Gál Róbert

Hosszú távra tervez a Roeleveld-Sikkes Architects

A Roeleveld-Sikkes Építészek közel 30 éves múltra tekintenek vissza Hollandiában. A 46 állandó munkatárssal dolgozó iroda tervezőcsoportja igazán nemzetközi. A holland és magyar kollegák mellett mexikói, izraeli, német és olasz tervezők alkotják a csapatot, akik a hazájukból magukkal hozott tervezői szemlélettel inspirálóan tudnak együttműködni a változatos építészeti megoldásokat igénylő, különböző léptékű és hátterű megbízásokban.

Új, modern városrészközpont épül a Budai Skála Áruház helyén

– Igazgató úr! Két évvel ezelőtt fejezték be az ING új székházát a Dózsa György úton. Mi történt az elmúlt két év alatt – kérdeztük Elekes Andrást, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját. – Az elmúlt két év fontos állomást jelent cégünk életében, először is belaktuk ezt az épületet. – Ha valaki elmegy az épület előtt kuriózumot lát a Városliget tőszomszédságában, melynek létrehozása elválasztatlanul kötődik hozzánk... – Mi fejlesztőként vettünk részt az épület megvalósításában, de egyúttal, az ING-csoport részeként, leendő felhasználóként is érvényesítenünk kellett érdekeinket, igényeinkhez kellett igazítunk az épületet, megőrizve annak erős karakterét. Az új székház különlegességével ma már bekerült a köztudatba. Jól érezzük itt magunkat, az épület a környezet részévé vált. Más a helyzet a Vörösmarty téren folyó építkezéssel, amelynél nagyon sok problémával kellett megküzdenünk az elmúlt két évben. Műszaki, szerkezeti és adminisztratív problémákat kellett megoldanunk, amelyek következményeként 2007-re kellet halasztanunk az épület átadását. Várakozásaink szerint az épület főváros új szimbólumává válhat. – Milyen más eredményeket hozott az elmúlt két év? – Tavaly lezárult egy hosszú akvizíciós folyamat, amelynek eredményeként a Capital-csoporttól megvásároltuk a Budai Skála Áruház épületét és a hozzá tartozó telekingatlant. Belekezdtünk tehát egy jelentős bel-budai fejlesztésbe. Jelenleg még csak a tervezési fázis zajlik, de mi már látjuk a jövőt. Egy új városrészközpont megvalósítása az álmunk. A régi Skála épületét elbontjuk – ami a 70-es években vonzó bevásárlóhely volt a a lakosság számára ma már korszerűtlennek hat. A szomszédos Fehérvári úti piacot felújították, ez is egyfajta ellenpontot képez. Alapvetően kereskedelmi és szórakoztató funkcióval kívánjuk megtölteni az új épületegyüttest. A projekt keretében lakásokat is építünk. Elképzelésünk szerint 2007 januárjában zárna be a Skála áruház, utána kezdjük meg a kivitelezést. Ha ezt sikerül megvalósítani 2008 karácsonya előtt megnyílhat Új-Buda megújult városrészközpontja. – Ha jól tudom az ING Ingatlanfejlesztő irodaépítéssel is foglalkozik, nem? – Ha városrészközpontnak szánjuk a projektet, az számunkra minél több városi funkció egymás melletti működését jelenti. Ez természetesen azt jelenti, hogy az irodafunkció sem maradhat el. – Maga az ING is fejlődni akar a következő esztendőkben. Ebben mi az önök feladata? – Az ING Magyarországon is elsősorban pénzügyi szervezet, amely lassan igyekszik a pénzügyi terület minden ágát művelni. A biztosítási funkció az egész országot lefedi, fejlődik a bank, s az ingatlanpiaci jelenlétünk is egyre erősebben érződik. – Mennyire érinti az ING Ingatlanfejlesztőt a gazdaság prosperitása? – A gazdaságon belül különböző területek prosperitásáról lehet beszélni. Úgy gondolom, hogy ami az ingatlanpiacon történik, az ennek egyenes következménye. Az ingatlanpiac kezd egyre érettebbé válni, azaz kiszámíthatóbbá válnak a gazdasági keretek, tervezhetőbb a befektetések hozama, mindez segíti a fejlesztési folyamat megvalósíthatóságát. – Az idén mi a legfontosabb tennivaló? – Szeretnénk a lakáspiacon is megjelenni. Ennek egyik első jele lesz, hogy a Vörösmarty téri fejlesztésünkben különleges új lakásokat is kínálunk majd.

Új városrész épül a Váci úton

A Wallis Ingatlan Rt. Magyarország egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztő cége, az irodaingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások széles spektrumát kínálja, portfóliója folyamatosan bővül. Erről beszélgettünk a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettesével, dr. Árendás Gergellyel.

A nagyobb befektetésekre koncentrál az Argus Capital

– Igazgató úr! Mekkora tőkét fektetett be az Argus Capital a régióban? – Eddig 172 millió dollárt fektettünk már be Kelet-Európában. Több olyan befektetésünk is van, amely több országban is aktív. – Referenciaként mit emelne ki? – A Fibernet Rt. 1999-ben kezdte el a hálózatok vásárlását és építését. Emellett sikeres üzletként kell megemlítenem az eTel nevű távközlési vállalatot, a Pizza Marzano étterem láncot, valamint a Palace Cinemast is, amely egy multiplex mozikat üzemeltető vállalat. – Csökkent a multiplex mozikban a nézettség, ez a negatív körülmény önöket nem érinti? – Mi azt szoktuk mondani, hogy akkor kell vásárolni, amikor egy eszközt olcsón lehet megszerezni. Tény, hogy nagyon sok új kihívásnak kell megfelelni a filmforgalmazásban elsősorban a növekvő DVD-piac és a kalózmásolatok miatt. Mi bizakodóak vagyunk az iparág jövőjét illetően. A siker megalapozása érdekében folyamatosan fejlesztéseket hajtunk végére, új technológiákat, például digitális megoldásokat vezetünk be. Kelet-Közép-Európában a miénk az egyetlen olyan mozivállalat, amelynél digitális vetítők is működnek – az egyik Budapesten a másik Prágában. (Ez tehát azt jelenti, hogy elektronikus adathordozóról digitálisan vetítjük a filmeket.) Ez a technológia azt is lehetővé teszi, hogy akár koncertek, focimeccsek élő közvetítéseit vetítsünk le a filmszínházainkban. – Milyen más területen tevékenykedik az Argus Capital? – A portfóliónkban összesen 11 társaság van. Csehországban működtetünk egy kereskedelmi nyomdát, ez a mi tulajdonunkban van. Lengyelországban ingyenes újságot adtunk ki – sikerrel –, vannak gyorsmásolóink és más befektetéseink a médiapiacon. – Hogyan fordulhatnak önökhöz az üzletemberek? – Először is küldeniük kell egy e-mailt vagy felhívhatnak telefonon. Azt szoktam ajánlani a potenciális új partnereinknek, hogy adjanak egy viszonylag rövid összefoglalót a cégük tevékenységéről, az üzletről, amelyhez tőkét keresnek, amely tartalmazza a bevéli és eredményadatokon kívül, hatékonysági mutatókat. Mindezt megbeszéljük, s ha érdekes számunkra az adott befektetés, akkor továbblépünk – üzleti tervet készítünk. Ha ezt mindkét fél elfogadja, akkor átvilágítjuk a vállalkozást pénzügyi, jogi, iparági szempontból, majd adásvételi és/vagy részvényesi szerződést kötünk partnereinkkel. Ez a folyamat 4-5 hónapot szokott igénybe venni. – Milyen tervekkel indultak neki az idei évnek? – 2006-ban legalább egy, de lehetőség szerint két befektetést szeretnénk Magyarországon végrehajtani. Az új alapunk több mint 200 millió eurót kezel, ezért elsősorban nagyobb befektetési lehetőségeket keresünk.

A növekedés finanszírozója a Mezzanine Management Kft.

A Mezzanine Management Kft. a cégtulajdonosok által biztosított részvénytőke, illetve a bankok által nyújtott hitelektől eltérő finanszírozási forrást kínál a vállalkozásoknak. Mondhatjuk úgy is: a részvénytőke fölé-, illetve a banki forrásoknak alárendelt pénzforrást testesít meg. – Ha jól tudom a társaságuk olyan cégekkel dolgozik együtt, amelyek éves árbevétele több milliárd forint, növekedési kilátásaik pedig igen biztatóak. Ilyen vállalkozás, gondolom, viszonylag kevés van. – Sajnos valóban létezik ez a nagyságrendi megkötöttségünk, ami abból adódik, hogy mi magunk is viszonylag jelentős összeggel gazdálkodunk. Egy befektetési alapban általában 10-15 befektetést szoktak kezelni, ebből az következik, hogy a mi 115 milliós eurós alapunkban az átlagbefektetés mértéke hét- és kilencmillió euró között van. Ötmillió euró az alsó határunk. A rendelkezésünkre álló tőkének közel a felét sikerült kihelyeznünk az elmúlt időszakban. Partnereink olyan vállalatok, amelyek saját erejükből elértek már egy bizonyos nagyságrendet, de a továbblépéshez forrásra van szükségük. Mi lehetővé tesszük a partner vállalatok vezetőinek, hogy cégük részvénytőkét kiegészítendő úgy vonjanak be hosszú lejáratú forrást, hogy ne adják fel a vállalkozásuk feletti kontrollt és befolyást. Mi nem veszünk részt a partner vállalataink irányításában, stratégiai vezetésében, a bankok szempontjából viszont saját tőkének számítunk. – Mondana példaként egy-két referenciát? – Megemlíthetem példaként a Solaris autóbuszgyárat, amelynek Budapesten is közlekedő trolibuszaihoz a Transelektro adja a hajtásláncot, a Solaris pedig a karosszériát szállította. A Danubius rádió a média világában történő jelenlétünknek példája. – Amikor legutóbb találkoztunk, azt mondta, hogy a Mezzanine különösen aktív azokban az országokban, amelyek 2004 májusában csatlakoztak az Európai Unióhoz. A csatlakozással a vállalatok konszolidációja felgyorsult, és további összeolvadások, menedzsmentkivásárlások várhatóak. Ez a folyamat az önök cégének is befektetési lehetőségeket kínáltak, kínálnak. Sikerrel járt a tevékenységük a belépéstől eddig eltelt közel két évben? – Utolsó találkozásunk óta tíz ország az EU tagjává vált, illetve olyan országok léptek be az unió előszobájába, amelyekben mi is jelen vagyunk. Bulgáriában és Lengyelországban befektetéseink vannak és e pillanatban is keressük az üzleti lehetőségeket Romániában és Horvátországban is. Az ezekben az országokban folyó tevékenységünket részben a budapesti irodából irányítjuk – Mekkora a kockázata egy az Európai Unió előszobájában álló országban történő befektetésnek? Egyáltalán hogyan számolják ki a kockázatot? – A kockázatnak több formája létezik. Három-négy lényeges elemet emelnék ki. Az első az úgynevezett politikai kockázat, amely egy-egy ország politikai-társadalmi berendezkedéséből, a politikai rendszer stabilitásából adódik. A második típusú kockázat a jogrend, a jogbiztonság. Ez részben összefügg az elsővel, részben sokkal lényegesebb az előbbinél az üzleti vállalkozások szempontjából. További lényeges kockázati elem az árfolyammal, a valutával, jövedelemtranszferekkel kapcsolatos bizonytalanság, illetve a megcélzott ország makroökonómiai helyzete. Magyarország ebből a szempontból a sor végén áll – azaz alacsony kockázatú országnak számít. – Milyen célokat tűztek maguk elé az idei évre vonatkozóan? – Több lehetséges tranzakciót nézünk, amelynek nyomán reményeink szerint sikeres befektetéseket fogunk realizálni Magyarországon 2006-ban.

Hosszú távú együttműködésre törekszik a BDO Forte

– A BDO a legjelentősebb hazai tulajdonú könyvvizsgáló cég. Mi támasztja alá ezt a számok nyelvén? – Talán elegendő, hogy ha a tavalyi évünk előzetes adatait áttekintjük. Két vezető üzletágunk, a könyvvizsgálat és az adótanácsadás árbevétele mintegy 615 millió forintot tett ki, s ezt kiegészíti bérszámfejtési és könyvvezetési szolgáltatásaink bővülő forgalma, amely 75 millió forintot ért el a tavalyi évben. – Miért vette fel a BDO kínálati palettájára a pénzügyi tanácsadást? – Ezzel is erősíteni kívánjuk piaci pozíciónkat, azaz a BDO a pénzügyi tanácsadási piac ismert szereplője kíván lenni. Fő tevékenységeink a pénzügyi tanácsadás területén a vállalatok adásvétele, pénzügyi modellek és tervek készítése és felülvizsgálata, a pénzügyi átvilágítás, üzlet- és vagyon értékelés, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készítése. – Igen ám, de óriási konkurenciával kell számolniuk ezen a téren, ugye? – Igen, ez így van. A vállalkozásunk eddigi története során folyamatosan rákényszerült, hogy innovatív legyen, jó minőségű és megbízható szolgáltatásokat nyújtson. Ennek tükrében az új profilunk terén is képesek leszünk megfelelni a piaci kihívásoknak. – Kikből verbuválódik a megrendelői körük? – Elsősorban hazai közepes vállalkozások az ügyfeleink. Iparvállalatok, szolgáltató és idegenforgalmi cégek, kereskedő társaságok, illetve van néhány bank és pénzügyi vállalkozás, lízingcég. Vannak külföldi megbízóink is. A világ 105 országában vannak irodáink. – A BDO szolgáltatási palettája rendkívül széles. Hogyan lehet minőségi munkát végezni minden szolgáltatási ágban? – Elsősorban úgy, hogy kollegáink speciális tudással rendelkeznek: adótanácsadóink között van, aki az áfára, van, aki inkább a társasági adóra, vagy különböző egyéb témákra szakosodott. Folyamatos képzésben vesznek részt a munkatársaink – ez a minőségi szolgáltatás kulcsa. – Ha valaki igénybe kívánja venni a BDO Forte valamelyik szolgáltatását, mi a teendője? – Ha felveszi a kapcsolatot velünk, akkor az első találkozón áttekintjük, hogy mi az, amit az ügyfél szeretne, illetve mi mit javasolunk neki ennek alapján. Ezt egy írásos ajánlattétel követi, ha ezt az ügyfél elfogadja, akkor megkötjük a szerződést. Ügyfeleinkkel alapvetően hosszú távú együttműködésre törekszünk. Szeretnénk minél stabilabb kapcsolatot kialakítani, de ez függ az adott megbízástól is. A pénzügyi tanácsadásban például általában projekt jellegű megbízásaink vannak. Itt ritkább a hosszabb távú együttműködés, de vannak természetesen visszatérő ügyfeleink. – Mit terveznek az idei évre? – 2006-ban tovább szeretnénk bővíteni ügyfeleink és szolgáltatásaink körét. A meglévő üzletágakban erőteljes növekedést szeretnénk elérni és továbbfejlesztjük a kollégáink továbbképzését, valamint kommunikációnkat is. Mindez versenyképességünk javítását szolgálja.

A SkyEurope Ferihegy legnagyobb alacsony költségű légitársasága

A SkyEurope dinamikus kelet-közép-európai terjeszkedésének állomásaként 2003 novemberében megnyitotta meg budapesti bázisát és megalakította százszázalékos tulajdonú leányvállalatát, a SkyEurope Airlines Hungary Kft.-t. A magyar vállalatot 2004-ben a Budapest Business Journal a „Legjobb új piaci belépő” címmel díjazta. A SkyEurope Airlines Hungary Kft. forgalma alapján Ferihegy legnagyobb alacsony költségű légitársasága lett 2004-ben. 2005-ben elnyerte a „Superbrand” díjat, amely a SkyEurope márka erősségét bizonyítja a magyar piacon. 2005-ben pedig az „Év vállalata” címmel tüntették ki. A SkyEurope Hungary Kft.-nek 2005-ben 75%-os volt az átlagos kapacitáskihasználtsága, ami a 2004-es 73%-hoz képest 2%-os javulást jelentett. A teljes SkyEurope-ra nézve az átlagos kapacitáskihasználtság 78%-os volt, ami 132%-os növekedést jelent 2004-hez képest. A légitársaság az idén 50 százalékos kapacitásnövekedést tervez, úgy, hogy 80%-ban a meglévő piacok erősítésére 20%-ban pedig az új piacok bevonására koncentrál. 2005-ben a cég összesen 1,81 millió utast szállított, ami 103%-os növekedést jelent a 2004. évihez képest. 2004-ben 889 012 fő, 2005-ben 1 807 936 fő utazott a légitársaság járatain. A SkyEurope Airlines működésének kezdete óta több mint 3 millió utast szállított. A Budapestet érintő forgalom esetében 2005-ben 538 402 utast regisztrált, ami 2004-hez képest 105%-os növekedést jelent, amikor is az utaslétszám 262 812 fő volt. A SkyEurope a magyar fapadospiac, csaknem 25 százalékát tudhatja magáénak. A légitársaság reméli, hogy az újabb desztinációknak köszönhetően az eladási listán eddig elfoglalt harmadik helyről akár az élre is törhet. A légitársaság útvonalhálózata a szezonalitáshoz igazodik, így téli menetrendjében is elsősorban a stratégiai helyekre koncentrált, mint például Innsbruck és Salzburg. A nyári menetrendben a keleti célállomások felé nyit, úgymint Burgasz és Várna, továbbá az olaszországi üdülőhelyet, Nápolyt vette célba, új desztináció még Bologna. Ezenkívül természetesen a hagyományos nyári célállomásokat is, mint Split, Dubrovnik, Athén, újra nyitja. A SkyEurope légitársaság chartertevékenysége nagyon jelentős. Az utazási irodákkal együttműködve charterláncokat köt le, így nyáron többek között az alábbi desztinációkra szállít utasokat: Kréta, Korfu, Ciprus, Kos, Rodosz, Dalaman, Bodrum, Antalya, Zakintos, Sharm El Sheik, Palma de Mallorca.

Invescom Corporate Finance Kft.

A 2000 januárjában alakult vezető független tanácsadó társaság, az Invescom tevékenységi köre magában foglalja az akvizíciós és fúziós tranzakciók (vállalatértékesítések és -felvásárlások) teljes körű menedzselését, tőkeszervezést és stratégiai pénzügyi tanácsadást, beleértve MBO/LBO kivásárlásokat, kockázatkezelési és derivatív tanácsadást és finanszírozásistruktúra-elemzést és optimalizálást. Ügyfelei között vezető tőzsdei nagyvállalatok, nemzetközi kockázati és magántőke-társaságok mellett jelentős súllyal szerepelnek a hazai középvállalatok is. Az Invescom a Global M&A nemzetközi tanácsadó szervezet magyarországi tagjaként kiemelt fontosságot tulajdonít a határokon átívelő („cross-border”) tranzakcióknak. A társaság ügyvezető igazgatóját, Siklósi Zoltánt elsősorban az Invescom szolgáltatásairól kérdeztük.

Állami tőkeforrások a Corvinus-csoportnál

– Milyen változásokat hozott a 2006-os év az MFB Zrt. alatt működő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.életében – kérdeztük a társaság igazgatóját, Márk Pétert. – A legnagyobb változás a Corvinus-csoport megalakulása. A csoport tagjai eddig is léteztek, állami tulajdonban lévő kockázati tőketársaságok voltak, amelyek különböző speciális célfeladatokat láttak el. A kormány gazdasági fejlesztési célkitűzéseivel összhangban hozták létre ezekből a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. irányításával a Corvinus-csoportot. Ez fogja össze az eddig külön-külön működő intézményeket, nevezetesen a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t, a Beszállítói Befektető Zrt.-t, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.-t és a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t. Fontos szempont még az is, hogy a négy Corvinus-cég együtt tud működni a magántőke alapokkal, kockázati tőkebefektetőkkel, s kezelni is tudjuk a tőkebefektetők pénzét. – 2006 márciusában mi a legfontosabb teendőjük? – A legfontosabb feladatnak azt látom, hogy elérjük: minél többen jelentkezzenek nálunk, mégpedig – szemben a korábbi tapasztalatainkkal reális, számokkal alaposan alátámasztott, jó üzleti tervekkel. Tőlünk – mivel mi állami pénzeket forgatunk – az üzleti szféráénál szerényebb feltételekkel kaphatnak tőkét elképzeléseik megvalósításához. A Corvinus-csoportnál jelenleg négy területen finanszírozzuk a kis- és középvállalkozásokat: ezen belül a magyarországi vállalatok határon túli terjeszkedéséhez, a beszállítói tevékenység kialakításához, eszközfedezeti alapú beruházásokhoz, illetve a hazai innováció hasznosításához nyújtunk kockázati tőkét. Ez utóbbi tevékenységet a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. keretein belül egy Magyarországon viszonylag ismeretlen formában, kockázati tőkealapon keresztül folytatjuk. – Mi a különbség a tőkealap-kezelő és többi kockázati tőketársaság tevékenységében? – A legfontosabb eltérés talán az, hogy mi egy külön erre a tevékenységre vonatkozó törvény, a tőkepiaci törvény hatálya alatt működő és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzése alá tartozó vállalkozás vagyunk. Egy tőlünk különálló alap tőkéjét fektetjük be az alap nevében eljárva, tehát nem a vállalkozás saját tőkéjét használjuk fel a többi hazai tőkebefektetési vállalkozással ellentétben – mondta Herczeg Gábor a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő ZRt. vezérigazgató-helyettese. – A Társaság a közeljövőben további hasonló tőkealapot tervez létrehozni, amelyek részben továbbra is állami, részben azonban magán – intézményi – befektetőktől vonnak be forrásokat. – Ez egy új konstrukció? – Ez annyiban új, hogy a tőkelapokra vonatkozó szabályozás a korábbi – sok tekintetben nehézkes – törvény megszűnésével átkerült a tőkepiaci törvénybe. Mi is ennek alapján tevékenykedünk, jelenleg két ilyen alapkezelő van Magyarországon, a Corvinus az egyik. – Mekkora kockázatot vállalnak? – Az általunk befektetett tőke teljes mértékben kockázati tőke. Mi úgy vállalunk kockázatot, hogy eközben teljesítjük azt az állami küldetésünket, hogy egyrészről segítsük a hazai innovációt a befektetéseinkkel, másrészről, közvetve előmozdítsuk a hazai munkahelyek teremtését, megőrzését. A harmadik említendő szempont, hogy a befektetett tőkét újratermelődő alapon kezeljük, és ennek sikeres bemutatásával kívánunk a piac többi szereplője számára ösztönzést nyújtani a hozzánk hasonló tevékenységre, ezáltal közvetetten bővítve a vállalkozások számára rendelkezésre álló forrásokat. – Milyen konkrét tennivalóik vannak 2006-ban? – Belső szervezeti átalakítások határozzák meg az idei évünket. Létre szeretnénk hozni további egy-két olyan új alapot, amelyek lehetővé teszik további – részben a magánbefektetői szektorból származó – források a bevonását. Úgynevezett társbefektetői alapokat tervezünk, amelyek már a magántőkével együttesen lépnek fel. A kis- és középvállalkozók közül különösen a kisvállalkozók és a kisebb középvállalkozók nagyon jól értenek a szakmájukhoz, de nem igazán értenek a pénzügyekhez, sőt sokszor egy üzleti tervet sem tudnak megfelelően elkészíteni. Szeretnénk abban is segíteni, hogy a vállalkozási kultúra javuljon ezen a téren. A csoporttá alakulás keretében szeretnénk olyan hálózatot kiépíteni, amely az innovációtól a tőzsdei befektetésig gyakorlatilag végig tudja kísérni az általunk támogatott vállalatok életciklusát, ami a hazai gondolkodásban meglehetősen új dolognak számít.