Bakonyi Attila

Két szélerőműparkot épít az EETEK Nyugat-Magyarországon

A napokban kapta meg a jogerős környezetvédelmi engedélyt az EETEK Hungary Rt. két szélerőmű-beruházása, melyek tervezett összértéke eléri a 26 milliárd forintot – áll a társaság közleményében. A bágyogszováti és a hárskúti fejlesztések egyenként 25-30 széltoronyból állnak majd, amelyek összesen akár 250 ezer megawattóra energiát is termelhetnek évente. (Ezzel éves szinten mintegy 140 ezer tonnával csökkenthető Magyarország szén-dioxid-kibocsátása.) Az EBRD-hátterű EETEK részben saját forrásból, részben banki finanszírozásból valósítja meg a beruházásokat, a szakmai partner a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. A tervezett bágyogszováti szélerőműpark a Kisalföldön, Csorna közelében épül fel, a hárskúti pedig az Észak-Bakonyban, a község határában. A társaság tervei szerint a berendezések beüzemelése 2006-ra, illetve 2007-re várható. Az elmúlt három évben az EETEK mintegy tízmilliárd forint értékben valósított meg befektetéseket, melyek célja az energiahatékonyság növelése és a korszerű energiatermelés megvalósítása a kelet-közép-európai régióban.

Duplájára nőtt a megújuló termelés

A megújuló energiaforrásból származó, illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz, azaz a KÁP kifizetése 12,8 milliárd forintot tett ki az év első felében – derült ki egy a Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján található elemzésből. Az előző évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele (57,8 százalék) a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthető. Emellett a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására nagyjából 5 milliárd forintot fizettek ki a KÁP-ból, amely a teljes kifizetések 40 százaléka. A MEH szerint utóbbi összeg majdnem 2,5-szöröse a tavalyi év ugyanezen időszakában folyósítottnak. A támogatások növekedése döntő többségében a megújuló forrásból előállított villamosenergia-mennyiség emelkedésének köszönhető. Az elemzés szerint a magyarországi megújuló villamosenergia-termelés a vizsgált időszakban duplájára nőtt a tavalyi első félévben tapasztalttal szemben, s a támogatásban részesülő megújuló alapú áramtermelés (biomassza-, szél- és 5 megawatt teljesítmény alatti vízerőművek) 138,7 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a támogatásban nem részesülő, 5 megawattnál nagyobb teljesítményű vízerőművekben előállított energia mennyisége a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt majdnem 40 százalékkal csökkent. A biomassza-alapú villamosenergia-termelés emelkedett, ennek oka, hogy a tavaly január–júniusi időszakban még csak az AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi és Tiszapalkonyai erőművei, valamint a Bakonyi Bioenergia Kft. erőműve termelt jelentős mennyiségű biomassza-alapú villamos energiát, idén viszont már a felsoroltak mellett a Pannongreen Kft., a Bakonyi Erőmű Rt. (Bioenergia Ajka) és a Mátrai Erőmű Rt. (III–V. blokk) erőműveiben is jelentős volt a biomassza-alapú termelés. Az előző év azonos időszakához képest a Mátrai Erőmű termelése 1,7 gigawattóráról 78,9 gigawattórára növekedett, míg a tiszapalkonyai erőműé 30 gigawattóráról 110 gigawattórára.

Tervek a földgáz biztonsági készletezésére

Újabb jó hír a Mol Rt. – vagy várható utódja, az E.on Ruhrgas – földgázüzletága számára: a napokban már a parlament előtti részletes vita stádiumába jut a régóta szorgalmazott javaslat a földgáz biztonsági készletezéséről.

A mezőgazdaságban a legnagyobb a csődveszély

Magyarországon jelenleg kiemelten kockázatos iparág a mezőgazdaság, a textilipar és az építőipar, ugyanis az ezeken a területeken működő cégeknek a legnagyobb az esélyük arra, hogy csődbe jussanak – derült ki a Coface Hungary hitelbiztosító által készített felmérésből. A társaság több mint 350 ezer vállalkozást elemzett, az előbbi iparágakban 4,08, 3,78 és 3,06 százalék körüli lehet a csődhányad. A Coface szerint az építőiparon belül a csökkenő megrendelések, valamint a kivitelezés területén a nagyarányú körbetartozások miatt hamarosan már minden 25. vállalkozás fizetésképtelenségi eljárás alá kerül. Negyedik helyen áll 2,53 százalékos „mutatóval” a kiskereskedelmi szektor, ez az arány azonban a felmérés szerint a jövőben jelentősen növekedhet. Viszonylag kockázatmentes területnek mondható az egészségügyi és a pénzügyi ágazat, ezekben a csődhányad 1 százalék alatt marad. A felmérés megyei bontása szerint a csődhányad kiemelkedően magas Komárom-Esztergom megyében (3,41 százalék), a legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében (1,5 százalék).

Műbenzin a megoldás?

India, Kína és az Egyesült Államok azon néhány állam közé tartozik, amelyek könnyedén túlléphetnek energiafüggőségükön különböző szintetikus üzemanyagok előállítása révén - állítják szakértők.

Gázár: újra a nagyfogyasztók fizetnek

A világpiacon folyamatosan növekvő kőolajárak hatása valószínűleg elérte Magyarországot is, a tervek szerint november elsejével 19 százalékkal drágul a földgáz a nagyfogyasztók számára. A lakosság, úgy tűnik, újfent megúszta az áremelkedést: a kormány a jövő évi választásokra készülve idén augusztus elejével egyszer már kihagyta az áremelési körből a lakosságot, akkor a nem lakossági fogyasztók 7 százalékos emelést kaptak a nyakukba. Magyarországgal szemben a szlovák és a cseh kormányzat vállalta a lakossági áremelést, így ezen országokban október elsejétől 20,31 és 17,4 százalékkal nő a vezetékes földgáz ára (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 31., 6. oldal). Mindemellett a lakosság gázártámogatására idén is több tíz milliárd forintot költ a kormányzat, jövőre azonban már nem fogyasztás-, hanem szociális alapú támogatási rendszert léptetnének életbe. Utóbbiról egyelőre nem sokat tudni, információink szerint a gazdasági tárca jelenleg is dolgozik a programon, melynek bevezetése 2006 második felében várható. „Minél több szenet lapátolnak annak a gőzmozdonynak a kazánjába, amelyik a szakadék felé tart, annál hamarabb éri el” – nyilatkozta lapunknak az újabb áremelés kapcsán Králik Béla, a Dunakenyér Rt. vezérigazgatója. Ez a lépés lényegében felgyorsítja a sütőipari cégek tönkremenetelét, hiszen a gázár mellett a benzin- és a nyersanyagköltségek is emelkedtek, miközben a cégek már két éve nem tudnak áremelést végrehajtani. Molnár Béla, a szombathelyi székhelyű, fémöntvények gyártásával foglalkozó Modulinex Alcélszerkezet Kft. termelési igazgatója szerint az újabb, 19 százalékos gázáremelés aligha növeli a hazai cégek versenyképességét, hiszen az árakban a jelenlegi piaci helyzetben ezt minimális mértékben sem lehet érvényesíteni. Bár a pontos kalkuláció még nem készült el, a tervezett intézkedés számukra évente sok millió forintos pluszkiadást jelent.

Újra pörög a mikrohitel

Szeptember 23-áig összesen 848 mikrohitelt igénylő pályázatot hagytak jóvá a helyi vállalkozói központok, több mint 3,3 milliárd forint értékben. Ebből mintegy 2,37 milliárd forintot folyósítottak a vállalkozók számára – tudtuk meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) illetékesétől. A legtöbb pályázatot, 117-et Hajdú-Bihar megyében adták be, míg a legtöbb elfogadott pályaművet, több mint 463 millió forint értékben Baranyában regisztrálta az MVA. A megyénkénti bontás szerint a legtöbb folyósított pénzt, 267,13 millió forintot Hajdú-Biharban érték el. Az átlagos hitelnagyság ez év januárja és szeptembere között 2,8–4,1 millió forint között mozgott. A legalacsonyabb átlagösszeget, 2,842 millió forintot februárban, míg a legmagasabbat, 4,188 millió forintot júliusban mérte az alapítvány. A mikrovállalkozások finanszírozásának egyik sikeres programjaként működő mikrohitel – az év elején történt fazonírozás után, mikor is a hitel felső összeghatárát háromról ötmillió forintra emelték, a futamidőt 5 évre növelték, s a forgóeszköz-finanszírozás is bővült – a felmérések szerint újra igen keresett a vállalkozók körében. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy míg tavaly csupán 1,43 milliárd forintot (a 2003-as 3,5 milliárd után) helyeztek ki a mikrohitel keretében, addig az idén szeptemberig, már több mint kétmilliárdot folyósítottak.

Mi változik szombattól?

Október elsejétől 14 támogatott medicinának – elsősorban vérnyomáscsökkentőknek, epilepsziagyógyszereknek és antiallergikumoknak – csökken 5-10 százalékkal az ára – mondta a NAPI Gazdaságnak Lengyel Gábor, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerügyi főosztályvezetője. Összesen 70 új generikus készítménnyel bővül a támogatott gyógyszerek köre. Ezek között található három olyan hatóanyag is, amely eddig csak originális formában volt kapható. Az OEP-nek, illetve a gyógyszerkasszának érdeke a generikus szerek támogatása, hiszen az jelentős megtakarítást eredményezhet a büdzsében. Csakúgy mint idén, 2006-ban is július elsejétől bővül a fix támogatású patikaszerek köre, ahhoz, hogy a most befogadott készítmények ezen körbe bekerüljenek az idén háromszázalékos piaci részesedést kell elérniük. Minősítik a lakásépítőket A tervek szerint október elsejétől önkéntes alapon lehet jelentkezni az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-nál (ÉMI) az építési vállalkozások minősítési rendszerére. A program célja, hogy a minősítést vállaló építőipari vállalkozások felkészültsége és referenciaképessége szakszerűen, objektíven és mérhetően legyen bemutatható. A minősített társaságok az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapjára is felkerülnek. Az ÉMI honlapján található kiírás szerint a minősítés megszerzésének legnagyobb előnye a lakásvásárlók végleges döntésének befolyásolása lehet. A visszajelzések alapján a vállalkozók is nyitottak a megmérettetésre: az előkészületi fázisban több szakmai szövetség is jelezte, hogy tagjaiknak kiemelten ajánlják majd a minősítő tanúsítvány megszerzését. Utószezonban jön a felszolgálási díj A vendéglátóhelyek október elsejétől önkéntes alapon 0–15 százalékos mértékű felszolgálási díjat számolhatnak el a számlában, amely áfaköteles lesz. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) becslése szerint az 55 ezer hazai vendéglátó közül legfeljebb 10-15 százalék él majd a díj bevezetésének lehetőségével. Várhatóan a magasabb kategóriájú éttermek, illetve a catering szolgáltatást nyújtó rendezvényszervező cégek alkalmazzák majd a szervizdíjat – mondta lapunknak Niklai Ákos. A Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint az idén kevesen vezetik be a felszolgálási díjat, mivel utószezonban az áremelkedés nem tenne jót az éttermek forgalmának. A Gundel éttermeiben 15, rendezvényein 12 százalékos szervizdíjat számolnak fel október elsejétől, bár félő, hogy az áremelkedés visszaveti majd a forgalmat – tudtuk meg Dallos Ferenc étteremvezetőtől. A lapunk által megkérdezett vendéglátó-ipari egységek többsége nem akarja kitenni a vendégeket az áremelkedésnek. Tóth Zoltán, a Dupla Étterem vezetője úgy véli: ha a vendég elégedett, úgyis ad borravalót, a díj feltüntetése csak rossz szájízt kelt. Október elsejétől változik a borravalóra vonatkozó szabályozás is. A munkavállalóknak a kapott jatt összegét az szja-bevallásban továbbra is fel kell tüntetnie az egyéb bevételek között, de az adót – az eddigiektől eltérően – nem kell megfizetni, mivel az szja-törvény szerint a felszolgálási díj és a borravaló adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A felszolgálási díjként megszerzett jövedelem viszont járulékalapot képez: a foglalkoztatónak ezután 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie. A borravaló esetében a magánszemély eldöntheti, hogy befizeti-e a 15 százalékos járulékot. Kevesebbe kerül a pályakezdő munkaerő Holnaptól olcsóbb lesz a pályakezdő munkaerő, az első alkalommal elhelyezkedő 25 év alattiak, illetve a 30 év alatti diplomások és ösztöndíjasok után a munkaadók két éven keresztül jelentős járulékkedvezményt vehetnek igénybe. A Start-kártyával rendelkezők után az alkalmazónak a 31–35 százalékos járulékteher helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban 25 százalékot kell fizetnie. A pályakezdő-munkanélküliség csökkentésére létrehozott rendszer a kormány korábbi bejelentése szerint az első évben mintegy 10, a másodikban pedig 15 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, és összesen 45-50 ezer fiatalt érinthet. A pályakezdő fiatalok hétfőtől igényelhetnek kártyát az APEH-től, amelyet a munkába álláskor át kell adni a munkáltatónak, aki ezek után havonta érvényesíti a kedvezményt. A munkabérnek nincs felső határa, de a kedvezményt csak a minimálbér másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál pedig a kétszeresének megfelelő összegig lehet érvényesíteni.

Több mint tízmilliárdért fejleszt az MVM a Főtávnak

A Magyar Villamos Művek Rt. és a Főtáv Rt. tegnap írt alá egy 10,5 milliárd forintos fejlesztésről szóló szerződést: az észak-budai és óbudai hőkörzetek együttes hőigényének 70 százalékát ezen fejlesztésekből fogják nyerni. Az MVM mindezt három ütemben kívánja megvalósítani: 2007. március végére készül el 30 megawatt hő- és 16,5 megawatt villamosenergia-kapacitás, majd 2007 októberének végén további 60 megawatt hőkapacitás állhat a Főtáv rendelkezésére. Végezetül a harmadik ütemben, 2008. március végéig épülnek fel a fennmaradó létesítmények, amelyek az összesen 120 megawatt hő-, illetve háromszor 16,5 megawatt villamosenergia-kapacitás létrehozásához szükségesek.