– Tavaly két nemzetközi atomenergia-szervezet szakértői is jártak az atomerőműben, ez jó vagy rossz előjel önökre nézve?
– A látogatások mindenképpen jó előjelnek számítanak, ugyanis a nemzetközi szakértői vizsgálatok igen szigorúak, s ha ezek tükröt tartanak egy atomerőmű elé, akkor szembesülhetünk mindazzal, ami esetleg változtatásra szorul. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy mely területeken vagyunk jók. Való igaz, hogy tavaly Pakson két vizsgálat is volt. Az egyik egy úgynevezett OSART utóvizsgálat, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2001-es és 2003-as vizsgálatának eredményeit, illetve az ajánlások végrehajtását volt hivatott ellenőrizni.
Lényeges hangsúlyozni: egyedülálló a nemzetközi gyakorlatban az is, hogy a NAÜ szakértői nem találtak olyan pontot a korábban tett 80 javaslatukból, amely ne lett volna már megfelelő előrehaladottsági szinten. Mindezek után kijelenthetem, hogy a paksi atomerőműben a nukleáris biztonság megfelelő. A másik vizsgálat során a világ atomerőműveit üzemeltető országok szervezete, a WANO delegációja járt nálunk. Ezt a vizsgálatot mi kértük, mert szeretnénk igazolni mindenkinek, hogy biztonságosak vagyunk. Megnyugtató az is, hogy a külföldi szakemberek több paksi módszert ajánlottak a tagerőművek számára, mint átveendő gyakorlatot.
– Említette, hogy az OSART-ajánlások többségét már teljesítették. Mi a helyzet a fennmaradókkal?
– Jelen pillanatban 79 százaléka az ajánlásoknak teljesült, a fennmaradó részek lezárása viszont szigorú ütemterv szerint zajlik, így ezek befejezése a jövőben várható.
– A társaság évindító sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az erőmű biztonságának színvonala tavaly tovább növekedett. Egy igen biztonságosnak gondolt létesítményben mit jelent a „még biztonságosabb” fogalom?
– Tavaly egyetlen olyan esemény volt az erőmű életében, amely a nemzetközi biztonsági skála (INES) egyes fokozatába sorolandó. Ez pedig igen fontos, a biztonságra jellemző mérce. Mindemellett csökkent a kényszerkiesések, a személyhibás események száma is. Ezek pedig szintén komoly fokmérők.
– Szintén az évindító tájékoztatón hangzott el néhány gondolat a gazdasági hatékonyságnövelő programról. Részleteiben mit lehet erről tudni?
– Az egész hazai energiaszektor számára fontos, hogy 2007-ben már a teljes piac liberalizált lesz, megszűnik a közüzem. Ma az atomerőmű a legjobb áron értékesíti, illetve termeli az áramot, amely versenyképes az importtal is. Ezt fenn kell tartani, sőt javítani kell, ugyanis a jövőben csak így lehet Paks továbbra is hatékony és versenyképes szereplője az energiapiacnak.
– Rendre hallani híreket a világ minden tájáról újabb atomerőművek felépítéséről, bővítéséről. Ezzel együtt a tüzelőanyagárak is elindultak fölfelé. Nem befolyásolja ez a ma még versenyképes áraikat?
– A tüzelőanyag-áremelkedésnek alapvetően nincs befolyása a mi árainkra, ugyanis az üzemanyagköltség kis súllyal szerepel a végső árban. Ha például a nyersanyagár a duplájára emelkedne, akkor a mi árnövekedésünk nem lenne nagyobb, mint 10 százalék! Emellett nukleáris fűtőanyagból komoly készletek vannak világszerte, s Paks nem válságövezetből vásárol. Ráadásul két évre elegendő készlettel rendelkezünk, ami szintén megfelelő biztonságot nyújt.
– Lehet Magyarországon létjogosultsága új atomerőmű építésének, vagy netán a meglévő blokkok bővítésének?
– Egy szóban: mindenképpen. Bővebben: az üzemidő-hosszabbítás önmagában is fontos lépés a termelés szempontjából. Sőt 2010 és 2020 között a belföldi erőművi kapacitások egy jelentős része elavul, így 2020-ig mintegy hatezer megawatt új kapacitásra lesz szükség. Azaz erőművet kell építeni! Ehhez a jogszabályi környezet jó, az atomenergia elfogadottsága szintén jó, és a paksi telephely alkalmas új blokkok felépítésére. A magyar tudósok világhírűek. Összességében minden feltétel adott új blokkok felépítésére.
– Saját pénzből képes finanszírozni egy ilyen bővítést az erőmű?
– Nem, csak az üzemidő-hosszabbítás finanszírozására képes az erőmű saját forrásból. Egy új termelőeszköz, vagyis blokk felépítése rendkívül drága, hosszú távon ugyan megtérül, de akkor is kell hozzá külső befektető.
– Két év múlva az erőmű kapacitása blokkokként meghaladja az 500 megawattot, a korábbi 460-ról. Növelhető ezzel az erőmű árbevétele is?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy az erőmű költségeit lehet ezzel csökkenteni, s ha az állandó költségek emellett nem nőnek, viszont többet termelünk, akkor a szabad piacon még versenyképesebb lehet a társaság.
Bakonyi Attila