A vita egy osztrák Spar-vezér nyilatkozatára vezethető vissza, amelyben a vállalat vezetője azt állította: a magyar kormány nyomást gyakorolt a cégre, hogy tulajdonrészt biztosítson a miniszterelnök családjának. Orbán Viktor ezt tagadta, majd helyreigazítást kért, és később több magyar sajtóterméket is beperelt a nyilatkozat szemlézése miatt.
Az eljárások során több hazai bíróság első- és másodfokon is a sajtó javára döntött, arra hivatkozva, hogy a lapszemle önmagában nem minősül az állítások tartalmi átvételének. A Kúria azonban több ügyben megváltoztatta ezeket az ítéleteket, és a felperesnek adott igazat, arra hivatkozva, hogy az átvevő szerkesztőségeknek bizonyítaniuk kell az idézett állítások valóságtartalmát is.
A jogvita egyik ügyében a Fővárosi Törvényszék fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához. A kérdés az, hogy a magyar szabályozás összhangban áll-e az uniós médiarendeletekkel, illetve az Alapjogi Charta által rögzített véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadsággal.
Az uniós bíróság azt vizsgálja, jogszerű-e az a tagállami gyakorlat, amely a lapszemlét közlő sajtótermékre is teljes körű bizonyítási kötelezettséget ró az átvett tartalom állításait illetően. A hír szerint ez különösen a határon átnyúló médiatartalmak esetében vet fel kérdéseket.
A döntés kimenetele túlmutathat az adott ügyön:
amennyiben az Európai Unió Bírósága a sajtószabadság tágabb értelmezésének ad helyt, az a hazai bírósági gyakorlat és a lapszemlék jogi megítélése szempontjából is iránymutató lehet a jövőben.