Bakonyi Attila

Nógrád megye a szabadpiacról venné az áramot

Nógrád megye önkormányzatának közgyűlése – az országban az első helyhatóságként – úgy döntött, hogy kihasználja a részleges energetikai piacnyitásban rejlő előnyöket. Az önkormányzat tulajdonában, illetve irányítása alatt álló 23 intézmény összesen évente mintegy 6,8 gigawattóra villamosenergia-igényét kívánják az árampiacról beszerezni. Minderre a megye közbeszerzési eljárásban kér ajánlatokat a január 1-jétől 2007 végéig terjedő időszakra. A megyei önkormányzat beszerzési eljárását állapotfelmérés és helyzetelemzés előzte meg, amelyet a PowerConsult Kft. végzett. Az évi mintegy 30 terawattórás országos villamosenergia-igény nagyjából negyedét teszik ki a nagyfogyasztók versenypiaci beszerzései, a fennmaradó rész változatlanul a közüzemi ellátás keretei közt zajlik.

A bevásárlóközpontok vidékre mennek

Az év első hat hónapjában tovább nőtt a kereslet a fővárosi irodapiacon, s ezzel párhuzamosan csökkent az üres épületek aránya is. Bár az elérhető hozamok valamelyest mérséklődtek, ez egyelőre nem szegi kedvét a beruházóknak.

Nyugdíjpénztárak: biztos alternatíva az ingatlanbefektetés

A magyarországi magánnyugdíjpénztárak befektetései nemzetközi összehasonlításban erőteljesen koncentráltak: a PSZÁF statisztikái szerint a szektor portfóliójának több mint 95 százaléka állampapír, jelzálogkötvény, részvény és ezek kombinációját tartalmazó befektetési alapok jegyeiből áll – derült ki a Biggeorge’s N.V. és az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár közös sajtóközleményéből. Utóbbi társaság szerint az alternatív befektetések közül elsősorban az ingatlanok kerülhetnek fókuszba középtávon. Mindezt arra alapozzák, hogy az ingatlanbefektetések jövedelemtermelő képessége stabil, a hozamok relatív kis ingadozása mérsékelt kockázatot rejt magában. Mindezzel együtt a nyugat-európai statisztikák szerint a nyugdíjalapok átlagosan befektetéseik 6,4 százalékát tartották ingatlanban a tavalyi év végig. Egyes becslések szerint a magyar ingatlanpiacon 1200 milliárd forint befektetési célú tőke mozog, s a jelenlegi szabályozás alapján a magánnyugdíjpénztárak a befektetéseik 5 százalékát helyezhetik közvetlen formában ingatlanba, mely összeg a befektetési limit teljes kihasználása mellett 2008-ra elérheti a 100 milliárd forintot. Ezen összegből pedig megközelítően 500 ezer négyzetméter ingatlanberuházás valósulhat meg – áll a közleményben.

Hamarosan elindul az Átrium Park építése

Mintegy 15 milliárd forintból irodaház-együttest épít a Váci út elején a Wallis Ingatlan. Az Átrium Park a tervek szerint másfél év alatt, 2007 közepére készül el.

Szükségből léptek gyorsan a lakásépítők

Az adóreform részeként a forgalmi adó 25 százalékról 20 százalékra csökkentésének júniusi bejelentése kellemetlen meglepetés volt a lakásépítő társaságoknak. Ennek hatása ugyanis szinte azonnal jelentkezett a piacon: azok a vevők, akiknek nem volt sürgős, vásárlásukat január elseje utánra halasztották. (A fogyasztói árban jelentkező 4 százalékos árcsökkentéssel számolva például egy 12,5 millió forintos lakás ára ekkortól 500 ezer forinttal lesz alacsonyabb.) Mivel az új lakások piacán a forgalom idén amúgy is elég lagymatag volt, a beruházóknak sürgősen lépniük kellett. A megoldás igen hamar megszületett: az adóreform bejelentése után alig néhány héttel már több cég is úgy reklámozta lakásait, hogy azokat a jövő évi adómértékkel lehet megvásárolni. Ennek trükkje abban áll, hogy az áfatörvény szerint a teljesítés időpontja egyrészt a vételárelőleg megfizetése, másrészt a birtokba adás. Vagyis az idén fizetett részletre még a 25 százalékos forgalmi adót kell megfizetni, de a 2006-ban esedékes törlesztőrészletek után, ha a birtokba adás jövőre lesz, viszont már csak 20 százalék az áfa. A fejlesztők előlegként általában a vételár 20 százalékát kérik, ám most többen is megelégednek 10 százalékkal, így még kisebb rész után kell majd a 25 százalékos áfát fizetni. Néhány társaság ennél is messzebb ment: a bruttó árat már most csökkentették a jövő évi részletek áfakülönbségével, amit a reklámokban árleszállításként lehet publikálni. Ezek a lépések azonban nemcsak a vásárlóknak, hanem a fejlesztőknek is jók, hiszen ily módon hozzá tudnak jutni az idei évre kalkulált nettó bevételhez (ami a finanszírozó bankok miatt sem mindegy), ugyanakkor a gyorsabban reagálók árelőnyhöz juthatnak a többiekkel szemben a túlkínálatos piacon.

Irodaátadások 2006 végéig

(négyzetméter) Irodaház Bérelhető terület Elhelyezkedés Light Corner Irodaház 13 400 Buda, központi IP West 15 000 Dél-Buda Szépvölgyi Office Park 9 000 Észak-Buda Roosevelt 7/8 Irodaház 27 000 Pest, központi Center Point II. 22 000 Pest, nem központ Millenium City Center 18 500 Pest, nem központi Duna Tower 17 600 Pest, nem központi BC 30 12 000 Pest, nem központi Európa Tower 23 200 Pest, nem központi Forrás: JLL

A Siemens lett az új miskolci erőmű fővállalkozója

A napokban aláírta a Siemens Rt.-vel a miskolci kombinált ciklusú erőmű megépítésére vonatkozó fővállalkozói és 20 évre szóló karbantartási szerződést a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. többségi tulajdonában lévő MIFŰ Kft. – áll az MVM közleményében. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. által a Tatár utcai fűtőmű korszerűsítésére kiírt nyilvános pályázatot még 2001-ben nyerte el az MVM, s a projekt első ütemében öt 3,9 megawattos gázmotoros blokkot telepített. A második ütemben egy legfeljebb 50 megawatt villamos teljesítményű erőművet húznának fel. A fejlesztések végeztével Miskolc mintegy 500 millió forintos költségmegtakarítást érhet el. A három létesítményt magába foglaló projekt együttes beruházási költsége meghaladja a 14 milliárd forintot, amelynek finanszírozása 30 százalékban saját erőből, 70 százalékban pedig hitelből történik.

Október végéig kell a kérelmeket benyújtani

Kedvezmények és támogatások

A központi kazánoké lehet a jövő

A hivatalos fűtési időszak ugyan már régóta nem létező kategória, de például a távfűtött lakásokat október 15-e után szinte mindenhol felfűtik. A lakóközösségek egyébként átlaghőmérséklet alapján (vagy más konkrét napot megjelölve) kérhetik a helyi távhőszolgáltatótól a fűtés elindítását. A szerződésben rögzítik azt is, hogy milyen fűtésintenzitással, azaz mekkora hőmérsékletre állítsák be a lakás klímáját. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy átlagos fővárosi panellakás havi távfűtési számlája nagyjából 18-20 ezer forint közé tehető december és január környékén, de egy-egy enyhébb időszak 2-3 ezer forinttal is lejjebb viheti a költségeket. Ma Magyarországon lényegében kétféle fűtési rendszer „verseng” egymással: a távfűtés, illetve a közvetlen földgáz alapú fűtés. Míg előbbi a szakértők szerint környezetkímélőbb, ám drága, addig utóbbi terjedése tovább növelheti az ország amúgy sem alacsony földgázfüggőségét. Mindemellett a távhőnek nem túl jó a „marketingje”: ha az emberek meghallják, hogy egy-egy új építésű társasház esetleg távhővel fűt, nem biztos, hogy ezen lakások jól eladhatóak lesznek – közölte lapunkkal Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének tagja. Persze ma már a távfűtési rendszerek is lehetnek korszerűek, ám mindent összevetve ez a fűtési rendszer még mindig drágább – vélekedett Pfandler. Az új lakóparkokat így jelenleg kétféle fűtési rendszerrel szerelhetik fel, az egyik a központi kazán hőmennyiségmérővel, a másik pedig a lakásonkénti kazán, azaz a cirkó. Pfandler elmondta, annak ellenére, hogy a központi kazán esetén a lakásokra vetített fajlagos költség alacsonyabb, az emberek, ha tehetik, mégis inkább a cirkót választják. Pár éven belül azonban – ennek nyomai már látszanak is a piacon – újra a központi kazánoké lehet a jövő. Nemrégiben tűntek fel a színen az úgynevezett kogenerációs kiserőművek, amelyek ugyan szintén földgázt fogyasztanak, azonban a hőtermelés mellett villamos energiát is előállítanak. Ennek hatékony működtetéséhez azonban óriási méretű lakóparkra, emellett a gázmotor egyenletes, üzemszerű felhasználására van szükség. Utóbbi télen megoldható, de gondot jelenthet a nyári időszak. Ekkor hűtésre, esetleg egy nagyobb medence fűtésére lehetne alkalmazni a berendezést, ami viszont igencsak megdobja az amúgy sem olcsó gépek árát. Egy komplett gázmotor beépítése legalább 300 millió forinttal növeli meg egy-egy beruházás értékét, ami a jelenleg nem igazán pörgő lakáspiacon oly mértékben növelné meg az ingatlanok árát, hogy azok nagy valószínűséggel eladhatatlanná válnának. Arról nem is beszélve, hogy a gázmotor mellé hagyományos tartalék kazánokat is illik beszerelni – közölte Pfandler.