Ádám János

Kinevezték az MNV vezető testületeinek tagjait

Kinevezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két új vezető testületének, az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a tagjait Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményében. Az MNV Zrt. igazgatósága elnökének Halasi Tibor vagyonpolitikáért felelős államtitkárt, tagoknak pedig Horváth Gergelyt, az MNV Zrt. vezérigazgatóját, Molnár Zoltánt, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettesét, Erdei Tamást, a bankszövetség elnökét és Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék volt elnökét nevezték ki. A miniszter kinevezése nyomán az MNV Zrt. felügyelőbizottságának elnöke Mészáros József lett, tagjai pedig Búza Éva, Antal Gergely, Bártfai Béla és Király Péter. A vagyongazdálkodásról szóló törvények módosításai nyomán megszűnt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az MNV Zrt. ellenőrző bizottsága - hívja fel a figyelmet az NFM.

Vezetőt vált és pénzt veszít a PSZÁF?

Akár a közeli napokban vezetőcserére kerül sor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élén. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint ugyanis Farkas Ádám jelenlegi elnök és a kormány közötti egyeztetés értelmében az elnök lemond és Szász Károly (képünkön) veszi át a felügyelet vezetését. Lapunk megkereste Farkas Ádámot, aki nem kívánta kommentálni a híreket. A kinevezését megelőzően a költségvetési bizottsági meghallgatáson egy fideszes képviselői kérdésre válaszolva ugyanakkor a szakember maga jelezte: nem ragaszkodik majd a pozíciójához, ha az új kabinet más személlyel képzeli el a jövőt.

Még egyet húzott a gázcsapon a Gazprom

Betartotta a Gazprom tegnapi ígéretét: Fehéroroszország nem fizette ki tartozását, ezért kedd délelőtt a gázmonopólium 30 százalékkal csökkentette szállításait. Válaszul Minszk azzal fenyegetőzik, hogy saját felhasználásra megcsapolja a tranzitgázt.

A kockázati megítélés romlása szab gátat a monetáris lazításnak

A jegybank monetáris tanácsa (MT) tegnapi ülésén túlnyomó többséggel változatlan szinten hagyta az 5,25 százalékos alapkamatot, és nem is kíván semmilyen jelzést adni a jövőre vonatkozóan - mondta Simor András, az MNB elnöke. Az indoklás során a reálgazdaság oldaláról a jegybankelnök kiemelte, hogy az MNB májusi inflációs előrejelzésével összhangban alakulnak a makromutatók. A gazdaság növekedési pályára állt - aminek motorja az export teljesítménye és a külpiaci konjunktúra -, továbbá a belső kereslet visszaesése is mérséklődött. A termelési oldalról leginkább az ipar járult hozzá a GDP javulásához, de a piaci szolgáltatások visszaesése is mérséklődést mutat. A versenyszféra bérei a márciusi emelkedést követően nem gyorsultak tovább, ami kedvező az infláció alakulása szempontjából, és a piaci szolgáltatások szektorában továbbra sem látszanak ilyen jellegű folyamatok. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok és Magyarország külső megítélése ugyanakkor hektikusan alakult az elmúlt hónapban, ami nem adott teret további monetáris lazításnak - mondta Simor. Ráadásul magyar szempontból nemcsak abszolút, hanem relatív mértékben is romlott az ország kockázati megítélése. Ez megjelent a cds-felárakban és az államkötvényhozamokban is, bár ezek részben visszakorrigáltak a hónap közepéhez képest. A kormány 29 pontos akciótervét illetően Simor kifejtette: idén a növekedésre nézve valószínűleg rontó hatásuk lesz a megszorításoknak, és érdemi növekedés jövőre sem várható ezektől a lépésektől. Az inflációra ugyanakkor leszorító hatással lesz az ármoratórium, ám az lényeges kérdés, hogy a kormány milyen szabályozást szavaz meg. Az államháztartási hiánycél melletti elkötelezettséget viszont üdvözölte a jegybank, azonban sürgeti a kormányt, hogy minél hamarabb hozza nyilvánosságra a részleteket. A bankadó várható hatásait is mérlegelte az MNB. Ugyan a pénzintézetek között eltérően alakulnak a tőkemegfelelési mutatók, de a bankok tőkehelyzete az adó bevezetését követően is kielégítő lehet. A reálgazdasági hatások viszont már nem ilyen egyértelműek. Minden harmadik hitelezett forint külföldről származik, ezeknek több mint felét pedig az anyabankok adják - mondta az MNB elnöke. A jegybank számításai szerint a bankadó hatására a pénzintézetek jövedelmezősége a régiós átlag felére eshet, így jogosan merül fel a kérdés, hogy erre hogyan reagálnak az anyabankok. Vélhetően szigorúbb lesz a forrásallokáció Magyarország felé és emelkedni fognak a költségek is - mondta Simor. Hacsak valamilyen meglepő pozitív esemény nem éri a pénzpiacokat, a következő néhány hónapban nem várható további vágás az MT-től - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A piacok arra várnak, hogy az európai adósságválság körüli gondok rendeződjenek és a kormány a gazdaságpolitikai szándékait is részletezze. Az infláció alakulásával kapcsolatban is sok a kérdőjel: mennyire képes a kormány a szabályozott árak mederben tartására, illetve milyen árképzés mellett döntenek az áramszolgáltatók. Ezek alapján - amennyiben az előbbi tényezők kedvezően alakulnak - augusztus-szeptember környékén várható egy 25 bázispontos vágás, amit az év vége előtt még egy hasonló mérséklés követhet - tette hozzá a szakértő. A jegybank és a kormány viszonya mindig fontos a piacok számára, és vélhetően ez is hozzájárult a hozamok emelkedéséhez - mondta Samu János, a Concorde elemzője az ellentétekre utalva.

Kitolható a jövő évi deficitcél?

A büdzsé mozgástere eleve szűk, így a szigorításra vonatkozó uniós döntések (Napi, 2010. június 18.) nem jelentenek további megszorítást - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Jövőre az országnak mindenképpen a GDP 2,9 százalékára kell leszorítania a költségvetés hiányát. Magyarország az uniós csatlakozás óta túlzottdeficit-eljárás alatt van, és azóta két haladékot is kapott. Emiatt semmiképpen nem fogja engedélyezni az Európai Bizottság, hogy jövőre átlépjük a deficitcélt - tette hozzá Suppan. Nem kizárt, hogy a deficitcélt feljebb lehet tolni - mondta viszont Barcza György, a K&H Bank makroelemzője. A kormány jogosan érvelhet úgy, hogy túl gyors az áht-hiány egy százalékpontnyi lefaragása, miközben az uniós államok magasabb hiánnyal küszködnek, és az ő esetükben az EU nem kérte a deficit leszorítását, csak a szinten tartást. Ezek alapján a szakértő szerint elképzelhető, hogy az idei 3,8 százalékos célt követően jövőre 3,3 százalékos határt szab meg az unió.

Simor nem egyeztet a kormánnyal

Az MNB Monetáris Tanácsa (MT) túlnyomó többséggel a tartás mellett szavazott, főként az ország kockázati megítélésének romlása miatt. Simor András reagált a jegybanki bérplafon tervezetre: nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal, mivel ezek a lépések sértik a függetlenség elvét és az Európai Központi Bank (EKB) véleménye is egyértelmű ebben a kérdésben.

Ezért nem lesz olcsóbb a forinthitel

A Napi által megkérdezett elemzők egybehangzó véleménye szerint nem változtat az irányadó rátán a monetáris tanács hétfőn. A kommunikációs hibák miatti bizalomvesztés, a globális pesszimizmus és az inflációs kockázatok is a tartás felé mutatnak.

A pesszimizmus akasztja meg a kamatcsökkentést

A Napi által megkérdezett elemzők egybehangzó véleménye szerint nem változtat az irányadó rátán a monetáris tanács hétfőn. A kommunikációs hibák miatti bizalomvesztés, a globális pesszimizmus és az inflációs kockázatok is a tartás felé mutatnak.

Szarvas képviselőjét jelöli a Fidesz az ÁSZ élére

Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt, a parlamenti költségvetési és számvevőszéki bizottság tagját jelöli az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a Fidesz-frakció - jelentette be Lázár János, a képviselőcsoport vezetője hétfőn. Az ÁSZ alelnökének Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvárnak az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete támogatásával megválasztott polgármesterét jelöli a Fidesz. Domokos László állítólag nem készült a szerepre, egyéni körzetben indult és nyerte meg negyedszer is az országgyűlési választásokat. A feladat - fűzte hozzá - megválasztása esetén nagy kihívást jelent majd számára. Véleménye szerint nem kell megváltozatni az ÁSZ jelenlegi feladat- és szerepkörét, azt kell határozottabban, hatékonyabban képviselni. A Fidesz ÁSZ-elnökjelöltje megválasztása esetén lemond országgyűlési mandátumáról és Szarvason időközi választást tartanak. A kormánypárt azt támogatja, hogy június 28-án válassza meg a ház az ÁSZ elnökét és alelnökét.