Ádám János

Májusban az élelmiszerek segítették az inflációt

Az áprilisi 5,7 százalék után májusra lassult a drágulás üteme: 5,1 százalék volt az infláció mértéke, ez megegyezett a Napi-konszenzussal. A lassuló infláció ellenére ugyanakkor havi szinten jelentős, 0,9 százalékos drágulást mért a KSH. Egyrészt az idényáras élelmiszerek 7,6 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt, másrészt az áprilisi gázáremelés nyomán 4,1 százalékkal nőtt a háztartási energia átlagára. Az előző hónapoktól eltérően viszont az üzemanyagok kevésbé - 2,1 százalékkal - drágultak. A piaci termékeknél és szolgáltatásoknál továbbra sem látható árnyomás: a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkeknél 0,4 százalékos árcsökkenésről adott számot pénteken a statisztikai hivatal. Éves összevetésben ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal csökkentek, ez nagyban hozzájárult a lassuló inflációhoz. A kettős hatás oka, hogy tavaly egyetlen hónap alatt 4,9 százalékkal drágultak e szegmens termékei. Az egyéb cikkek árai az üzemanyagok 27 százalékos drágulása miatt ugrottak meg, míg a háztartási energiánál az elektromos energia és a gáz fűtötte az inflációt, bár az olcsóbb távfűtés tompítóan hatott. A szolgáltatások árai átlag feletti mértékben emelkedtek, amiért főként a közszolgáltatások tehetők felelőssé. A tartós fogyasztási cikkeknél az egyszázalékos drágulás továbbra is gyenge keresletről árulkodik. Az elmúlt két hónapban defláció jellemezte ezt a termékcsoportot, azaz a gyengébb forint ellenére az importcikkeknél nem jelent meg az árnyomás - mondta Samu János, a Concorde elemzője. Az iparcikkek deflációjára hívják fel a figyelmet az OTP Bank elemzői is. Az éves indexek csökkenése széles körben megfigyelhető volt a termékcsoporton belül: a tartós cikkek közül leginkább az új autók, míg a nem tartós cikkeknél a ruházati termékek áremelkedése maradt el az ilyenkor szokásostól. A piaci szolgáltatásoknál szintén kedvezőek a folyamatok, az év eddigi időszakában végrehajtott áremelések mértéke jócskán elmarad a válság előttitől és a múlt évitől is - vélik a bank elemzői.

Így fékezheti a Fidesz az inflációt

Nagyrészt az élelmiszerek bázishatásának köszönhető, hogy az áprilisi 5,7 százalékos infláció májusban 5,1 százalékra lassulhat a Napi által megkérdezett elemzők szerint. A közszolgáltatási moratórium fékezheti az energiaárak emelkedését, ám az élelmiszerek várható drágulása kioltja a kedvező folyamatot.

Az élelmiszerek segítik a dezinflációt

Nagyrészt az élelmiszerek bázishatásának köszönhető, hogy az áprilisi 5,7 százalékos infláció májusban 5,1 százalékra lassulhat a Napi által megkérdezett elemzők szerint. A közszolgáltatási moratórium fékezheti az energiaárak emelkedését, ám az élelmiszerek várható drágulása kioltja a kedvező folyamatot.

Megalakult a hatfős alkotmányozó testület

Hat szaktekintélyt kért fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy hozzanak létre egy olyan testületet, amely a kormányfő mellett működik és az új alkotmány koncepcióját dolgozza ki - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A felkért szakemberek Boross Péter volt kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselők, Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter. Az első megbeszélését a tervek szerint jövő szerdán tartja a testület - közölte a szóvivő. Ma Magyarországon egy ideiglenes alkotmány van érvényben, és eddig kellő felhatalmazás, társadalmi szerződés, illetve nemzeti egység híján az új alkotmány létrehozásának lehetősége még nem állt rendelkezésre - mondta Szijjártó. Arra a kérdésre, hogy az alkotmányozási folyamat végén népszavazással kívánják-e megerősíttetni az új alaptörvényt, a szóvivő úgy reagált: a szavazók a parlamenti választáson döntöttek és alkotmányozó felhatalmazást adtak. Innentől kezdve a parlamenti képviselőkön a sor - jegyezte meg.

Százmilliárdos kárt okozott a belvíz

A kormány döntése értelmében kétezer közmunkással erősítheti az Országos Vízügyi Védelmi Központ a védekezési, majd szükség esetén a kárenyhítési munkákat - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken. Az érintett térségekben közfoglalkoztatási program keretében munkanélkülieket vonnak be a védekezésbe, ugyanis az ár- és belvíz okozta rendkívüli helyzet kezelése jelentős nagyságrendű kézi munkaerőt igényel. Az újonnan indítandó közmunkaprogramra 260 millió forintot biztosít a tárca, ez a foglalkoztatáshoz szükséges költségeket - közmunkásonként legfeljebb 135 ezer forintot - teljes mértékben fedezi majd. A közmunkásokat közvetlenül az Országos Vízügyi Védelmi Központ, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok alkalmazhatják legfeljebb egy hónapig. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó áradása miatt több mint 800 embernek kellett elhagynia az otthonát a Miskolchoz közeli Felsőzsolcán. Az állami védvonallal nem védett Bódva és a rendkívüli készültségi fokon lévő Hernád és Zagyva is tovább árad. A Tisza kiskörei és szolnoki szakaszán jelenleg harmadfokú, másutt első, illetve másodfokú készültség van érvényben, ám a vízszint Tiszabecs alatt még mindenütt emelkedik. Az árvízvédelmi készültség fővédvonala országszerte már elérte a 3000 kilométert és több mint háromezer embert kellett kitelepíteni otthonából.

Vezetőcsere a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter visszavonta Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökének vezetői megbízatását - írta az MTI-Eco. A szaktárca tájékoztatása szerint az ügynökségnél a közelmúltban kialakult aggályos gyakorlat miatt döntött a miniszter Vági Márton azonnali leváltása mellett. A felügyeleti jogokat ellátó miniszter szerint a volt elnök eljárása súlyosan sérti a kiemelkedő állami költségvetési források elosztását felügyelő szervezetnél történő felelős gazdálkodás elvét, és veszélyezteti a működés biztonságát. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új elnöke az 51 éves Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke lett. A kormány felmenti tisztségéből Belyó Pált, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökét, utóda Vukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke lesz - derült ki a Népszava forrás közlése nélkül megjelent híréből. Belyó Pál közgazdász, statisztikus szakember 1998-tól a KSH felügyelete alá tartozó Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója volt, majd 2007-től a Kopint-Datorg Rt. kutatási igazgatóságát és a korábbi Magyar Közigazgatási Intézet kutatói osztályát magába olvasztó Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom Stratégiai kutatóintézet főigazgatójaként dolgozott, 2009-től vezette a KSH-t.

Dinamikusabb növekedés mellett inflációs kockázatok

A külső kereslet bővülése továbbra is jellemző maradhat, de a belföldi felhasználás az idén még hátráltatja a növekedést, a GDP markánsabb növekedésére csak 2011-től lehet számítani - áll az MNB tegnap publikált inflációs előrejelzésében. A prognózis eddigi mínusz 0,2 százalék helyett 0,9 százalékos növekedésre való átállítását az erősödő készletfelhalmozás és a lakossági fogyasztás vártnál kisebb visszaesése indokolja. Ugyanakkor a kedvező első negyedévet követően stagnálás következhet, majd ezt követően növekedhet fokozatosan a gazdaság teljesítménye, bár a külső kereslet fennmaradása körüli bizonytalanság kockázatokat hordoz magában. A háztartások válság során tapasztalt viselkedése is változik: a fogyasztás csökkenése megállhat és az óvatosság is a háttérbe szorulhat, ám a lakosság ezzel együtt a válság előttinél jóval megfontoltabban reagál majd a jövedelemingadozásokra.

Az óvatosságunk csökken, de már nem leszünk a régiek

A kedvező első negyedéves GDP-adat következtében jelentősen megemelte előrejelzését a jegybank, ugyanakkor az inflációt számos kockázat övezi, főként az energiárak emelkedése miatt. A válság során tapasztalt finanszírozási képesség ugyanakkor tartósan fennmaradhat, és az ország finanszírozásában jelentősebb szerephez juthatnak a belső források.

Nagyot emelt az MNB a GDP-prognózison

Az MNB legfrissebb, szerdán megjelenő inflációs előrejelzése jelentősen módosított az idei GDP- prognózison: a korábbi 0,2 százalékos csökkenésre vonatkozó becslést 0,9 százalékos növekedésre emelte. A 2011-es számokban nincs jelentős változás, viszont a jegybank először publikált 2012-re előrejelzést, amely szerint 3,9 százalékos növekedéssel számolnak. A módosítás fő oka, hogy az élénkülő nemzetközi konjunktúra következményeként jelentősen felfutott a nettó export, megindult a készletek feltöltése, miközben a fogyasztás is kedvezően alakul, bár ennek szignifikáns hozzájárulása a bővüléshez legkorábban 2011-ben várható. Az infláció alakulását illetően ugyanakkor kettős folyamatokkal számol a jegybank. Egyrészt a visszafogott belső kereslet továbbra is alacsony maginflációt indukál. Erre az esztendőre – a korábbi 3,2 százalék helyett – 3 százalékos maginflációval számolnak, ez 2011-ben 1,6 százalékra csökkenhet, 2012-ben pedig 2,5 százalék körül alakulhat. Ugyanakkor a fogyasztói árindexben jelentős megugrást vél felfedezni az MNB, aminek fő oka a forintban számított olajár emelkedése. Az idei évre vonatkozó, korábbi 4,4 százalékos előrejelzését 4,9 százalékra módosította az MNB, a 2011-es inflációt is héttized százalékponttal, 3 százalékra emelték fel, 2012-re pedig 2,2 százalékkal számolnak. Az államháztartási hiány mértékén is módosított a jegybank: néhány tizeddel rontottak az idei deficitre vonatkozó előrejelzésen, ami a tartalékok elköltésétől függően, GDP arányosan 4,3–4,5 százalék körül alakulhat. Ezzel szemben javítottak a 2011-es hiányon, az 3,9 százalék lehet és 2012-re 2,9 százalékkal számolnak. Első ránézésre a 4,9 százalékos inflációra vonatkozó előrejelzés magasnak tűnik – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Amennyiben a kormány a gázár-kompenzáció eltörlése mellett dönt, akkor viszont reális a prognózis. A 2010-es GDP-becslés tartható, bár a készletfeltöltés dinamikája jobban alakulhat, ami még inkább hozzájárulhat a növekedéshez. A 2012-es előrejelzés viszont már meghaladja a gazdaság jelenlegi szerkezete által implikált potenciális növekedési ütemet. Vélhetően néhány évig a bővülés ezt meg is fogja haladni, ezzel kompenzálva a válság által okozott visszaesést. Samu János, a Concorde szakértője szerint is meglepő a inflációs előrejelzés, ugyanakkor a GDP dinamikájára vonatkozó prognózis rosszabb lehet, ha a folyamatos esőzések nyomán jelentősen romlik a mezőgazdaság hozzáadott értéke.