Valószínűleg nem véletlenül tartotta a nemzeti energiakérdések egyik legfontosabb stratégiai elemének a diverzifikációt Haszan Haszanov, az azerbajdzsáni nagykövet egy a napokban tartott energetikai konferencián, s nem véletlenül emelte ki, hogy például a törökök vagy a grúzok is legalább három forrásból szerzik be a kőolajat és a földgázt. Sőt, noha az ország kitermelése igencsak jelentős fogyasztásához képest, Azerbajdzsán is vesz földgázt Irántól is, a több lábon állás jegyében. A Haszanov által említett esetleges jövőbeni azeri–magyar együttműködés igen jól hangzik egy olyan tél után (közben), amelyet minikrízis, rendkívüli hideg, valamint választási csatározások tarkítanak.
A probléma csak az, hogy nagy hideg általában minden télen előfordul, így például hiába rendelkezett január elején a Mol Földgáztároló Rt. 2,436 milliárd köbméter betárolt gázzal, a január 23-ai –11 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett adódó napi 89 millió köbméteres fogyasztást épp hogy csak fedezni tudta a tárolókból kivehető 46-47 millió és a feszített folyó hazai kitermelésből származó 10,5 millió köbméternyi gáz. Igaz, ekkor Baumgartennél a HAG vezetéken 9 millió köbméter, a Testvériség gázvezetéken pedig a beregdaróci átadónál csak 22,5 millió köbméter gáz érkezett. Másnap viszont már csak az olajtüzelésre átállítható gáztüzelésű erőművek (Budapesti, Dunamenti és Csepeli) mentették meg a rendszert. (A megszakítható erőművek lényege e tekintetben, hogy alapvetően a piaci ár alatt kapják a földgázt, ám amikor probléma van, akkor rögtön átállnak gázról tüzelőolajra.)
Rövid távú megoldás nincs: a Nabucco projekt keretében talán mi is kapunk majd közép-ázsiai gázt – valamikor 2010 körül. Az adriai LNG-szállítás (folyékony földgáz) sem a közeljövő zenéje, mert bár a magyar–horvát közös kormányülés előrelépést hozott, és a 215 kilométeres összekötő vezeték egy-két év alatt összehozható 2,5 milliárd forintból, de valakinek még a visszagázosító terminált is fel kell építenie a tengerparton (MindenNAPI Energia, 2006. február 9.).
Hasonló eredményre jutott Varró László, a Mol Rt. vezető közgazdásza is az említett konferencián: véleménye szerint a földgázkérdés egyik legnagyobb problémája a kapacitásszűke, az alternatív beszerzési lehetőségek hiánya, valamint a kettős tározói kapacitáskorlát. Sőt, szemben a piacosított környezetben mozgó olajárral, a gáz esetében szegmentált nemzeti piacokról lehet csupán beszélni, ahol mereven szabályozottak az árak, s mindezt tetézheti komolyabb telek esetén a megugró kereslet. Mindezzel együtt Varró szerint az „energiafegyver” nem létezik, ugyanis nincs ma olyan orosz döntéshozó, aki vállalná az exportból, valamint a tranzitdíjból fakadó bevételek elvesztését. Több elemzővel ellentétben azonban a szakértő úgy vélekedett, hogy a magyar földgázfogyasztást visszafogni már nem lehet, esetleg a növekedését lehet csökkenteni. A magyarországi árszabályozás kapcsán pedig a közgazdász kifejtette: ez a legkártékonyabb dolog, amit az országra szabadított a politika. Az említett Nabucco projekt, illetve az LNG kapcsán ő is kérdésesnek tartotta, hogy mire kiépülnek a Magyarországig tartó szakaszok, addigra kész lesz-e az itteni infrastruktúra.
Mindezek után még van egy lehetőség: a politikai szlogenné avanzsált stratégiai gáztározó, amelyről – pontosabban a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvénytervezetről – tegnap szavazott a parlament. A tervezet szerint az újonnan megépítendő stratégiai tározóban lévő gázkészlet mértéke legalább 1,2 milliárd köbméter kell legyen – ma a kereskedelmi tározók mérete 3,4 milliárd köbméter –, kitárolási kapacitása pedig 45 napon keresztül legalább 20 millió köbméter naponta. Komoly kérdés persze, hogy ki építheti meg. Felmerült már a Gazprom bevonásának lehetősége – ennek alaposabb megtárgyalására alkalmat adhat Putyin elnök közeljövőben várható magyarországi látogatása. A napirend ugyan részleteiben egyelőre nem ismert, ám energetikáról mindenképpen szó lesz – közölte lapunkkal Ábrahám Gergely, a gazdasági és közlekedési miniszter szóvivője. Elmondása szerint a gáztározó helyszíne egyelőre még nem tisztázott, a beruházásra pedig valószínűleg tendert írnak ki, amely iránt a Gazprom is érdeklődik.
Bakonyi Attila