év legfontosabb teendője az rt.-ből fiókteleppé való átalakulás levezénylése volt. Ez sikeresen lezajlott, ezért az idei évben az ügyfélkörünk további bővítését tűztük ki elsődleges célként.

Az Audi a legnagyobb német beruházó Magyarországon

Az Audi AG a legnagyobb német beruházó Magyarországon. A győri járműgyártásról 1996-ban határozott a társaság. Az Audi TT Coupe és a TT Roedster összeszerelésének Győrbe telepítését a leányvállalat a konszern belső pályázatán nyerte el.

Piacvezető szerepben a DTZ Hungary

A DTZ a világ egyik legnagyobb ingatlan-tanácsadó cége. A londoni székhelyű társaság hálózata immáron az egész kontinenst lefedi; az 1990-es évek közepétől a Távol-Keleten is jelen van, valamint partnerrel is rendelkezik az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon a nemzetközi ingatlan-tanácsadó cégek közül elsőként DTZ Hungary nyitott irodát 1990-ben és azóta is a piac egyik legjelentősebb szereplőjeként tartják számon – informál Horváth Franciska irodaügynökség-vezető, majd hozzáteszi: a cégük teljes körű ingatlanszakértői szolgáltatásokat nyújt; iroda- és logisztikai ingatlanok közvetítését, ingatlanüzemeltetést, értékbecslést, befektetési tanácsadást és más ingatlanszakértői szolgáltatásokat. – Ha össze kellene foglalnia az elmúlt 15 évet, mit emelne ki? – A 90-es évek elején Magyarországon gyakorlatilag nem létezett ingatlanpiac. Például összesen két olyan épület állt Budapesten, amelyben a nyugati fogalmaknak megfelelő irodákat lehetett bérelni. Egyáltalán nem voltak jelen, vagy csak néhány céggel képviseltették magukat az ingatlanpiac klasszikus szereplői – ingatlanfejlesztők, -tanácsadók, üzemeltetők stb. Azóta hatalmas fejlődés ment végbe, ezt illusztrálja, hogy ma már több mint 1,5 millió négyzetméter iroda áll Budapesten a rendelkezésünkre. – A gazdasági mutatók változása mennyire hatott és hat az irodapiacra? – A stabil és erős realgazdaság miatt magas az irodakereslet, ennek köszönhetően a bérbeadási összvolumen folyamatosan növekszik. Ezenkívül a nemzetközileg alacsony kamatszint élénkítő hatással van a befektetetői piacra, aminek következtében a befektetési ingatlanok iránti kereslet nagyon intenzív. – A DTZ minőségi szempontból milyen irodákat ad bérbe? – A DTZ szinte kizárólag A kategóriás irodákat ad bérbe. Vannak a piacon úgynevezett B és C kategóriás épületek is. E tekintetben nincs hivatalos besorolás. A nagy nemzetközi ingatlan-tanácsadók néhány évvel ezelőtt létrehoztak egy közös fórumot Budapest Research Forum néven, amely megpróbálja összegyűjteni a magyar ingatlanpiacot jellemző főbb adatokat, ezeket negyedévente közös sajtóközleményben hozzák nyilvánosságra. Ez a fórum összeállított egy kritériumrendszert, amely alapján megállapítható, hogy egy irodaház A kategóriásnak minősülhet-e. – Hogyan alakulnak a bérbeadási díjak? – A fejlesztő meghatározza, milyen minőségű legyen az épület, és többek között ennek megfelelően pozicionálja azt a piacon. A végleges bérleti díj megállapításánál többek között meghatározó az épület elhelyezkedése és műszaki kialakítása. – 2006 áprilisában milyen irodákat ajánl bérbe a DTZ Hungary? – A DTZ jelentős számú úgynevezett kizárólagos megbízással rendelkezik. Ezek közül kiemelném az Infopark – 1998 óta tartó folyamatos – bérbeadási megbízását, valamint a Tescótól kapott megbízást a Váci úti Optima B irodaház bérbeadására. Gyakran előfordul, hogy ez a kizárólagosság nem egyedüli, hanem egy másik ügynökséggel közös megbízás. Ez utóbbi megbízási fajtából kiemelném a Wallis ingatlanokra – Danubius IV és Máriássy Ház – kapott, Estonnal közös megbízásunkat. – A következő évekre van már irodapiaci prognózisuk? – 2006-ban a budapesti irodapiacon a kínálat az előző két évhez viszonyítva jelentősen növekszik. A DTZ becslése szerint az idén piacra kerülő új A kategóriájú iroda terület várhatóan meghaladja a 220 ezer négyzetmétert, míg a 2007-ben nagy valószínűséggel több mint 330 ezer négyzetméternyi új irodát adnak át. A Váci úti folyosó továbbra sem veszít népszerűségéből: az új ingatlanfejlesztések jelentős része ide koncentrálódik, az újonnan elkészülő irodaterület közel fele itt található. A fejlesztések többi része megoszlik a különböző irodapiaci szegmensek között, egyedül Dél-Buda emelkedik ki a több mint 20 ezer négyzetméternyi átadásra kerülő irodaterülettel.

Nagyszabású projektmustra és befektetői fórum Budapesten

Közép- és délkelet-európai befektetői fórum és fejlesztői projektvásár lesz szeptember közepén Budapesten. A házigazda a Fővárosi Önkormányzat. Az ötletgazda a Quo Vadis Consult együtt végzi a szervezői teendőket az Urbanissimus Egyesülettel. A Revolutio Budapest 2006 projektmustra és befektetői fórum céljairól beszélgetünk a Revolutio marketingkommunikációs ügyvezető igazgatójával, Jáki Monikával, és az Urbanissimus Egyesület elnökével, Gauder Péterrel.

Komplex ingatlan- és területfejlesztésben gondolkodik az Archiplan

– Hogyan jellemezné az elmúlt másfél évtized hazai ingatlanfejlesztési folyamatait? – A modern magyarországi irodaállomány kialakulásának elmúlt 15 éve alatt építész irodánk számos olyan megbízással találkozott, amely jellemző az egyes időszakok lehetőségeit kiaknázó beruházói magatartásra. A kezdeti évek gyors átalakulása, az új piaci szereplők megjelenése jelentős energiát szabadított fel, amely az irodapiacon is megjelent. A gomba módra szaporodó gazdasági társaságok irodaszükséglete a meglévő állomány korszerűsítésén túl, kezdetben jellemzően a legváltozatosabb helyszínek – lakó-, kereskedelmi vagy ipari ingatlanok – rendeltetésváltását, átalakítását is jelentette. Kuriózumként az egyik jól ismert reklámiroda részére készített munkát említhetem, amely egy rendkívül merev, volt laktanyaépület átalakítását célozta. A fentiekből eredő komplex problémák, az esetenként izgalmas építészeti feladatok dimenzióján túl, a szomszédság, az adott települési szövetben gerjesztett változások kérdését is felvetik, nem kis fejtörést okozva az urbanisztika és az infrastruktúra fejlesztés szakembereinek. Többnyire elavult, elhasználódott ellátó rendszerekre, lassan fejlődő hálózati (például közlekedési) struktúrákra néha több tízezer négyzetméteres modern kereskedelmi, szolgáltató és „irodaszigetek” települnek. Szerencsés esetben ezek a városléptékű fejlesztések elhanyagolt, lepusztult, az elhelyezkedésük miatt a használati mód váltásra is megérett területek megújulását eredményezik, ahogyan tapasztaltuk ezt a MOM Park, vagy a Westend City Center esetében. Az előbbi esetében több éven keresztül volt szerencsénk stúdiónkkal részt venni a közel 100 ezer négyzetméteres kereskedelmi, szolgáltató és iroda terület bérbeadási folyamatában. Egy ekkora léptékű projekt végigkísérése a tervlapokon helyenként érdekes, nem várt szakmai fejleményekkel jár, de még tanulságosabb a fejlesztői, üzemeltetői, vagy éppen az adott bérlői szempontokkal megismerkedni. – Milyen pluszt adhatnak hozzá az irodafejlesztésekhez a jó építészeti megoldások? – A városi zöldmezős új iroda fejlesztések esetében az is megfigyelhető, hogy a jó helyszínválasztáson túl, a magas építészeti minőség az elvárt technikai minimumon túl további értéket képes hozzáadni a termékhez, amely akár a leendő bérlő marketingszempontja is lehet. Amíg a korábbi irodaépületek tartalmukban a piac megváltozott igényei miatt kénytelenek megújulni, addig az új fejlesztések kétségtelen előnye, hogy már az indulásnál egy attraktív, XXI. századi, rugalmasan alakítható iroda koncepciót fogalmazhatnak meg. Irodánk néhány aktuális munkája során is pont ilyen korszerű terek megteremtése a cél, a világ egyik legpatinásabb hírügynöksége, illetve egy piacvezető ingatlan-tanácsadó cég számára. Az irodapiac szereplői sem hagyhatják figyelmen kívül azokat a folyamatokat, amelyek a városból való kiköltözéssel, munkahelyek kitelepülésével járt. A „szuburbiában”, vagy a főváros (városok) vonzáskörzetében létrejött kereskedelmi, logisztikai, és ipari parkok természetes igénye, a velük kapcsolatban álló iroda funkciók elhelyezése. Itt sajátos, a városi architektúrától eltérő karakterű, sokszor a gyártó, szolgáltató létesítményekkel szerves egységben lévő irodakialakításról van szó, esetenként speciális műszaki igényekkel. Irodánknak alkalma volt egy dán orvosi segédeszközöket gyártó cég, közel 60 ezer négyzetméteres létesítménye tervezésében közreműködnie, amely tervezői munka sajátos módon a tervek elkészítésével, az épület használatbavételével nem ért véget, hiszen egy ekkora létesítmény, amely a termelés struktúráját szintén a piaci folyamatokhoz igazítja, rendszeres tervezői felülvizsgálatot, „karbantartást” igényel. – Mit hoz a közeljövő? – A jövőben a sűrűbb városi szövetben lévő szabad helyek betöltés után, az irodafejlesztések meghatározó iránya lehet a „rozsdaövezet” újrafelfedezése, illetve a kiemelt humán, közlekedési, és egyéb ellátó infrastruktúrával, valamint gazdag környezeti értékekkel bíró városon kívüli területek. Ilyen lehet például a Zsámbéki-medence településeinek Talentis néven ismert, több tucat négyzetkilométer nagyságú komplex fejlesztésre szánt területe, ahol a szándék szerint oktatási (campus), k+f, szolgáltatói és rekreációs fejlesztések valósulhatnak meg. Tavaly a terület mestertervének megalapozására kiírt koncepció pályázaton tervezői csoportunkat (Portaterv-Archiplan) a zsűri megosztott első díjjal jutalmazta. Ez a feladat az összetettsége miatt, egy régóta kibontakozóban lévő nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező tervezői klaszter létrehozását eredményezte, amelyet tavaly külföldi és magyar építészekkel, településtervezőkkel együtt Glocalstudio névenhoztunk létre.

Hosszú távra tervez a Roeleveld-Sikkes Architects

A Roeleveld-Sikkes Építészek közel 30 éves múltra tekintenek vissza Hollandiában. A 46 állandó munkatárssal dolgozó iroda tervezőcsoportja igazán nemzetközi. A holland és magyar kollegák mellett mexikói, izraeli, német és olasz tervezők alkotják a csapatot, akik a hazájukból magukkal hozott tervezői szemlélettel inspirálóan tudnak együttműködni a változatos építészeti megoldásokat igénylő, különböző léptékű és hátterű megbízásokban.

Új, modern városrészközpont épül a Budai Skála Áruház helyén

– Igazgató úr! Két évvel ezelőtt fejezték be az ING új székházát a Dózsa György úton. Mi történt az elmúlt két év alatt – kérdeztük Elekes Andrást, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját. – Az elmúlt két év fontos állomást jelent cégünk életében, először is belaktuk ezt az épületet. – Ha valaki elmegy az épület előtt kuriózumot lát a Városliget tőszomszédságában, melynek létrehozása elválasztatlanul kötődik hozzánk... – Mi fejlesztőként vettünk részt az épület megvalósításában, de egyúttal, az ING-csoport részeként, leendő felhasználóként is érvényesítenünk kellett érdekeinket, igényeinkhez kellett igazítunk az épületet, megőrizve annak erős karakterét. Az új székház különlegességével ma már bekerült a köztudatba. Jól érezzük itt magunkat, az épület a környezet részévé vált. Más a helyzet a Vörösmarty téren folyó építkezéssel, amelynél nagyon sok problémával kellett megküzdenünk az elmúlt két évben. Műszaki, szerkezeti és adminisztratív problémákat kellett megoldanunk, amelyek következményeként 2007-re kellet halasztanunk az épület átadását. Várakozásaink szerint az épület főváros új szimbólumává válhat. – Milyen más eredményeket hozott az elmúlt két év? – Tavaly lezárult egy hosszú akvizíciós folyamat, amelynek eredményeként a Capital-csoporttól megvásároltuk a Budai Skála Áruház épületét és a hozzá tartozó telekingatlant. Belekezdtünk tehát egy jelentős bel-budai fejlesztésbe. Jelenleg még csak a tervezési fázis zajlik, de mi már látjuk a jövőt. Egy új városrészközpont megvalósítása az álmunk. A régi Skála épületét elbontjuk – ami a 70-es években vonzó bevásárlóhely volt a a lakosság számára ma már korszerűtlennek hat. A szomszédos Fehérvári úti piacot felújították, ez is egyfajta ellenpontot képez. Alapvetően kereskedelmi és szórakoztató funkcióval kívánjuk megtölteni az új épületegyüttest. A projekt keretében lakásokat is építünk. Elképzelésünk szerint 2007 januárjában zárna be a Skála áruház, utána kezdjük meg a kivitelezést. Ha ezt sikerül megvalósítani 2008 karácsonya előtt megnyílhat Új-Buda megújult városrészközpontja. – Ha jól tudom az ING Ingatlanfejlesztő irodaépítéssel is foglalkozik, nem? – Ha városrészközpontnak szánjuk a projektet, az számunkra minél több városi funkció egymás melletti működését jelenti. Ez természetesen azt jelenti, hogy az irodafunkció sem maradhat el. – Maga az ING is fejlődni akar a következő esztendőkben. Ebben mi az önök feladata? – Az ING Magyarországon is elsősorban pénzügyi szervezet, amely lassan igyekszik a pénzügyi terület minden ágát művelni. A biztosítási funkció az egész országot lefedi, fejlődik a bank, s az ingatlanpiaci jelenlétünk is egyre erősebben érződik. – Mennyire érinti az ING Ingatlanfejlesztőt a gazdaság prosperitása? – A gazdaságon belül különböző területek prosperitásáról lehet beszélni. Úgy gondolom, hogy ami az ingatlanpiacon történik, az ennek egyenes következménye. Az ingatlanpiac kezd egyre érettebbé válni, azaz kiszámíthatóbbá válnak a gazdasági keretek, tervezhetőbb a befektetések hozama, mindez segíti a fejlesztési folyamat megvalósíthatóságát. – Az idén mi a legfontosabb tennivaló? – Szeretnénk a lakáspiacon is megjelenni. Ennek egyik első jele lesz, hogy a Vörösmarty téri fejlesztésünkben különleges új lakásokat is kínálunk majd.