Az év első felében az új irodai fejlesztések növekedésével párhuzamosan emelkedett a bérlői érdeklődés is, így úgy tűnik, tovább folytatódik a tavaly elindult komolyabb növekedési trend a budapesti irodapiacon – derült ki a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlan-tanácsadó legfrissebb elemzéséből. A már említett hat hónap alatt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 23 ezer négyzetméterrel több, 120 ezer négyzetméternyi területre volt kereslet, s emellett 70 ezer négyzetméter új irodát adtak át. A második félévre az elemzők 90 ezer négyzetméternyi új iroda átadásáról beszélnek, melyből 55 ezer négyzetméter vár még bérlőre. Az év harmadik negyedével együtt 78,1 ezer négyzetméter új területet adtak át a fejlesztők, míg a bérbeadások meghaladták a 181 ezer négyzetmétert.
Ezen adatokkal összességében 1,85 millió négyzetméterre nőtt a budapesti bériroda-állomány, ami több mint 140 ezer négyzetméteres bővülés a tavalyi év első három negyedévéhez képest. Az emelkedő keresleti, s a még némileg visszafogottabb fejlesztői aktivitás miatt az év harmadik negyedévében 10,8 százalékot ért el a kihasználatlansági mutató. Csak összehasonlításképpen, az ezredfordulón 20 százalék körüli volt ez az adat. A JLL elemzői szerint jövőre mintegy 200 ezer négyzetméter új iroda várja majd bérlőit, ami a várakozások szerint erősebb versenyhelyzetet teremt az irodapiacon. A korábbi trenddel megegyezően az átlagos bérelt irodaterület továbbra is 600 és 1000 négyzetméter között van, ám jelzés értékű lehet, hogy a kétezer négyzetméter feletti bérlések száma is gyarapszik. A legmagasabb bérleti díj 18,5 euróra nőtt havonta és négyzetméterenként, míg az átlagos bérlemények díja tartja a 10,5–15 euró közötti értéket, s az elemzők véleménye szerint komolyabb változás e tekintetben nem is várható az év hátralévő részében. A bevásárlóközpontok piacának növekedési üteme ebben a félévben is lassult, viszont újdonság ezen szegmensben az úgynevezett stripmallok és retail parkok megjelenése, így a hipermarketek és a barkácsáruházak mellett a nemzetközi divatmárkák és nagyobb hazai kereskedőláncok is megjelentek ezen a piacon. A fővárosban, illetve annak környékén található fejlesztések mellett a társaságok igen aktívak Magyarország más nagyvárosaiban is, a felmérések szerint a következő hat-nyolc hónapban több, egyenként 10–15 ezer négyzetméteres kereskedelmi létesítmény nyitása várható. A bevásárlóközpontokban a legmagasabb bérleti díjak 70–100 euró között mozognak, míg az üzemeltetési költség 4–11 euró (havonta, négyzetméterenként). Ezzel szemben a bevásárlóutcákban a legmagasabb bérleti díj 100–120 euró között változik. Az ipari ingatlanok területén továbbra is erős növekedést figyeltek meg a JLL elemzői, ám a növekedés már nem érte el a tavalyi rekordszintet. A modern raktárállomány a fővárosban és környékén az év harmadik negyedévére elérte a 961 ezer négyzetmétert, amely az év végére akár egymillió négyzetméterre is duzzadhat. Jellemző viszont e szegmensre, hogy a vizsgált időszakban már 54 százalékra emelkedett a spekulatív fejlesztések aránya, szemben a korábbi tendenciával, amikor is az állomány nagy része a bérlők kedve szerint épült. Idén a tervek szerint összesen 153 ezer négyzetmétert adnak át, míg a kereslet biztosan nem haladja meg a tavalyi 191 ezer négyzetméteres rekordot: az év első felében 98,4 ezer, míg a harmadik negyedévben 25,6 ezer négyzetmétert adtak bérbe. A kihasználatlansági mutató ebben a szegmensben 8,7 százalékra növekedett az első hat hónapban, de az év végére 7,5 százalékra csökkenhet.
Bakonyi Attila