A hivatalos fűtési időszak ugyan már régóta nem létező kategória, de például a távfűtött lakásokat október 15-e után szinte mindenhol felfűtik. A lakóközösségek egyébként átlaghőmérséklet alapján (vagy más konkrét napot megjelölve) kérhetik a helyi távhőszolgáltatótól a fűtés elindítását. A szerződésben rögzítik azt is, hogy milyen fűtésintenzitással, azaz mekkora hőmérsékletre állítsák be a lakás klímáját. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy átlagos fővárosi panellakás havi távfűtési számlája nagyjából 18-20 ezer forint közé tehető december és január környékén, de egy-egy enyhébb időszak 2-3 ezer forinttal is lejjebb viheti a költségeket.
Ma Magyarországon lényegében kétféle fűtési rendszer „verseng” egymással: a távfűtés, illetve a közvetlen földgáz alapú fűtés. Míg előbbi a szakértők szerint környezetkímélőbb, ám drága, addig utóbbi terjedése tovább növelheti az ország amúgy sem alacsony földgázfüggőségét. Mindemellett a távhőnek nem túl jó a „marketingje”: ha az emberek meghallják, hogy egy-egy új építésű társasház esetleg távhővel fűt, nem biztos, hogy ezen lakások jól eladhatóak lesznek – közölte lapunkkal Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének tagja. Persze ma már a távfűtési rendszerek is lehetnek korszerűek, ám mindent összevetve ez a fűtési rendszer még mindig drágább – vélekedett Pfandler. Az új lakóparkokat így jelenleg kétféle fűtési rendszerrel szerelhetik fel, az egyik a központi kazán hőmennyiségmérővel, a másik pedig a lakásonkénti kazán, azaz a cirkó. Pfandler elmondta, annak ellenére, hogy a központi kazán esetén a lakásokra vetített fajlagos költség alacsonyabb, az emberek, ha tehetik, mégis inkább a cirkót választják. Pár éven belül azonban – ennek nyomai már látszanak is a piacon – újra a központi kazánoké lehet a jövő.
Nemrégiben tűntek fel a színen az úgynevezett kogenerációs kiserőművek, amelyek ugyan szintén földgázt fogyasztanak, azonban a hőtermelés mellett villamos energiát is előállítanak. Ennek hatékony működtetéséhez azonban óriási méretű lakóparkra, emellett a gázmotor egyenletes, üzemszerű felhasználására van szükség. Utóbbi télen megoldható, de gondot jelenthet a nyári időszak. Ekkor hűtésre, esetleg egy nagyobb medence fűtésére lehetne alkalmazni a berendezést, ami viszont igencsak megdobja az amúgy sem olcsó gépek árát. Egy komplett gázmotor beépítése legalább 300 millió forinttal növeli meg egy-egy beruházás értékét, ami a jelenleg nem igazán pörgő lakáspiacon oly mértékben növelné meg az ingatlanok árát, hogy azok nagy valószínűséggel eladhatatlanná válnának. Arról nem is beszélve, hogy a gázmotor mellé hagyományos tartalék kazánokat is illik beszerelni – közölte Pfandler.
Bakonyi Attila