– Igazgató úr! Hogyan alakulnak Németország és Magyarország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai?
– Tavaly a magyar–német kereskedelmi forgalom tovább növekedett. Az export 14,5 milliárd eurót tett ki, ami 3 százalékkal több, mint az előző évben. Az import 14,4 milliárd eurós szintet ért el és ezzel 1 százalékkal haladja meg a 2004-es volument. A forgalom meghaladja a 28,9 milliárd eurós rekordszintet. Az egyenleg 108,4 millió euró értékű magyar aktívuma mintegy 230 millió eurós szaldójavulást jelent.
A kétoldalú kereskedelem áruszerkezete szinte teljesen megegyezik az előző évekre jellemző struktúrával. Exportban a gépek dominálnak, közel 70 százalékos részesedéssel, ami csekély mértékben csökkent. A második legnagyobb árucsoport, a feldolgozott félkész termékek részesedése 22,7 százalékról 24,8 százalékra nőtt. A többi árucsoport marginális szintet képvisel mind az exportban, mind az importban. Az importban a gépek dominanciája valamivel kisebb, 60,8 százalék, míg a félkész termékek az import 33,6 százalékát teszik ki, itt is az exportban vázolt tendencia mutatkozik. A Németországba irányuló gépexport a magyar egyharmadát adja, csakúgy mint a feldolgozott félkész termékek kivitelét. A legnagyobb volument továbbra is a járműalkatrészek és a távközlési berendezések képviselik.
– Tavaly változott az egyes német tartományok jelentőssége?
– Továbbra is Bajorország és Baden-Württenberg a két legnagyobb partner. Észak-Rajna-Vesztfália (ÉRV) a harmadik helyre csúszott vissza. Behozatalunkban is Bajorország a legnagyobb partner. A 2. helyen ÉRV áll, amelyet Baden-Württenberg követ. A sorban a negyedik Alsó-Szászország. Az új tartományok részesedése 6,5 százalékot tesz ki, főként a szász szállítások növekedésének köszönhetően. A magyar–német kereskedelmi forgalom alapjait az itteni német befektetések adják. A beszállítóhálózatokon keresztül a magyar exportot közvetlenül befolyásolja a német anyavállalat és termékeinek piaci pozíciója, értékesítési lehetőségei, a cég pénzügyi helyzete. A német befektetők részéről továbbra is várható a kis- és középvállalkozások iránti érdeklődés növekedése.
Nagy fontosságú a harmadik piaci együttműködés lehetősége. Kiemelt lehetőség a délkeleti irányú német vállalkozói érdekek magyarországi központú kiszolgálása.
– Az idén várható a német tőkebefektetések további növekedése?
– A német cégek eddig összesen mintegy 11 milliárd eurót fektettek be működőtőkeként hazánkban, mintegy 200 ezer munkahelyet teremtve beruházásaikkal. Ez az összes befektetett külföldi tőke mintegy 30 százalékát teszi ki. A visszaforgatott nyereségtömeg mintegy 40 százalékát adják a német eredetű kezdeményezések.
A német befektetők fontos jellemzője a stratégiai gondolkodás, a megtermelt nyereség visszaforgatása, a kapacitások bővítésében a hozzáadott érték szintjének következetes növelése. A privatizáció elején a nagy bérköltség-különbségeket kihasználó, egyszerűbb termékek előállításától indulva mára már a hi-tech-kapacitások, a k+f magyarországi bázisainak kiépítése van folyamatban. Ezt ösztönzi a magyar támogatáspolitika és a gazdaságpolitikai kommunikáció is.
Gál Róbert