A külső kereslet bővülése továbbra is jellemző maradhat, de a belföldi kereslet idén még hátráltatja a növekedést, így markánsabb GDP növekedésre csak 2011-től lehet számítani - áll az MNB inflációs előrejelzésében.
A vártnál kevésbé csökkent a belső fogyasztás
Az eddigi 0,2 százalékos visszaesésre vonatkozó prognózis 0,9 százalékos növekedésre való felemelésében főként az erősödő készletfelhalmozás, és a lakossági fogyasztás kisebb visszaesése játszik szerepet.
Ugyanakkor a kedvező első negyedéves növekedés vélhetően nem ismétlődik meg a második negyedévben: az ipar teljesítménye február és március során romlott januárhoz képest, ami korrekcióhoz vezethet a második három hónapban és negyedéves alapon stagnálás következhet. Ezt követően azonban fokozatosan növekedhet a gazdaság teljesítménye, ám a külső kereslet fennmaradása körüli bizonytalanság miatt a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik. 2011-ben 3,2, 2012-ben 3,9 százalék lehet a GDP bővülésének üteme.
Mérséklődhet az óvatosság
A háztartások válság során tapasztalt viselkedése vélhetően változni fog: a fogyasztási arány csökkenése megállhat és az óvatossági megfontolások is a háttérbe szorulhatnak. Ugyanakkor nem várható olyan lakossági viselkedés, mint ami a válság előtt volt tapasztalható, vélhetően óvatosabban fognak reagálni a jövedelmi változásokra a háztartások a jövőben.
A vállalati kapacitáskihasználtság továbbra is alacsony, és a szigorú hitelkörnyezet továbbra is jellemző, így rövid távon nem indokolt a beruházások növekedése. Az első negyedévben lényegében csak az állami fejlesztések és néhány nagyobb energetikai beruházás segített, a lakáspiacon pedig további visszaesés várható.
Magasabb inflációval számol a jegybank
A hazai dezinfláció fékezésében jelentős szerepet játszhatnak a globális környezetből származó hatások: a nyersanyagok és olajárak emelkedésén túl az euró dollárral szembeni gyengülése is szerepet játszik. Ezért a korábbi előrejelzést megemelve, 2010-re 4,9 százalékos inflációval számol a jegybank. Hosszabb távon a kockázatok is felfelé mutatnak, főként az energiaárak emelkedése miatt.
Az alacsony maginflációt döntően befolyásoló piaci szolgáltatások kedvező áralakulása továbbra is megmaradhat, ám 2011 folyamán ez a mutató emelkedésnek indulhat a belföldi kereslet növekedésével. Júliustól, az áfa tavalyi megemelésének bázisból való kiesése miatt, 4 százalék körüli szintre eshet a fogyasztói árindex. Jövőre 3, 2012-ben 2,9 százalék, azaz a jegybanki célszint körül alakulhat a pénzromlás üteme.
Magas marad az állástalanság
A munkapiaci folyamatokat illetően a jegybank szakértői szerint, az emelkedő munkanélküliség oka nem a foglalkoztatottság csökkenése, hanem az aktivitás megemelkedése. A feldolgozóiparban tapasztalt erős béremelkedés vélhetően nem az órabérek emelkedésének, hanem a ledolgozott munkaróráknak volt köszönhető. Ám ez a béremelkedés várhatóan nem okoz inflációs nyomást.
A jövőt illetően, a munkanélküliség továbbra is magas maradhat, főként az fokozódó aktivitás miatt. A foglalkoztatottság bővülése késve követheti a konjunktúrát, először az exportra termelő szektorokban és leghamarabb 2011-ben a hazai piacokra termelő ágazatokban.
Mérséklődhet a külső függőség
Az ország finanszírozási képessége tartósan fennmaradhat, a GDP arányában számítva 2010-ben és 2011-ben 1,4 százalék, 2012-ben 0,8 százalék körül alakulhat. Ugyan a belső kereslet élénkülésével a folyó fizetési mérleg egyenlege romolhat, de az uniós források jelentős mértékben járulhatnak hozzá a tőkemérleghez. A jövőben a külső forrásokra való ráutaltság tartósan csökkenhet és az ország finanszírozásában a korábbiakhoz képest meghatározóbbak lehetnek a belső források.
Az államháztartás hiánya 4,3-4,5 százalék körül alakulhat idén, főként a kiadási kockázatok miatt - ehhez adódhat hozzá az állami vállalatok adósságátvállalása, aminek maximuma 2,7-3 százalék körül alakulhat.
A konjunktúra felfutásával nőhetnek az államháztartás bevételei a következő években, így - számos feltételezés mellett - jövőre 3,9, 2012-ben 2,9 százalék lehet a GDP arányos deficit.
