A külső kereslet bővülése továbbra is jellemző maradhat, de a belföldi felhasználás az idén még hátráltatja a növekedést, a GDP markánsabb növekedésére csak 2011-től lehet számítani - áll az MNB tegnap publikált inflációs előrejelzésében. A prognózis eddigi mínusz 0,2 százalék helyett 0,9 százalékos növekedésre való átállítását az erősödő készletfelhalmozás és a lakossági fogyasztás vártnál kisebb visszaesése indokolja. Ugyanakkor a kedvező első negyedévet követően stagnálás következhet, majd ezt követően növekedhet fokozatosan a gazdaság teljesítménye, bár a külső kereslet fennmaradása körüli bizonytalanság kockázatokat hordoz magában.
A háztartások válság során tapasztalt viselkedése is változik: a fogyasztás csökkenése megállhat és az óvatosság is a háttérbe szorulhat, ám a lakosság ezzel együtt a válság előttinél jóval megfontoltabban reagál majd a jövedelemingadozásokra.
A vállalati kapacitáskihasználtság továbbra is alacsony, rövid távon nem indokolt a beruházások növekedése. Az első negyedévben lényegében csak az állami fejlesztések és néhány nagyobb energetikai beruházás segített, a lakáspiacon pedig további visszaesés várható.
A hazai dezinfláció lassulásában jelentős szerepet játszhatnak a globális környezeti hatások, azaz a nyersanyag- és olajárak emelkedése, illetve az euró dollárral szembeni gyengülése. Ezért a korábbi előrejelzést megemelve, 2010-re 4,9 százalékos inflációval számol a jegybank. Hosszabb távon a kockázatok is felfelé mutatnak, főként az energiaárak miatt. Az alacsony maginflációt döntően befolyásoló piaci szolgáltatások kedvező áralakulása továbbra is megmaradhat, ám 2011 folyamán ez a mutató emelkedésnek indulhat a belföldi kereslet növekedésével párhuzamosan.
A munkapiaci folyamatokat illetően a jegybank szakértői szerint az emelkedő munkanélküliség oka nem a foglalkoztatottság csökkenése, hanem az aktivitás növekedése. A feldolgozóiparban tapasztalt erős béremelkedés pedig a ledolgozott munkaórák emelkedésének és nem a magasabb órabérnek volt köszönhető. A foglalkoztatottság bővülése csak késve követheti a konjunktúrát: először az exportra termelő szektorokban és leghamarabb jövőre a hazai piacokra termelő ágazatokban.
Az ország finanszírozási képessége a jövőben tartósan fennmaradhat, és bár a belső kereslet élénkülésével a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik, az uniós források jelentős mértékben segíthetik a tőkemérleget. A külső forrásokra való ráutaltság tartósan csökkenhet és az ország finanszírozásában a korábbiakhoz képest meghatározóbbak lehetnek a belső források.
Az államháztartás hiánya a GDP arányában 4,3-4,5 százalék körül alakulhat az idén, főként a kiadási kockázatok miatt - ehhez adódhat hozzá az állami vállalatok adósságátvállalása, ami legfeljebb 2,7-3 százalék lehet. A konjunktúra felfutásával nőhetnek az államháztartás bevételei a következő években, így - számos feltételezés mellett - csökkenő pályára állhat a deficit, az államadósság pedig a jövő évi stagnálást követően 2012-ben csökkenésnek indulhat.
