Bakonyi Attila

Továbbra sem tudni, mikor osztják az emissziókvótákat

Hogy mikor történik meg az emissziókereskedelmen belül a kvóták kiosztása, az továbbra is bizonytalan kérdés – hangzott el tegnap a wbpr Hungária Kft. hatodik emissziókereskedelmi konferenciáján. A gazdasági tárca szakértői szerint Magyarország jelen pillanatban fogadó ország, azaz elviekben nincs szükség a szén-dioxid-szint csökkentésére, hiszen jelenleg is a vállalásaink alatt vagyunk. Ezzel azonban mindenképpen élni kellene. A kiosztási terv problémája viszont – magyar részről –, hogy egyrészt túl gyorsan készült el, nem voltak hozzá egzakt adatok, valamint a cégek nem vették elég komolyan. Uniós szinten 2020-ig összesen 15–30 százalékos, 2050-ig pedig 60–80 százalékos kibo-csátáscsökkentést kellene elérni. Magyarországnak az első körben 85–130 millió tonnára, 2050-re pedig 24–48 millió tonnára kellene csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását. A környezetvédelmi minisztérium szerint 2020-ra évi 80–90 millió tonnás szintet érhet el Magyarország. Az állam a teljes kvótamennyiség 96 százalékát osztja ki ingyen, s 1,5 százalék árverezését tervezi. Magyarországon kívül négy ország döntött még az aukciók mellett, ők 0,75–5 százalék közötti árverést terveznek. A Mol Rt. számításai szerint a cégcsoport a 2005–2007 közötti hároméves kereskedési időszakban 13,1 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ebből Magyarországon mintegy 12 millió tonnát. A legnagyobb „termelőknek” ezzel együtt is az erőművek és a távfűtő cégek számítanak, hiszen az évi 31 millió tonnás produktumból több mint 19 milliót hoznak össze.

Takarékos egymilliárd

Információink szerint március 10-től lehet jelentkezni a korábbi évek egyik legsikeresebb lakossági pályázatának felújított változatára, a Nemzeti Energiatakarékossági Programra (NEP). Az 1,2 milliárd forintos idei keretből 800 millió forint jut az energiahatékonysági és 183 millió forint a megújuló energiaforrások felhasználását célzó tenderekre. (Emellett 200 millió forint van a végrehajtásra és 16 millió az egyéb költségekre.) Az Energiaközpont Kht. által várhatóan a jövő héten meghirdetendő pályázatok két részből állnak majd. Az első részben magánszemélyek és társasházak pályázhatnak nyílászárócserére, utólagos hőszigetelésre vagy használati- melegvíz- és fűtés-korszerűsítésre (NEP 2006/1), míg a másodikban a megújuló energiaforrások felhasználása van a középpontban (NEP 2006/2). Ha egy magánszemély csak nyílászáró-korszerűsítésre pályázik, akkor legfeljebb 300 ezer, ha emellé még felveszi például az utólagos hőszigetelést, akkor legfeljebb 600 ezer forint támogatást kaphat, ám ez a teljes beruházás harmadánál nem lehet több. Társasházak esetében lakásonként 200 ezer forint a nyílászárócsere támogatása, míg a többprojektes részvétel esetén ez az összeg 400 ezer forintra emelkedhet. (Itt is megmarad azonban a beruházás értékének egyharmados plafonja.) Rossz hír viszont a panelben élők számára, hogy ők most kimaradnak a tenderekből, ugyanis a kiírások csak hagyományos építésű ingatlanokra vonatkoznak. A megújuló erőforrások kiaknázására kizárólag magánszemélyek pályázhatnak: napkollektor esetében 300 ezer, míg más beruházásnál 500 ezer forintban maximálták a támogatást. Az Energiaközpont szerint mintegy 2600 pályázat várható az első, s 500 a második csoportban. Két évvel ezelőtt a tervezett őszi időpont helyett már nyáron kimerült az akkori NEP-keret, utána nem fogadtak be pályázatokat, s 2005-ben még mintegy háromezer pályázónak fizette ki a gazdasági tárca a programban elnyert összegeket. Így az eddigi tapasztalatok szerint várhatóan egy, másfél hónapon belül elfogyhat a keretösszeg, úgyhogy érdemes sietni.

Beköltözők a Máriássy Házban

A Wallis Ingatlan Rt. a magyarországi piacon még egyedinek számító loftirodaház-projektje, a Máriássy Ház a napokban érte el a 44 százalékos kihasználtságot: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. és a Maxell Hungary Kft. vesz bérbe irodaterületeket a Lágymányosi híd lábánál található épületegyüttesben. A több évre megkötött szerződések értelmében az Adecco 429 négyzetmétert, a Maxell Hungary pedig 315 négyzetmétert bérel az épület második emeletén, várhatóan február-március folyamán költöznek be. A beruházó az 1920-as években épült vásárcsarnok átalakításával 3170 négyzetméter irodaterületet nyert. A régi csarnoképület mellé a Wallis egy új irodaházat is épít, amely nettó 5866 négyzetméteres lesz, így a 3 milliárd forintos beruházás eredményeként összesen több mint 9 ezer négyzetméter irodaterület jön létre. Az irodaházak alatt és a telek Könyves Kálmán körút felőli oldalán 117 férőhelyes mélygarázs, valamint 32 férőhelyes felszíni parkoló kap helyet.

Harmincéves építkezési rekord az USA-ban

Szokatlanul élénk volt januárban a lakóingatlanpiac az Egyesült Államokban, ám több szakértő figyelmeztet: ez nagyot változhat az év folyamán. A megkezdett építkezések száma 14,5 százalékkal nőtt az év első hónapjában, évi átlagban elérte a 2,28 milliót – írja a cnn.com. Ilyen értéket 1973 márciusa óta nem mértek, s ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy decemberben év/év alapon mintegy 7 százalékos volt a csökkenés, akkor különösen nagy mértékű emelkedésről beszélhetünk. A szezonális hatásoktól megtisztítva az adatokat a lakásépítések 11 százalékos növekedését regisztrálták a szakértők januárban, ez egy még régebbi, 1959-es rekordot is megdöntött. Mindemellett több jel is abba az irányba mutat, hogy az ingatlanpiaci pörgés kissé alább hagy majd a közeljövőben: az egész éves házépítési kedv a 2005-ös rekordnövekedés alatt maradhat. Ha ugyanis a jelzálogbankok adatait nézzük, akkor látszik, hogy év/év alapon az új lakásokra felvett hitelek száma 7,5 százalékkal csökkent, mindez pedig azt igazolja, hogy ami januárban történt, az vélhetően nem trend. A Greenspan örökébe lépett új Fed elnök, Ben Bernanke kongresszusbeli megszólalásakor is a csökkenő lakáspiaci növekedés rizikóhatásait vetítette előre. A megszólaltatott szakértők jó része is a szektor lassulását várja, dacára a januári adatoknak. Nem szabad azonban megfeledkezni az időjárásról sem: a déli államok statisztikái (ezeken a területeken történt majd fele az új építéseknek, az időjárási és a szezonális hatások a legkisebb mértékben itt érvényesültek) 9 százalékos építési növekedést mértek – figyelmeztetnek egyes a szakértők. Így ha megpróbálunk teljesen objektíven tekinteni a területre, akkor érdemes egy pillantást vetni a kiadott építési engedélyekre is. Decemberről januárra 6,8 százalékos növekedést s 2,22 milliós darabszámot mértek a statisztikusok. A legnagyobb növekedést, 24 százalékkal, a többgenerációs családi házak esetében tapasztalták, míg az egyszerűbb, egycsaládos épületeknél csak 2,4 százalékos volt a növekedés. Mindemellett a januári boom segített csökkenteni a jelzálogkamatokat is, egy átlagos 30 éves, fix kamatozású kölcsön kamata 6,15 százalékra mérséklődött januárra a decemberi, illetve novemberi 6,27, illetve 6,33 százalékról. A szakértők azonban ismét figyelmeztetnek: a kamatok újból növekedhetnek, sőt már most elérték a 6,28 százalékot a legújabb hitelek esetében.

Felpörgött a határidős piac

A korábbi hetek lanyha kereskedései után az elmúlt héten már igencsak megélénkült a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában a határidős gabonakereskedés, ezt bizonyítja többek között az is, hogy 155 kontraktus cserélt gazdát a korábbi 125-tel, illetve a három héttel ezelőtti 93-mal szemben. Erősödött az üzletmenet is: a brókerek mindösszesen 522 millió forint értékben kereskedtek a terményekkel, míg két héttel korábban csupán 384 millió forintos forgalmat értek el. Ez pedig már meghaladta az év első heteiben tapasztalt élénk, 510 millió forintos forgalmat is. A volumenhordozó takarmánykukorica két héttel ezelőtt 550 forintos emelkedést produkált márciusi lejáratra, ám a múlt héten szinte minden határidőre csökkent az elszámolóára: az említett időszakra például a hét eleji 25 350 forintos árról 24 6000 forintra esett vissza. Összességében a két héttel ezelőtti erősödést a múlt héten általában gyengülés követte a takarmánykukorica esetében, ez alól csupán a szeptemberi és a decemberi határidő volt kivétel, ezek ára ugyanis maradt a 26 800 és 25 000 forintos árakon. A terményből a legnagyobb forgalom szerdán volt, itt 60 kontraktus cserélt gazdát 149,66 millió forint értékben, s ezen a napon esett a termény elszámolóára a legnagyobbat, márciusra 400, májusra 500 és júliusra 450 forintot. A búza esetében hasonló volt a trend a múlt héten, mint a takarmánykukoriácánál tapasztaltak, azaz minden határidőre gyengülés volt tapasztalható a két héttel ezelőtti emelkedéshez képest. A kenyérgabona a legkomolyabb csökkenését augusztusi lejáratra könyvelhették el: a hétfői 24 640 forintos árról péntekre 24 300 forintra mérséklődött a jegyzés. Komolyabb forgalom a hét második felében volt az olajnapraforgó szekcióban. A termény márciusi lejáratra 49 500 forintról 47 500 forintra mérséklődött a hét végére, hasonlóan a májusi lejárathoz, ahol 1300 forintos csökkenéssel 49 900 forintra mérséklődött a termény ára. Itt komolyabb forgalom csütörtökön és pénteken volt, 122 és 69 millió forgalmat értek el a brókerek. Péntektől élő áru a szójapellet, amelyet márciustól decemberig hét határidőben lehet adni-venni, egységes, 59 ezer forintos elszámolóáron. A hét utolsó napján e termény minden határidejére esett egy kontraktus üzletkötés.

Látványosan nőtt a gázolajfogyasztás

Tavaly mintegy 318 millió literrel több üzemanyag fogyott Magyarországon, mint egy évvel korábban – derül ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) adataiból. Összesen 4,91 milliárd litert tankoltunk, szemben az egy évvel korábbi 4,59 milliárddal. A benzin volumenének növekedése viszonylag csekély mértékű, 1,84 százalékos volt, míg a gázolaj-felhasználás igen komoly, 10,69 százalékos növekedést produkált 2004-hez képest. Benzinből 1,99 milliárd liter fogyott 12 hónap alatt, a dízelüzemű járművek 2,92 milliárd liter üzemanyagot pöfögtek el. Ha csak az év utolsó hónapjait hasonlítjuk össze, akkor arányaiban hasonló eredményeket kapunk: benzinből egymillió literrel több, 172,15 millió liter, míg gázolajból 10 millió literrel több, összesen 229 millió liter fogyott. Decemberben egyébként – vélhetően a mezőgazdasági munkák teljes leállása miatt – igencsak visszaesett a gázolajfogyasztás novemberhez képest. Amíg 2004-ben 269,58 millióról 219,65 millióra csökkent, addig tavaly már 303,47 millióról 229,08 millió literre esett vissza a felhasználás. A tavalyi év utolsó hetében a 95-ös benzin ára 1,02 euró volt, míg a gázolajé alig valamivel haladta meg az egy eurót, ezzel szemben 2004 utolsó hetében az áruk 0,95 és 0,93 euró volt, azaz a különbség alig haladta meg az 5 eurócentet, mintegy 12,5 forintot – derült ki az Európai Unió heti Oil Bulletinjéből. Ezzel szemben az unió által legelőször vizsgált időpontban, 2004. május 5-én a 95-ös benzin ára 0,97, a gázolajé 0,88 euró volt. Egy évvel később, tavaly májusban már 1,02 eurót kellett fizetni egy liter benzinért, a gázolaj ára 0,99 euró volt. Az unió adatai szerint a csúcsot tavaly szeptember második hetében érték el az árak: ekkor egy liter 95-ös oktánszámú benzinért 1,19 eurót, míg ugyanennyi gázolajért 1,13 eurót kellett fizetni. Az októberi előrehozott áfacsökkentéssel 1,09 euróra, illetve 1,04 euróra csökkentek az árak, majd az előbbi ára november első hetére 1,04 euróra mérséklődött, míg a gázolaj kisebb emelkedéssel 1,05 euróra drágult. A bulletin elmúlt heti adatai szerint Magyarországon egy liter benzin ára 1,06, egy liter gázolajé 1,03 euró volt. Az EU 25 tagországának súlyozott átlagára 1,21 euróra jön ki a benzin és 1,08 euróra a gázolaj esetében. Érdekesebb képet mutatnak azonban a régebbi uniós tagállamok üzemanyagárai: itt a súlyozott átlagár 1,23 és 1,09 euró literenként. Jelenleg a 95-ös benzin Hollandiában és az Egyesült Királyságban a legdrágább (1,37 és 1,31 euró), míg a legolcsóbb Lettországban és Észtországban (0,85 és 0,87 euró). Dízelolajat a legdrágábban az Egyesült Királyságban és Svédországban tankolhatunk (1,37 és 1,12 euró), a legkevesebb pénzből Lettországban és Cipruson úszhatjuk ezt meg (0,85 és 0,86 euró).

Új csatornákat keresett tavaly a tejipar

Többszörösen nehéz helyzetbe került a magyar tejipar, az ágazatot érintő nemzetközi hatások miatt a szektor gyors sorvadásnak indult.

Idén elkészül Veszprém ötezer fős sportcsarnoka

Mindössze egyetlen konzorcium, az osztrák Porr Technobau und Umwelt AG, a Viadom Építőipari Rt. és az UBM Realitatenentwicklung Aktiengesellschaft közös jelentkezését találta az ajánlati felhívásnak megfelelőnek a veszprémi önkormányzat bírálóbizottsága a város új, multifunkcionális sportcsarnoka ppp-konstrukcióban történő építésére és 15 éves üzemeltetésére – tudta meg lapunk az önkormányzattól. A több mint tízezer négyzetméter nettó alapterületű, 5100 fő befogadására alkalmas (4550 + 350 ülőhely és 200 fő állóhely) sportcsarnok létesítésére összesen öten jelentkeztek. Közülük alkalmatlannak minősítették az Arcadom Zrt. és a Trigránit Management Kft. közös, a Glotech Építési Fővállalkozó Kft., a Sibemic SA és a City Service Rt. közös, a Swietelsky Építő Kft., valamint érvénytelenítették a Baucont Zrt. jelentkezését. A magyarországi sztrádaépítésekben is együttműködő osztrák–magyar konzorciummal még folynak a beruházás és működtetés részleteire vonatkozó tárgyalások, ám várhatóan még februárban szerződést kötnek a felek. A kivitelezés 8–10 hónapot igényel, így még 2006-ban átadják a létesítményt. A Porr és az UBM Európában több sportcsarnok építésében és üzemeltetésében is részt vesz. A fejlesztés a Sport XXI létesítményfejlesztési program keretében valósul meg, amely szerint az állam valamennyi megyében támogatja egy többcélú sportcsarnok vagy fedett uszoda építését vagy felújítását 20 milliárd forint értékben. Veszprémnek – egy korábbi kormánydöntés értelmében – másfél évtized alatt 747 millió forint támogatást ad az állam a szolgáltatási díj fizetéséhez. Emellett az oktatási tárca évi mintegy 30 millió forinttal támogatja a veszprémi egyetem hallgatóinak csarnokbérletét, akik évente 320 órát tartózkodhatnak a létesítményben (NAPI Gazdaság, 2005. október 13., 7. oldal).

Üzemanyagárak Európában

(2005. február 6., euró/liter) Ország 95-ös benzin Gázolaj Ausztria 1,06 0,99 Belgium 1,26 1,02 Ciprus 0,91 0,86 Csehország 1,00 0,99 Dánia 1,24 1,08 Egyesült Királyság 1,31 1,37 Észtország 0,87 0,87 Finnország 1,21 0,99 Franciaország 1,22 1,07 Görögország 0,94 0,92 Hollandia 1,37 1,05 Írország 1,07 1,07 Lengyelország 0,96 0,96 Lettország 0,85 0,85 Litvánia 0,89 0,88 Luxemburg 1,07 0,89 Magyarország 1,06 1,03 Málta 1,10 0,97 Németország 1,29 1,12 Olaszország 1,25 1,15 Portugália 1,24 1,02 Spanyolország 1,00 0,94 Szlovákia 1,06 1,05 Szlovénia 0,95 0,92 Svédország 1,19 1,12 EU–25 1,21 1,08 EU–15 1,23 1,09 Forrás: EU Oil Bulletin